(X) Öt hónapja zajlik, és ahogy a tél, úgy a Knauf Insulation Kft. rendhagyó energia- és rezsimegtakarító kísérlete is a végéhez közeledik. A minden pillanatban online is követhető mérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a 2013 nyarán komplett korszerű hőszigeteléssel ellátott hajdúnánási házban élő család tartósan fele annyi energiát használ fűtésre, mint a szigeteletlen házban élő hajdúdorogi család. A pontos és hitelesen dokumentált mérési eredmények alapján tény, hogy havonta mintegy 20 000 Ft-tal kevesebb a fűtési rezsi, és emellett kellemesebb a szigetelt ház lakóklímája. 

A kísérletre jelentkező 179 közül kiválasztott Attila és családja így már az első fűtési időszakban is jelentős rezsi-megtakarást könyvelhetett el, és a 8-10 év megtérülési idő után hosszú évti zedeken át élvezheti k a tartósan kisebb költségeket és kellemes beltéri klímát.
Kövesd nyomon a mérések eredményeit és elemzéseinket a www.nalamszigetelnek.hu oldalon és hírleveleinkben arról, hogy miért érdemes hőszigetelni, hogyan lehet a rezsit tartósan csökkenteni.

Az enyhe tél ellenére is jelentős a napi szintű energia-megtakarítás:

A vizsgált időszakban a napi átlaghőmérséklet továbbra is komoly ingadozást mutatott , -7˚C és +8˚C között változott . Az összehasonlítás és az adatok napi elemzése során is jól megfi gyelhető a fogyasztott energia mennyisége és a külső hőmérséklet között fennálló ellentétes mozgás.

A leghidegebb napon sem ment egész nap a kazán:

A vizsgált időszakban a leghidegebb nap kb. -7 ˚C napi középhőmérsékletével január 26. volt. Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével ezúttal is megvizsgáltuk e nap energiaigényét. Ez alapján megállapítottuk, hogy a szigeteletlen ház 0,575 GJ energiát, míg a szigetelt ház 0,259 GJ energiát használt fűtésre. A korábbi megfigyelésekhez hasonlóan a szigeteletlen épületben a napközbeni és az éjszakai időszak szinte egészében a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban szokás szerint a reggeli felfűtés után továbbra is csak egy déli és egy esti periódusban kapcsolt be a kazán.

Egy melegebb falú lakásban kellemesebben érezzük magunkat:

Hőérzetünket a belső levegő hőmérséklete mellett nagyban befolyásolja a helyiség határoló szerkezeteinek felületi hőmérséklete is. Gondoljunk csak arra, hogy akár 24˚C -ra felfűtött helységben is mennyire kellemetlen egy elavult üvegezésű erkélyajtó előtt tartózkodni, ami sugározza ránk a hideget. A tapasztalatok alapján a hőérzet akár 2-3˚C -kal
is megnőhet magasabb hőmérsékletű falfelület esetén.
Megfordítva a dolgot 2-3˚C -kal alacsonyabb lég-hőmérséklet esetén is megmarad a megfelelő komfortérzetünk – ami akár 15 %-os további megtakarítást is jelenthet egy megfelelően hőszigetelt épület fűtési költségeiben.
A szigetelt és szigeteletlen épületekben a falon és a mennyezeten elhelyezett termosztátok segítségével több helységben is mérjük a belő hőmérsékletet is. Az alábbi diagramon a mennyezeten mért hőmérséklet különbségeit láthatjuk, amely alapján joggal feltételezhetjük, hogy a szigetelt épületben mennyivel kedvezőbb a lakók komfortérzete.

A kísérlet persze alkalmat adott az épületfizikai vonatkozások megfigyelésére is. A hőhidak hatását, azok kivédésének módszereit persze ismerik a szakemberek, azonban az elméleti számítások folyamatos gyakorlati ellenőrzésére ritkán van mód. A most összegyűjtött tapasztalatok sokat segíthetnek abban, hogy a falak és csomópontok "hőhidas" mutatóit és értékeit minnél jobban be tudják illeszteni egy energetikai számításba. 

A program mindenesetre megy tovább, az azonban most már bátran állítható, hogy a szigetelés költségei még ilyen enyhe telek mellett is belátható időtartamon belül megtérülnek.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Folytatjuk csapokról, csaptelepekről szóló minisorozatunkat. Megpróbáljuk megkönnyíteni a csapválasztás felelősségteljes folyamatát. Az első részben szó volt a csapok elhelyezéséről és csatlakoztatásról. Ma eggyel mélyebbre ásunk benneteket a témában. Szó lesz a csapok működési elvéről, a már az első részben is felemlegetett akusztikai besorolásról és különleges igénykhez igazodó, különleges megoldásokról.

Működési elvek

Létezik „egykaros” és „kétgombos” felépítés. Az elmúlt évtizedben kiderült, hogy az egykaros csaptelep - nemcsak a szakemberek szerint – egyértelműen jobb választás.

A jó minőségű egykaros csaptelep jobban szabályozható, takarékosabb és sokkal kényelmesebb mint a kétgombos változat. Gondoljunk végig néhány egyszerű esetet:

fél kézzel vagy akár könyökkel is működtethetjük, a legtöbbet használt keverési arányt néhány másodperc alatt beállíthatjuk, és még hosszan részletezhetnénk az előnyöket.

Elég elterjedt az a tévhit, hogy az egykaros csaptelep könnyebben meghibásodik és érzékenyebb a szennyezett vízre. Tovább táplálja ezt a meggyőződést, hogy az elmúlt években konténerszám érkezik Magyarországra is „egynyári” csaptelep. Ezeket pedig szinte kizárólag egykaros kivitelben hozzák forgalomba rendesen rombolva az egykaros csaptelepek presztízsét. A komoly gyártók a garancia feltételeként előírják a vízszűrő beépítését, de ez nem jelenti azt, hogy egy spén (fémforgács) darab ne tudna tönkretenni egy normál „tekerős” csaptelepet. A valóság az, hogy mindkét változatban van gyatra és kiváló minőségű is.

Az egykaros csapok úgynevezett kerámia betéttel (kartus) működnek (kivéve néhány Hansgrohe és Damixa modellt), a kétgombosokban pedig leginkább a klasszikus menetorsóval működtetett zsírzókamrás szelepet találjuk, bár az exkluzívabb modellekben itt is a kerámiabetétet alkalmazzák.

A két változat könnyen megkülönböztethető: ha a teljesen zárt állapotból a fogantyú egy fél vagy negyed fordításával teljesen nyitott állapotba kerül, akkor egyértelműen kerámiabetétes szerelvénnyel van dolgunk. A hagyományos szelepeknél néha 8-9 teljes fordulat is kell az előbbi esetben. Ebből rögtön következik, hogy a hagyományos kétgombos kivitel sokkal finomabban szabályozható (hideg-meleg és mennyiség egyaránt), de kétség kívül nem olyan elegáns és jóval lassabb üzemű, mint a kerámia betétes.

