Kompresszorhasználati minisorozatunkban elérkeztünk azokhoz a szerszámokhoz, amelyek esetében az átlagos barkácsoló számára egyáltalán nem egyértelmű, hogy levegővel is működhetnek. Manapság az elektromos kéziszerszámok már valóban bárki számára elérhetőek, és az akkumulátoros berendezések is egyre olcsóbbak, miközben az akkuk fejlődésének köszönhetően egyre jobban – tovább – használhatóak. Vajon mit tudnak ezzel szembeállítani a pneumatikus szerszámok?

Anno sok-sok éve, még középiskolai nyári gyakorlataim alatt láttam, hogy bútorgyárakban megszokott, hogy a munkahelyek felett légvezetékek futnak, és az adott munkafolyamathoz használandó kézi gépek (zömében fúró, csavarozó, szegecselő szerszámok) onnan lógnak a munkaállások fölé. Így folyamatosan a munkások keze ügyében vannak, ugyanakkor, ahogy nincs rájuk szükség, a rugalmas felfüggesztés visszahúzza őket a helyükre. Az vitathatatlan előnye volt a rendszernek, hogy esély sem volt a szerszámok elvesztésére, rossz helyre rakására. És ahogy emlékszem, ezek meglehetősen masszív, sokat kibíró és igénytelen szerszámok voltak, bírták a kiképzést, ráadásul a súlyuk sem volt túl nagy. Persze, ezek 30+ éves élményeim. Akkoriban az elektromos szerszámok is nagyobbak, nehezebbek voltak még. Talán kényesebbek és mindenképp drágábbak is.

De mi a helyzet manapság? A korábban bemutatott kompresszor és szerszámok gyártója, az Extol számos forgómozgást végző pneumatikus szerszámot is forgalmaz. Vannak fúrógépek, csavarozó gépek, csiszológép, sőt sarokcsiszoló is a választékban, de találunk vésőgépet, és persze mindenféle szögbelövő masinát is.

Ezek mind sűrített levegővel működnek. Ebből következik, hogy egy levegőcső végére csatlakoznak, ami mindenképp kicsit merevebb, mintha egy hagyományos elektromos kanóc végén lennének. (Igaz, egy hosszabb spirálcső azért nem olyan rideg, igazából ha megszokjuk, nem jelent akkora hátrányt.)

Sokan mondják, hogy ezeknek a szerszámoknak sokkal egyszerűbb a felépítése. Ez igaz, de azért tudni kell, hogy a levegős gépekben is vannak kopó alkatrészek és a légnyomásból forgó mozgást létrehozó "motor”. A komplett szerszám felépítése természetesen sokkal egyszerűbb, eleve nincs benne semmi elektronika, és minden tekintetben kevesebb alkatrészt tartalmaz és ez által könnyebb, mint egy elektromos motorral hajtott gép. Ennek az egyszerűségnek következménye a könnyű karbantartás és a hosszabb élettartam. Az elektromos gépeknél már általános, fokozatmentes fordulatszám / sebesség / teljesítmény szabályzás itt is megoldható, de nem a ravasz húzásával, hanem a szerszám előtt, vagy rajta található nyomásszabályzóval beállítható.

Ugyanakkor van két olyan tulajdonsága a levegős szerszámoknak, ami mindenképp mellettük szól a villanymotorral hajtott szerszámokkal végzett összehasonlításban:

Az egyik, hogy ezek a szerszámok érzéketlenek a túlterhelésre. Ez időnként fontos szempont lehet, ezek a szerszámok nem tudnak "leégni" vagy túlmelegedni.

A másik tulajdonság az elektromos áram hiánya. Vagyis ezek a berendezések biztos, hogy nem ráznak, és nem szikráznak. Ami azt jelenti, hogy tűz- és robbanásveszélyes helyen épp úgy használhatóak, mint vizes, esős, havas környezetben.

Ennyi az elmélet.

Jómagam az alábbi néhány szerszámot próbáltam ki:

Fúró

Ez egy hagyományos kulcsos tokmánnyal bíró, kisméretű gép. Teljesítményre (nyomatékra) érzésre annyit tud, mint egy nagyobb akkus gép. A mérete és a súlya persze kisebb, igazából ez egy kicsi de precíz masina. (A tokmány maximum 10mm átmérőjű fúrószárat tud befogadni.) Tényleg kicsi, ami azt jelenti, hogy igazán komoly méretű szerszámot nem foghatunk bele, tehát például ácsmunkánál kevésbé használható. Leginkább precíz műhelymunkánál tudom elképzelni, főképp ott, ahol amúgy is van kompresszor és levegő. Ugyanakkor például szabadtéri autószerelésnél, netán kerítésépítésnél például jöhet jól, és munka közben nem kell figyelnünk az esőfelhőket...