A kerámiabetét működési elve viszonylag egyszerű: két egymáson csúszó kerámia lapka nyitja vagy zárja a víz útját (mint némely só vagy fűszertartó teteje). Az előállítás során ez komoly precizitást és gyártás-technológiai felkészültséget igényel.

A kerámia lapok kidolgozása is figyelemre méltó. Az egymáson csúszó oldalak szinte tökéletesen simára és síkra csiszoltak. Talán csak a drágakövek felületéhez hasonlítható.

Ezeket a felületeket utána speciális zsírral vonják be, majd nagy erővel összepréselik. Ettől a lapkák olyan erősen összeragadnak, hogy szinte lehetetlen szétszedni, ennek ellenére könnyedén csúsznak egymáson. A szélesebb lapkába nagyobb nyílásokat lehet készíteni, ami több vizet tud átengedni és finomabban szabályozható. Ezért mindenképpen jobb a nagyobb átmérőjű betéttel szerelt csapot választani. Az átmérő 24 mm-től 50 mm-ig terjedhet.

A méret számít!

Könnyen belátható, hogy a betét átmérője befolyásolja a csap méretét, és ez a másik fontos érv, ami miatt a nagy csap = jó csap axióma általában érvényes. A nagyobb átfolyási keresztmetszet adott vízmennyiség mellett lassabb áramlást tesz lehetővé, így exponenciálisan csökkenti a víz „romboló” hatását.

A nagy test nagy tömeggel jár. Egy 40-45 mm-es kartussal szerelt mosdó csap legalább 1,2 kg. Ezekből az adatokból kiszámolhatjuk, hogy a mai fém árak mellet sajnos az 5.000 forintnál olcsóbb csapokkal valami biztosan nem stimmel.

Egy fürdőszoba-bemutatóteremben nyílván nincs lehetőség arra, hogy lemérjünk egy csaptelep tömegét, sőt ha hosszan válogatunk több üzletben, akkor a „centizgetés” is fárasztó és idegesíthető lehet. Van egy egyszerű módszer, amivel könnyen eldönthetjük, hogy a külsőleg tetszetős csaptelep túl kicsi vagy megfelelő méretű. Hasonlítsuk össze a méreteit egy olyan tárggyal amit szinte mindig mindenki magánál hord és teljesen szabványos a mérete. Ilyen például egy bankkártya, ami 85 mm hosszú és 54 mm széles. Kiváló etalon.

Ez ugye kicsi	Határeset	Így jó!

A bal szélső modellnél talán látható, hogy kicsit furcsán áll a fogantyú, ugyanis eltört. Ez is egy tipikus meghibásodás ami abból ered, hogy egyszerűen „kispórólják” az anyagot a termékből (figyeljük meg milyen vékony minden része).

A zaj

Sokan valószínűleg lényegtelennek tartják, pedig a zaj az egyik legfontosabb kérdés. Ha ugyanis egy szerelvény zajos, az egyben a méretezési hiba jele is. Ha a víz erősen „súrlódva” áramlik, esetleg túl nagy sebességgel (pl.: szűk keresztmetszet ), az koptatja a járatokat és előbb utóbb meghibásodáshoz vezet. Gondoljunk bele, hogy évi mintegy 20-40.000 liter vízről van szó.

De természetesen a zaj elsősorban rendkívül zavaró. Sokan ismerik azt a történetet, mikor egy társasházban mindenki tudja, mikor fürödnek Kovácsék a földszint 2-ben. A hangos termék elkerüléséhez is jól használható a fenti méregetős módszer, de szerencsére van professzionális lehetőség is.

Ha alaposan megfigyeljük a csapokat, (jobb esetben) találunk egy hosszú „kódot”, amely P betűvel kezdődik és általában IA-ra végződik (pl.: PA 681 /IA). Ez az úgynevezett akusztikai osztály jelölése. Az EU egyes piacain nem vagy csak korlátozva lehet forgalomba hozni az I-es vagy II-es akusztikai osztályon kívül eső szerelvényeket. Értelemszerűen az I-es a legjobb ami legfeljebb 20 dB zajt jelent 3 Bar nyomásnál és legalább 12 l/perc kifolyásnál. Az előbbiekben részletezett jelölést megtalálhatjuk a sarokszelepen és a perlátoron is, hiszen nemkívánatos rezonancia származhat azokból is.

Perlátor vagy más néven sugárszabályzó, habosító

Azt javasoljuk, hogy csak I-es terméket vásároljatok. Ez nem számít luxusnak, komoly gyártó nem is gyárt ennél gyengébb minőséget. Sajnos ezt a jelölést is hamisítják, így azt javasoljuk, hogyha gyanús a csap, nézzük meg alaposan a perlátort.

Az alábbi feliratokat keressük:

- akusztikai osztály jelölés

- Gyártó (pl: Neoperl, Rüscho vagy Amfag)

- a csap márkajelzése

Minőségi csapra általában az említett 3 gyártó perlátorát szerelik, így vagy azok neve vagy a csaptelep gyártójának (Hansa, Kludi stb.) a neve van belegravírozva.

Különleges megoldások

A hideg-meleg vízkeverés jelenleg kapható talán legkifinomultabb módjával a termosztatikus csaptelepek rendelkeznek. Ezeknél általában az egyik „gomb” a vízmennyiséget, a másik a hőmérsékletet szabályozza mégpedig Celsius fokra pontosan.

Termosztatikus csaptelep

Egyes gyártók folyamatosan próbálnak valami megdöbbentővel, különlegessel kiemelkedni a többiek közül. Ezek a próbálkozások mindig nagyon sokba kerülnek, a gyakorlati hasznuk azonban gyakran kétséges. Néhány példa az alábbiakban:

A Hansa Canyon sorozata elektronikus szenzorgombokkal állítja be a hideg vagy meleg vizet miközben a kéktől a pirosig változó színekkel világítja meg a vízsugarat.

A Hansgrohe rozsdamentes acélból is gyárt csaptelepet.

A Jado Cubic-ja egy ötletes testbe csomagolt 2 gombos-kerámiabetétes csaptelep.

Köszönjük a szakértő segítséget a vfk.hu - nak.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Nem panaszképpen mondom, puszta tényfeltárás, hogy egy szétszedős poszt megírása sok időt és energiát felemészt. A láncfűrészes írás után úgy érzem, lazítanom kell, így most egy igen egyszerű elektromechanikus szerkezetre, a számítógép billentyűzetére fókuszáltam. Az eszközről mindent megtudhatunk ebből a cikkből.

Előtte viszont Szétszedtem kabalaállat, mert olyan is van minékünk.

A hagyományos billentyűzet máig a leghatékonyabb és legkényelmesebb szövegbeviteli eszköz. Az érintőképernyős kínlódás soha nem fogja kiváltani irodai alkalmazását. E kényelmes használatot a számos, kellő mechanikai visszajelzést adó billentyű, ezek mérete és a minden szükséges karaktert külön nyomógombon elérhető kialakítás biztosítja. Olcsó periféria. Biztos eltűnődött már Kedves olvasó, hogy miközben egy hétköznapi  gyengeáramú nyomógomb ezrekbe kerül, hogyan hozták ki hét sör árából (üveges búzasör citrommal, II. osztályú étteremben) a 100-102 nyomógombot is tartalmazó eszközt, amiben valami elektronika is található.

Hát így. 

A hátlapot leszedve három rétegű egy fóliát találunk a billentyűzet alján. A 102 darab, egyenként rugót, vezetőoszlopot, érintkezőket és forrasztócsúcsokat tartalmazó nyomógomb helyett egy vastag műanyag fólia fekszik fel a puszta műanyag billentyűtalpakra. Szétrántva két, rávasalt (nyomtatott?) huzalozást tartalmazó fóliaréteg között egy lyukacsos, távtartó funkciójú harmadik réteget találunk. Mikor odakint lenyomjuk a billentyűfedelet, egy rugalmas gumihengeren keresztül összepréseljük a két vezetőt, melyek érintkeznek.

A művészien kusza vonalakban felhordott vezetőcsíkok kötik össze a mátrixba rendezett érintkezőket.

A gombok azonkívül, hogy egyik pólusuk közös tápfeszültségre van kötve, még sorokba és oszlopokba is vannak rendezve. Ezt nevezzük mátrixnak. Egy billentyű lenyomása csak azon sor- és oszlopvezetéken generál jelet, amelyeket összeköt. Ezek végzik a billentyű címzését. Így  pl. 8*8-as mátrixnál nem 64 vezeték megy a processzorba, hanem csak 2*8 címvezeték. 

Összesen ennyi elektronika kezeli a billentyűzet működtetését. Egy 4+1 eres kábelen keresztül csatlakozik az alaplaphoz, tehát a 100+ nyomógombot soros jelfolyammá alakítja. Nem lenne könnyű egy 102 eres vezetékköteget  keresztülvezetni az íróasztalon. Az, hogy milyen időzítő- és vezérlő áramkörök hogyan alakítják digitális jelfolyammá gépelésünket...maradjunk annyiban, hogy bonyolult.

A pergésmentesítés is a billentyűzet-vezérlő mindennapjai (nanoszekundumai) közé tartozik. Pergésnek nevezzük, mikor az érintkezők bizonytalan találkozása során többször találkoznak az érintkezők. Ezt úgy érzékelné a processzor, mintha egy másodperc alatt többször is lenyomtttttuuuukkkkk volna a billentyűt. Ilyenkor a jelfeldolgozó áramkör életszerű mértékűre csökkenti a bevitt karakterek számát.

Nagy teljesítményű, erősáramú kapcsolókban találunk egy rugós mechanikát, melyet kikapcsoláskor felhúzunk. A bekacsolás során gyorsan, nagy erővel csapódik le, hogy ne húzzon ívet a kapcsolódás. Ez is egyfajta pergésmentesítés.

Fejjel lefelé haladunk kifelé, tehát a gombfedelek előtti utolsó rétegnél, a rugalmas le- és visszanyomást biztosító gumiszerű műanyag sapkáknál járunk. Tényleg olyanok mint egy sapka, mondjuk egy hupizöld törpike csúcsos kalapja.

Ez a sapka beleszorul a fotón láthat (itt ép az ESC) gombfedél vájatába. Két oldalt bepattintható pöckök akadályozzák meg, hogy fejtetőre állítva a gombok kipotyogjanak a szerkezetből.

Ennyi volt hát a billentyűzet szétszedése. Sok alkatrészből áll (lényegében 102 nyomógomb+102 sapka+kb 10 alkatrész), ám felépítése egyszerű.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni

Pénteki posztunk a szokásosnál kissé házszerűbb madárodúról népszerűnek bizonyult. Ennek örömére, amolyan hétvégi levezetésképp összevadásztunk néhány hasonló darabot. Egyik sem mindennapi, aztán hogy melyiket helyeznénk el a kertünkben, és persze hogy milyen is kell legyen az a ház, amelynek a kertjében elfér egy ilyen madárodú, az persze érdekes kérdés…

A legkomolyabb palotákat persze a csapatosan fészkelő madarak számára lehet építeni, nálunk ilyenek például a verebek.  Persze ezek igen zajos társadalmi életet is élnek - hasonlóan egy klasszikus bérház lakóihoz - tehát célszerű a lakóingatlanukat a miénktől kissé távolabb helyezni...

De azért nem hagyjuk a magányosabb madarak fiókáit sem egy barna kockadobozban felnőni. A gyermekkor a madarak esetében is meghatározó, a kiegyensúlyozott jellem kialakulásához mindenképp szükséges a minnél színesebb lakókörnyezet:

A fenti odúk amellett, hogy szélesítik a következő madárgeneráció látókörét, segítenek számukra abban, hogy jobban feldolgozhassák a környezetük változásait, még a kertünk díszítésére is alkalmasak. Sőt, ha megfelelő szomszéd-anyagunk áll rendelkezésre, akár az Ő irígységük felkeltésére is remek aprópó lehet. Ez pedig már önmagában megéri a pár nap munkát amennyi idő alatt egy ilyen palota összeeszkábálható...

Ha van tengerparti nyaralónk, oda is stílszerű madárodút kell építsünk. Valami ilyesmit:

Végezetül azért ide kívánkozik egy IGAZÁN különleges darab:

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Vasárnap van, ez remek nap arra, hogy visszarepítsünk benneteket a közelmúltba, a héten megjelent posztjaink felhánytorgatásának segítségével. Volt a héten manó odú, okostelefon, ablakfelújítás, tokmánycsere, csaptelep. Olvassatok!