Flex (ami persze sarokcsiszoló...)

Szintén egy kisméretű (125 mm-es tárcsát használó) könnyű gép. Ugyanakkor elég combos nyomatéka van, és persze a sebesség is megfelelő. Amennyiben követ, kerámiát, burkolólapokat, netán betont kell vágjunk, a megfelelő vágótárcsákkal menni fog, és itt nagyon jól jön, hogy a szerszám nem árammal üzemel, tehát bátran használhatjuk vizes környezetben, építkezéseken, és persze amennyiben a vágótárcsa és a munkafolyamat igényli, bátran vizezhetjük a vágás közben a tárcsát és a munkadarabot. Házépítésnél például nagyon jó szolgálatot tehet, tényleg nem gond, ha épp elered az eső, netán sáros, poros lesz a gép, nyugodtan lemoshatjuk. (Elektromos berendezéseknél általában teli van a szerszám teste szellőzőnyílásokkal, már csak ezért is vigyázni kell a nedvességgel. Itt ez egyszerűen nem szempont.)

Vésőgép

Ez egy érdekes masina. Egész kicsi, finom szerszám a hozzáadott vésőszárak is picik, egy átlagos SDS tokmányos betonfúrógéphez jóval komolyabb szerszámokat használhatunk. Nem is hiszem, hogy mondjuk építkezésnél jól használható, igaz, a teljesítmény, és az ütésszám elegendő, de egyszerűen nem elég nagy méretű ahhoz, hogy mondjuk egy téglányi darabot levéssünk, vagy egy rendes vezetékcsatornát, dobozfészket készíthessünk vele.

Egy barátom viszont azt mondta, hogy remek szerszám lehet kőfaragáshoz, ott pont jó ez a finom, kis méret. És persze itt is jól jön, hogy ez egy nedvességre érzéketlen szerszám.

Szögbelövő:

Erről már beszéltünk. Aki látott valaha amerikai házépítős, vagy lakásfelújításos filmet, az tudhatja, hogy arrafelé a hagyományos szög, mint olyan, gyakorlatilag ismeretlen. Mindent szögbelövőkkel rögzítenek, a házak fa vázaitól a tetőt borító zsindelyig, és persze a belső kialakításnál, a falborítás, vagy épp a parketta rögzítésénél is. Roppant gyors megoldás, és ha megfelelő szögeket választunk, akkor valóban tartósan is rögzíthet. Szögbelövőből sokféle van a választékban, van egész kicsi, amolyan barkács méretű, és profi is. Az ilyen szerszámok néha kicsit ijesztőek, de valójában jóval kevésbé veszik igénybe a munkadarabot, mint a hagyományos kalapácsos szegelés. Míg egy nagyobb szöget sokszor 6-8 kalapácsütéssel tudunk beverni, vagyis ennyi ütést kell elviselnie az adott, rögzítendő szerkezetnek, addig a szegbelövő ezt egyetlen ütéssel megoldja. Konkrétan ez azt jelenti, hogy mondjuk két, összemért és kézzel összefogott lécnek nincs is ideje szétcsúszni a szegelés közben. Ez pedig nagy előny.

Érdemes a választás előtt kicsit utánaolvasni, az adott géptípushoz milyen szögek használhatóak, mert sokféle van, néha szemmel alig észrevehető méretbeli eltérésekkel. Természetesen a szögbelövők többféle hosszúságú, és néha többféle alakú (U, T, I) szögekkel használhatóak, de érdemes előre tájékozódni, hogy az adott géphez való szegek hol és mennyiért beszerezhetőek. Saját tapasztalat, hogy nem nagyon szabad a szögek minőségén spórolni, az adott gép gyártójától, vagy ismert nevű egyéb gyártótól érdemes csak vásárolni, a noname, olcsó szegek nagyon meg tudják keseríteni az életünket. Egyszerűsége ellenére ez egy precíz, pontos megmunkálást igénylő alkatrész, ahol a legkisebb méretbeli pontatlanság is okozhat gondot.

Erre a hétre ennyi, a jövő héten folytatjuk...

A sorozat korábbi írásai itt elérhetőek:

1. http://furdancs.blog.hu/2016/08/18/hasznaljunk_levegot_amig_el_nem_lopjak
2. http://furdancs.blog.hu/2016/08/25/kompresszor_a_muhelyben
3. http://furdancs.blog.hu/2016/09/01/kompresszor_a_muhelyben_336

A fenti szerszámok egy részéről érdekes bemutató videókat is találni a Youtube-on.