Régi ablakok felújítása

Manapság aki csak teheti, a régi ablakait korszerű, műanyag keretszerkezetesekre cseréli. Ám ez azon túl, hogy sokba kerül, kockázatokat is jelent. Ezzel ugyanis megszűnik a lakás eddig természetes légcseréje ami szélsőséges esetben a helyiségek penészesedését is okozhatja. Mielőtt döntenénk, nem árt megvizsgálni, hogy nem kifizetődőbb-e egy általános ablakfelújítás a csere helyett. Mivel az országban sok régi épület van, érdemes ezek ablakait kellő szakértelemmel felújítatni. Folytatás: http://furdancs.blog.hu/2014/02/23/regi_ablakok_felujitasa_662

Tokmánycsere

A mai fúrógépeknél már általános a különböző gyorstokmányok használata. Ezek sokszor célszerűek is, hiszen nincs szükség szerszámra (tokmánykulcsra) a használatukhoz. Azonban az élettartamuk általában nem közelíti meg a hagyományos, kulcsos tokmányokét. Több megoldást használnak a gyártók, ezek különböző hatékonyságúak. Sajnos időnként előfordul, hogy ezen tokmányok kézzel történő megszorítása már nem elégséges. Van, hogy a tokmányba fogott fúrószárat egyszerűen nem vagyunk képesek elég szorosan rögzíteni, és az a munka közben megcsúszik/megforog a tokmányban. Folytatás: http://furdancs.blog.hu/2014/02/25/a_tokmanycsere_520

Hogyan válasszunk csaptelepet

A fürdőszobák egyik legfontosabb része a csaptelep, köznapi nevén a csap. Nem nagyon kell elmagyarázni, hogy miről van szó, azt viszont sokan tapasztalhattátok már, hogy a nem megfelelő csaptelep kiválasztása egy soha véget nem érő szappanoperává alakíthatja a fürdőszobai létet. Kezdjük azzal a helyzettel, hogy mi van akkor ha viszonylag rövid időn belül kezd csöpögni a nemrég felszerelt csap. Hamar vízkő képződik, és egy állandó nemkívánt párbeszéd arról, hogy kellene már csinálni valamit vele. A férfilakosság részéről egy darabig elodázható a dolog, a fürdőszoba ritkább látogatásával, főleg a feleségünkkel együtt. A vízkő vörös posztó a háziasszonyok szeme előtt. Ne játszunk vele! Aztán könnyen bevonódnak a szomszédok is a szappanoperába (érted: szomszédok), ha mondjuk nem figyelünk arra, hogy a csapoknak bizony van úgynevezett akusztikai besorolásuk. Egy társasházban tud az elviselhetetlenségig hangos lenni egy csaptelep. Folytatás: http://furdancs.blog.hu/2014/02/25/hogyan_valasszunk_csaptelepet_i_823

A hét műtárgya: az okostelefon

A héten írtunk arról is, hogy azon kívül,hogy szöget verünk be vele, miként válhat a kezünkben hasznos szerszámmá okostelefonunk. Ha nincs eszed, legyen noteszeokostelefonod! Folytatás: http://furdancs.blog.hu/2014/02/27/a_het_mutargya_az_okostelefon_402

Manó odút minden kertbe!

Ennek a posztnak az apropóját leginkább a naptár adta. Holnap ugyanis március 1-e leend. Vagyis, egycsapásra tavasz lesz. Ami azt is jelenti, hogy a mostanáig halogatott tavaszi munkák hirtelen esedékessé válnak.

Ilyen munka például a kertünkben élő madarak lakásainak elkészítése. A címben persze manókat emlegetek, de azért valószínűbb, hogy ezekben az odúkban madarak fognak tanyázni, bár kétségtelen, hogy időnként manók is költözhetnek beléjük. Folytatás: http://furdancs.blog.hu/2014/02/27/mano_odut_minden_kertbe_299

Apropó! Visszapillantó

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Gyermeksarok rovatunkat olvassák a pályára-irányítás és műszaki tudományok szolgálatában.
Hétvégén bukkantam egy fantasztikus oldalra, a Videotorium videóportálra. Sajnálatosan eldugott oldal a keresőben, pedig az állami finanszírozással (ezt azért írom, hogy lám, néha értelmes dolgokra is költik az adónkat) dicséretes technikai jellemzőkkel felvértezett tudásbázist hoztak létre az MTA, BME, NIIFI, stb. komoly tudományos intézetek, kormányzati szervek tanárainak, munkatársainak előadásait rögzítő szakemberek, emellett találhatunk népszerű középiskolai fizikai kísérleteket is az Öveges professzor nyomdokain járó tanároktól.

„A Videotorium a felsőoktatás és kutatás szereplői számára létrehozott videó/audió megosztó portál, amely helyet és professzionális megjelenési formát biztosít a felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben készített videó-tartalom számára. A Videotoriumot 2010 júniusában indította el – a hazai felsőoktatási és kutatói hálózati infrastruktúra üzemeltetője és fejlesztője – a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet.” - írja a bevezető.

Nyálcsorgatva végigtekintünk a 6824 videofelvétel alkotta kínálaton és mintha csokigyárban járnánk: Matematikai analízis, Valószínűségszámítás, Acélszerkezetek, Járműdinamika és hajtástechnika (csak ez 21 előadás), Technológiai eljárások (1141 előadás), humán- és társadalomtudományok, valamint népszerű ismeretterjesztő témák is elérhetők a főoldalról.
Összesen 3623 óra terjedelemből választhatunk ki akár egy személyre szabott, komplett főiskolai tananyagot. Az alapozó tárgyak mellett tanszékek szerint csoportosított tárgyakat is felvehetünk, ha letöltjük HD videó vagy hanganyag formájában a katedráról elhangzott előadásokat.

Videostream és videoplayer szolgáltatásai kézreáállóbbak a You Tube lejátszónál, főleg a beágyazás szolgáltatásait tekintve (bár a beágyazás kódjának kijelölése igen fapados).
A felvételek minősége zömében kiváló. Néhol becsúszott egy rosszul elhelyezett mikrofon-probléma, de nem jellemző. A letöltésnél viszont minden 3-4. alkalommal elpihent a folyamat. Megindul a letöltés, aztán megáll és nem mozdul többé. Újraindítva viszont gond nélkül leszedi a fájlokat. Az előadások audioformátumban (mp3) 70-110 megabájtot foglalnak el, míg videó alakban (mindenféle kiterjesztés előfordul: flv, avi, wmv) a jellemzően 50-90 perces felvételek egy giga környékén járnak.

A hozzáférhető anyag annyira sokrétű és bőséges, hogy mindenkinek érdemes belekóstolni egy próba erejéig.  Otthoni előkészítőként a főiskolához (olcsó házi nulladik évfolyam), tudásfrissítés céljából vagy népszerű ismeretterjesztő témákat hallgatva pusztán az élvezetért. Például "Igazságügyi orvostan hallgatói szemmel - azaz hogyan is halhatunk még meg".
Közösségi oldalon járunk, tehát regisztrálás után (ez a letöltéshez nem szükséges) kijelölhetünk kedvenc csoportokat, csatornákat, valamint értékelhetjük és kommentelhetjük az előadásokat.
A kiválasztott videoanyag oldalán technikai jellemzői mellett megtaláljuk a tudományterületi besorolást, leírást, előadót, csatolt állományokat és copyright információt, de még slide listát is, ha tartozik hozzá. A komplett sorozatok letöltését segíti a "Kapcsolódó anyagok" lista. Természetesen meg is oszthatjuk öt népszerű közösségi oldalon az előadásokat.

A tudás nincs ingyen és hálásak lehetünk egy olyan szolgáltatásért, mikor mégis, tehát ajánlok mindenkinek egy próbát. Ha valaki középiskolás fejjel téved az oldalra, láthatja az egyetemi előadások utánozhatatlan hangulatát és a tempót, ami az előadó bemutatkozását követő 5. percben már függvényekkel dugig tömött táblában ölt testet...pszichikai felkészítésnek is pompás módszer. Manapság nem jelent akadályt a videolejátszás akár egy okostelefonon utazás közben, hanganyag formátumban pedig egy mp3-lejátszón, futás alkalmával. Ez utóbbi alkalomhoz természetesen a könnyed témák valók. Miközben az ember kocogás közben az életéért küzd, nehéz a szóban elhangzott képleteteket megjegyezni és megérteni...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A fürdőszobák egyik legfontosabb része a csaptelep, köznapi nevén a csap. Nem nagyon kell elmagyarázni, hogy miről van szó, azt viszont sokan tapasztalhattátok már, hogy a nem megfelelő csaptelep kiválasztása egy soha véget nem érő szappanoperává alakíthatja a fürdőszobai létet. Kezdjük azzal a helyzettel, hogy mi van akkor ha viszonylag rövid időn belül kezd csöpögni a nemrég felszerelt csap. Hamar vízkő képződik, és egy állandó nemkívánt párbeszéd arról, hogy kellene már csinálni valamit vele. A férfilakosság részéről egy darabig elodázható a dolog, a fürdőszoba ritkább látogatásával, főleg a feleségünkkel együtt. A vízkő vörös posztó a háziasszonyok szeme előtt. Ne játszunk vele! Aztán könnyen bevonódnak a szomszédok is a szappanoperába (érted: szomszédok), ha mondjuk nem figyelünk arra, hogy a csapoknak bizony van úgynevezett akusztikai besorolásuk. Egy társasházban tud az elviselhetetlenségig hangos lenni egy csaptelep.

Posztunkkal abban próbálunk segítséget nyújtani, hogyan válasszuk ki a szédítően széles választékból a legmegfelelőbb terméket. Nem térünk ki az esztétikai és design szempontokra, hiszen ez nagyon szubjektív és mindenki jól ismeri a saját ízlését. Igyekszünk ellenben, minél részletesebb technikai és műszaki tájékoztatást adni. Kezdjük!

A csaptelepek a hálózatból érkező hideg és meleg vizek keverésére szolgálnak - ezért gyakran keverő-csapnak is nevezik őket. Általában sárgarézből készítik öntéssel. Leggyakrabban nikkel-króm bevonattal látják el, de a 90-es években divatosak voltak a színterezett (pl.:fehér) bevonatok is.

Elhelyezés

A kád, zuhany (és egyes konyhai) csapok általában falra szereltek, a mosdó, bidé, és manapság a mosogató csaptelepek pedig általában álló kivitelűek. Az utóbbi években egyre elterjedtebb megoldás a falba süllyesztett kivitel (elsősorban kádhoz és zuhanyhoz).

Elvétve készülnek még úgynevezett alsó hidas csaptelepek (elég archaikus megoldás, ma már luxusnak számít) pl.: kád peremre szerelve.

Csatlakozás

Az álló csapokat flexibilis vagy fix (krómozott lágy-rézcső) bekötőcsövekkel szállítják.

Balra flexibilis, jobbra a fix bekötőcső

Sokan azt gondolják, hogy a fix bekötőcsövek gyengébb minőségre utalnak. Ez leggyakrabban pont fordítva van. Tény, hogy jóval nagyobb tapasztalatot és kézügyességet igényel a szerelése, de tipikus „örökéletű” megoldás. Leggyakrabban a német „belpiacra” gyártott termékeken láthatunk ilyen megoldást. Sokkal fontosabb rész a mosdókagylóhoz vagy a mosogatóhoz való csatlakozás.

Általában (és szerencsés esetben) egy erős és hosszúkás anyacsavarral tömítéseket és egy fémlemezből vagy merevített műanyagból készített ellendarabot szorítunk a berendezési tárgy alsó feléhez.

 Ellendarab fémlemezből

Ellendarab merevített műanyagból és gyors-csatlakozós anyacsavarral. Ezt a megoldást általában nehéz, nagy testű csaptelepeknél használják. Pl.: álló mosogató csap

2,5mm vastag ellendarab

Olcsóbb termékeknél előszeretettel spórolják ki az anyagot az ellendarabból, aminek gyakran az a következménye, hogy a csavar begyűri a lemezt a mosdókagyló csapnyílásába. Fontos szempont a csaptest mérete, amely - a jó ízlés határán belül - minél nagyobb, annál jobb! Ugyanis hiába erős az ellendarab, ha a túloldalon kicsi és gyenge a csaptest. Ne válasszunk olyan állócsapot, amelynek a talpátmérője kisebb mint 45 mm! Persze a nagy méret nemcsak emiatt fontos, de erről majd később.

Hamarosan folytatjuk minisorozatunkat. A következő epizódban szó lesz a csapok működési elvéről, a már a bevezetőben említett zajkibocsájtásról és különleges megoldásokról. Addig emésszétek a fentieket, hamarosan folytatjuk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Manapság aki csak teheti, a régi ablakait korszerű, műanyag keretszerkezetesekre cseréli. Ám ez azon túl, hogy sokba kerül, kockázatokat is jelent. Ezzel ugyanis megszűnik a lakás eddig természetes légcseréje ami szélsőséges esetben a helyiségek penészesedését is okozhatja. Mielőtt döntenénk, nem árt megvizsgálni, hogy nem kifizetődőbb-e egy általános ablakfelújítás a csere helyett. Mivel az országban sok régi épület van, érdemes ezek ablakait kellő szakértelemmel felújítatni.

Elsőre talán gyorsan kivitelezhetőnek és kényelmesnek tűnhet az ablakcsere, amivel ezek karbantartási gondjai is hosszú időre elfelejthetők. Ám az új ablakok beépítése nem mindig oldható meg egyszerűen. Ha pl. az ablaktokok az oldalfalakra is rátakarnak, sőt az ablakok alatti fal is faburkolatú, jelentős kőműves munkát is jelent az új ablak beépítése. Ilyen esetekben célszerű a meglevő ablakok felújításának lehetőségét megvizsgáltatni, mert e munkálatok ugyan jelentősek lehetnek, ám a költségei a csere felét sem biztos, hogy elérik, ráadásul közel azonos környezeti javulás mellett. Szerencsére az ilyen munkákra egyre több referenciával is rendelkező vállalkozó szakosodott, akik felelősséggel vállalják a régi ablakok felújítását. Ez természetesen az adott ablakok állapotán is múlik, mert a rosszakon  már tényleg csak a csere segíthet.

Leggyakoribbak az ún. kapcsolt gerébtokos ablakok, amelyeknek zárszerkezete elég egyszerű, méretüktől függően egy vagy kétszárnyúak és a rúdzárak általában három ponton zárják a szárnyakat, mint ahogyan a szárnyak is kettő-, illetve három pánttal csatlakoznak a tokhoz. Lehet, hogy agyonmázoltak, ám az anyaguk többségüknél még megfelelő. A felújításuk megfelelő szakmai hozzáértéssel megoldható.

Gerébtokos ablak kiszerelve

Általában az ablakszárnyaik záródásával van a legtöbb probléma, ami miatt az ablakszárnyak között felgyülemlik a pára és a belső hőkülönbség miatt nem tud kiszellőzni. Téli időszakban jelentős a hőveszteségük amit a huzatoságuk okoz. Ezen a szárnyak illesztésével és a belső szárnyakba mart utólagos horonyszigetelésével lehet segíteni. Mindig a belső szárnyat kell az ütköztetéseknél szigetelni, hogy a belső fűtött tér meleg párás levegője ne jusson a két ablakszárny közé. Ezzel megakadályozható, hogy a nedvesség a külső szárny hideg üvegén lecsapódjon. Az ilyen utólag a mart hornyokba préselt „szakál csapos” és elasztikus szigetelések időtállóak és mázoláskor eltávolíthatók, majd visszahelyezhetők a hornyokba.

A horonyszigetelés egyik fontos szerszáma a derelyeszaggató

A vetemedett szárnyakat pedig a keretek illesztésével, a pántjaik megfelelő beállításával korrigálhatók. A zárszerkezetek is elég könnyen javíthatók a hozzáértő szakembereknek, bár esetenként a teljes csere sem ritka, mint ahogyan a zárlemezeké sem. A szárnyak feszülését a túl vastag festékréteg is okozhatja, amit azonban csak a teljes eltávolításukkal lehet megszüntetni, ami után már az illesztésük is könnyebben elvégezhető. Ezt követően az új mázoláshoz már kimondottan ablakzománcot célszerű használni, amely UV álló és rugalmas, időjárásálló bevonatot biztosít hosszú távon is. Az ablakkeretek korhadó részegységei, mint pl. a vízvető lécek és az azok alatti tokléc is pótolhatók, vagy némi utómunkálatokat követően kijavíthatók.

Az ilyen típusú ablakok másik kritikus része az üvegezésük.   Költségtakarékos megoldást jelenthet a belső szárnyak 4 mm vastag, keménybevonatos low-e  üvegezésűre cserélése, amelyekkel még így is jelentős hőenergia  takarítható meg. Ha jelentősebb hő megtakarítás a cél, akkor a legvékonyabb, argongáz töltésű üvegszerkezetet ajánlatos beépíteni, de csak a belső ablakszárnyakba. Hátránya ugyan, hogy bizonyos esetekben a szárnyak üvegbefogadó hornyolását mélyíteni kell, feltéve ha a szárnyszerkezet ezt elbírja. Előnye, hogy az ilyen üvegezésű ablakok U-értéke akár 1,1-1,3 W/m2K lesz a csere után.

Az ilyen felújítási munkákhoz ugyan hosszabb idő szükséges, ám általuk elérhető, hogy a lakás légcseréje ideális maradjon és jelentős hő megtakarítással járjon az ablakcseréknél ideálisabb áron.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A láncfűrész pompás eszköz fák kivágására, gallyazására és bár intarziás asztalt nem készíthetünk vele, meglepő vágásélessége miatt használják asztalosok és ácsok is gerendák, vastagabb lécek szabására. Emellett a darabolós horrorok és zombifilmek elmaradhatatlan kelléke.

Létezik elektromos és benzinmotoros változata sőt akkumulátoros is, bár ez utóbbi ötlet már egyfajta mérnöki L’art pour l’art, öncélú művészeti filozófia jegyében születhetett. A kétütemű benzines több alkatrészt tartalmaz és bonyolultabb, viszont használatához nem kell hosszabbítót kivonszolni az erdőbe.

Ez a példány a „Soha ne vegyél használt hőerőgépet!” kampány reklámarca is lehetne. Bizonyára derekasan szolgált korábban, de hozzám már erősen leamortizált formában került, sorsa néhány próbálkozás után megpecsételődött.

Járjuk körbe külső alkatrészeinél fogva. A vezetősín és fűrészlánc a legjellegzetesebb alkatrészei a gépnek. A lánc egy vályúban fut, a sín végén pedig  csillagkerék vezeti. A lánc összeszegecselt - külső peremén vágófog kialakítású - szemekből áll. Mivel üresjárati fordulatszáma eléri a 12000 körüli értéket, komoly mechanika- és hőterhelésnek van kitéve, így ellenálló és terhelhető anyagból készül. Még szerencse, hiszen a láncszakadás (sőt, kilövéses láncszakadás) elkerülése minden használati utasítás leginkább kiemelt része.
A biztosítóberendezések is ennek megfelelően kerültek kialakításra.

A láncfűrészt egyébként orvosi célokra, csontfűrészelésre találták fel skót orvosok. Tömegközéppontja a blokkban helyezkedik el, mely megkönnyíti a zsonglőrködést, de inkább ne próbáljuk ki, még ha a tévében sikerült is.

 A fém ütközőkarmok segítenek megtámasztani a láncvezetőt, hogy a legrövidebb erőkar mentén tudjunk vágni.

A kolhoz vásárol egy drága japán láncfűrészt. Nyikoláj, az élmunkás favágó részesül a megtiszteltetésben, hogy használja. Kimegy a műszakba, eredménye 3 köbméter. A művezető csóválja a fejét.
- Ejnye, Nyikoláj, erre az van írva, hogy óránként egy köbméter.
Másnap is csak négy köbméter sikerül. Harmadnap kinn marad két órát, de így is csak hat köbmétert sikerül kitermelnie.
A kolhozelnök levelet ír japánba, másnap oda is ér a gyártó képviselője. Rutinosan berántja a fűrészt. Nyikoláj felkapja a fejét.
- Mi ez a hang?

Mindig olvassuk el és értelmezzük a használati utasítást!

A gázkar mint egy fegyver ravasza. Sok fordulatszám-szabályzási lehetőséget nem tesz lehetővé, de nem is kell, teljes gázon használjuk a motort. Hogy erősen megmarkolhassuk a fűrészt, a gázkar reteszelést benyomjuk a gázkar teljes behúzása mellett és így felszabadítjuk mutatóujjunkat. Egyes fűrészeken találunk félgáz-reteszelést is, viszont az itt látható gyújtáskapcsolót nem. Eltűnődhetünk értelmén, de szerintem nem létfontosságú elem.

A szívatógomb extra üzemanyagot fecskendez a porlasztóba, hogy a hideg motort is könnyebben indítsuk, mint ahogy minden más kisgépnél is látjuk.

A kétállású leállás kapcsoló normál üzemi körülmények között (azaz nem láncszakadás esetén) állítja le a motort. Egyelőre nem fedem fel, hogyan teszi, majd lentebb kiderül.

Valahol itt lennie kellene egy "Lánckenés beállító csavar"-nak is. Maga a lánckenés automatikus, de a szállítandó olaj mennyisége nedves fánál alapérték, kemény és/vagy száraz fánál kissé több kell. Ehhez kellene egy szabályozó csavar, na mindegy.

Az összeszerelést imbusz csavarokkal oldották meg. Valóban nem akad bele mindenbe a szabványos hatszögletű csavaros megoldással szemben, viszont idővel biztosan eltömődik. Lekerekített profiljából adódóan külső részén már nem is lehet annyira terhelni, mint látjuk később.

A tartófogantyú rugós mechanizmuson keresztül kapcsolódik a készülékházhoz, ezzel is csökkentve a kézre ható rezgést. Amolyan "letépett metrófogantyú Fradi meccs előtt" fogása van a tapadós műanyagbevonatnak. Nagyon praktikus.

A markolat is rezgéscsökkentő kivitelű, így kezeink teljesen függetlenednek a zsibbasztó vibrálástól. Egy hosszas, kiszáradt diórönk-fűrészelés során mélyült el a tisztelet bennem a hivatásos favágók iránt. Az egész napos fűrészmarkoláshoz kell kotta, végére szinte nem is érezzük kezeinket.

Nem lehet eléggé felhívni a figyelmet látószerveink védelmére, ezért felvilágosító célzattal helyeztem el a védőszemüveget, mielőtt a kipattanó rugót tartalmazó fedelet lefeszegetem. Sajnos másképp nem jött le a markolat. Látható, hogy méhsejtszerű fröccsöntés erősíti a műanyag burkolatot.

A markolatban elhelyezkedő üzemanyagtartályhoz csatlakozó vezetéket, valamint a gázbowdent látjuk. 

Lerántom a leplet a leálláskapcsoló működéséről: a műanyag gombot elforgatva elzárjuk a levegő útját. Gyors és hatásos motorleállítás. A levegőszűrés klasszikus szivacsmegoldású. Szükséges tisztításakor elég két csavart kitekernünk és levehetjük a takarófedelet.

Üzemanyagtartály. Kapacitása egy liter lehet, legalább kisebbet robban, mikor erdőtűz esetén menekülve csapot-papot hátrahagyjuk. Másrészt plusz egy kiló már a megérezhető kategória a nyolc órás műszak során.
Egy 45-50 cm3-es fűrész fogyasztása 1.2 liter óránként az 1:25-re hígított, 92-es oktánszámú benzinből. A gyártó cég saját motorolaját elég 1:50 arányban hígítani, számottevő különbség. Teljesen laikusként azt gondolom, inkább füstöljön kicsit, de legyen kenése ekkor fordulatszámnál.

A fűrészlánc élesítéséhez megfelelő átmérőjű, gömbölyű láncreszelő célszerszámot vagy elektromos láncélezőt használjunk. A gömbölyű reszelők nem megfelelőek. De előtte le kellene szedni valahogy a fedelet, akárcsak lánccsere esetén. Persze, hogy az egyik csavar megadta magát. Megforog benne az imbuszkulcs. Nem segít a megfelelő méretű lapos csavarhúzó...

...a véső sem...

... így marad a flex és finom, kalapácsos utókezelés.

Feltáró jellegű fotó. Láthatjuk a fedélen keresztül érkező levegő útját és egy kacéran  kivillanó kis részt a főtengelyből.

A centrifugális tengelykapcsoló (becézhetjük röpsúlyos kuplungnak) működési elvét sokkal szabatosabban megfogalmazta más, ezt idézem. "A kuplungharang a végáttétellel van fix kapcsolatban. Növekvő motorfordulatszámnál elindulnak a kuplungpofák a centrifugális erőnek köszönhetően, mindaddig amíg fel nem fekszenek a kuplungharang belsején, és így megteremtik a kapcsolatot a főtengely és a hajtott kerék között." Megjegyzem, itt a kuplungharang egybeépült a lánckerékkel, látjuk majd később.

Ebben a nézetben egy szabványos kétütemű motor mutatja minden fontos alkotóelemét. Ennél jobban nem fogom szétszedni, mert így talán még van valami esélye újrahasznosítani. Mondjuk drónt építek, vagy robotkutyát. Egy igazán profi szétszedő meg sem állt volna eddig az állapotig.

A gép elektronikusan vezérelt mágneses gyújtással rendelkezik, nem kopik, utánállítás sem szükséges. A gyújtógyertyát a kisgépeknél megszokott eljárásokkal kezeljük, tartsuk karban. Ha a motor többszöri indítási kísérlet után nem indul, csavarjuk ki és jól szárítsuk meg. Vagy vegyünk másikat - mondatja velünk a bennünk bujkáló Mágnás Miska.

Szükség esetén a láncfék a fellépő visszacsapás (kickback) esetén a tömeggyorsulás miatt hirtelen automatikusan kiold. Ezt a fékezést manuális a kézvédővel tudjuk elvégezni. Széthajtva a jobb oldali burkolatlemezt, látjuk a vészleállító mechanizmus kivitelezését: ha megnyomjuk a kart, egy acélpalást rászorul a kuplungra és azonnal leállítja a motort is.

A láncfeszítő csavar lineáris mozgássá alakítja a forgatást, ezzel előre-hátra húzza a vezetősínt. Mivel a lánctengely  helyzete stabil, így a kifelé tartó elmozdulás megfeszíti a láncot. Először lazítsuk meg a láncvezető oldalán található süllyesztett csavart, majd addig feszítsük a láncot, míg felfekszik a sínre, de kis holtjátéka (2-4 mm) még marad. 

Az igénybevétel okozta láncnyúlás természetes folyamat, de ha már nem tudjuk tovább feszíteni, jobb ha lecseréljük. Ez igazán kézenfekvő ötlet, már sajnálom is, hogy leírtam.

Megfordítva a fűrészt, még érintetlen tájékra, a bal oldali burkolathoz tévedünk. Hátulról hatolunk be. Rossz ötlet volt, mert ez a lánckenőolaj-tartály hátsó burkolata. Hát, ha legközelebb megkérdezik, hogy „Voltál már török börtönben”, vagy „Láttál már olajtartályt hátulról?”, legalább az egyik kérdésre igennel válaszolhatunk. Három deciliter kenőolaj fér el benne. A használati utasítás óv fáradtolaj felhasználásától, inkább a speciális, nagy viszkozitású, szinte fekete láncolajat ajánlja.

Szárazon használva tönkremegy a lánc. Munkakezdés előtt álljunk szembe valami száraz tárggyal és próbáljuk ki, hogy spriccel-e rá olaj. Használat közben is győződjünk meg az olajszintről és pótoljuk időben.
Utólag észlelem,hogy Szalai Vivien e két bekezdés alapján hatszáz oldalas pornókönyvet tudna írni. Ilyen a favágók élete.

A spirálra hajtogatott lemezrugós berántó mechanikát előszeretettel alkalmazzák kerti kisgépekben. Fűnyíró, kaszálógép, motoros kapa. Talán ezért elfogadott és népszerű vélekedés, hogy feltalálójának lelke a pokol legkellemetlenebb részében rohad az idők végezetéig, mert javításánál koszosabb, idegesítőbb, értelmetlenebb és biztosan kudarchoz vezető tevékenység nem sok akad. Élek a gyanúperrel, hogy az ismert emo szubkultúra is kisgépjavító műhelyekből indult hódító útjára, hiszen mi reprezentálhatná jobban az élet és célok vezérelte cselekvés értelmetlenségét, mint egy szétugrott lemezrugós berántókészülék. 

A fotó főszereplője a lánckerék. Olaszul Rocchetto della catena. Sokkal egyszerűbb magyarul műszaki blogot írni. A bemaródásból látjuk, hogy időnként cserére szorul. Ezzel a gyártó is tisztában van, mert az utánrendelhető alkatrészek között (kuplungharanggal egybeöntött) lánckereket is vásárolhatunk. A lánckerék cseréje után vagy szükség esetén lítiumos zsírral kenegessük.

Szakmai forrás: különféle láncfűrészek használati útmutatója.

Legközelebb: számítógép billentyűzet

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Értelemszerűen nem ősz gépészeknek szánom a ritkásan megjelenő Gyermeksarok epizódokat, hanem  szülőknek, akik verés nélkül szeretnék kicsinyeik figyelmét ráirányítani a műszaki- és természettudományos szakmák alkotó és érdekes voltára. Vagy puszta önző módon szeretnék, ha idős korukban már nem kellene helóta életpályát választó gyermekeik eltartásáról gondoskodniuk és ennek megoldását egy menő villamosmérnöki vagy más műszaki szakmunkás/értelmiségi pályára-irányításban látják.

Tévéműsorok, könyvek és kísérletező készletek bemutatása adja a sorozat gerincét, de szóba kerülhet akár az oktatási rendszer is. Lássuk először kedvenc esti mesénket, a Hogyan készül? tévéműsort.

Az egyre inkább elbulvárosodó tudományos ismeretterjesztő tévécsatornák "még nézhető" kategóriás sorozata a kanadai "Hogyan készült?" Ha mérnöknek-szakmunkásnak szánjuk gyermekünket, nézessünk meg vele 250 részt belőle, ahogy olvad a fém, forgácsolódik a fa és extrudálódik a műanyag. Ezután vasfűrészlapot fog kérni karácsonyra.

A dokumentumfilm-sorozat bemutatja a hétköznapi tárgyak (beleértve az élelmiszerek, ipari termékek,  hangszerek és számtalan termék) előállítását. Epizódonként 20-25 percben, egy narrátor magyarázatával aláfestve betekinthetünk a nyersanyagokból végeláthatatlan gépsorokon formálódó alkatrészek előállításába, majd azok összeszerelésébe. Nagyon tanulságos látni, hogy az ipari gyártás mekkora tételekben használja fel az alapanyagokat és milyen fantasztikus ütemben ontja a késztermékeket. Jobban belegondolva újraértékelhetjük az eddig ismert ár/érték arányt, ahogy másodpercenként dobja ki a futószalag a fröccsöntött, szinte emberi érintés nélkül készült - például elektronikai - termékeket, melyért akár havi fizetésünket is kipengetjük a boltban.

Általában minden blokk rövid - animációkkal illusztrált -  történelmi háttéranyaggal kezdődik, amely bemutatja a termék származási helyét, feltalálóját és amit korábban használtak helyette.  Termékenként ötperces blokkokból négy tárgy bemutatásával áll össze egy epizód.

Igen népszerű műsor, az IMDB-n 8.0 értékelést kapott és számos nyelven elérhető. Sajnos a 200. rész környékén a sorozat kezdett kifáradni. Ledarálva az Interneten fellelhető 250 részt, feltűnhet néhány visszatérő elem a témákban, amit súlyosbít, hogy a sugárzó csatorna amúgy is agyba-főbe ismétli minden műsorát, csak épp a blokkokat helyezi el más kombinációban.

Ennél is szomorúbb, hogy a valódi gyártás - tehát az alkatrészek előállítása nyersanyagokból - helyett újabban a késztermékek összeszerelésére koncentrál. Egyéni nézőpont, de semmi ismeretterjesztő vagy érdekes elemet sem találok egy flipper összeszerelésében, mikor korábban cementégetőt vagy kohót láthattunk működés közben. Mivel máig is készül a sorozat,  remélem menet közben sikerült megújulnia.

Ettől a kiégéstől eltekintve egyetlen hátrányát említhetjük még, a szokatlanul és dühöngésre ingerlően idegesítő zenéjét. Értjük mi, szerzői jogok és a költség-optimalizált műsorgyártás világában élünk, de ez az aláfestő kalimpálás szinte fizikai fájdalmat okoz egy órán belül. Testvérsorozata, a Hogyan csinálják? talán egy fokkal érdekesebb, de lényegében ugyanazt a témakört járja körbe.

Nem ért véget a bemutató, mert a kissé fantáziaszegény keresztségben szintén "Hogyan készült? Bemutatjuk" címmel futó magyar sorozat üdítő kontrasztot képez a hülye szóviccekkel és csonkolt fülű filmzeneszerzőkkel operáló kanadai film ellenében. Gazdája, az OzoneNetwork csatorna eddig 21 részt tett hozzáférhetővé honlapján. Nem dolgoznak fel forradalmian új témákat az ötletadó forráshoz képest, ha csak a címeket nézzük, viszont ezek mind itthon, magyar vállalkozások gyáraiban készültek, tehát eleve életszerűbbek, mint a "Hogyan készül a juharszirup?" című klasszikus.

A narrátoros alámondás helyett helyszíni riport keretein belül látogatunk el a WC-papír és KRESZ-tábla előállításának otthonába, így mindjárt emberibb légkörű a műsor. A 21 perces műsoridő segít mélyebben eligazodni a vizsgált technológiában, itt például  mustárkészítésben:

A hivatalos ajánló szerint: "Minden termék mögött ötletes technológia és gondos mérnöki munka van. Az OzoneNetwork tévé saját gyártású ismeretterjesztő sorozata elviszi a nézőt oda, ahol a termékek létrejönnek: a gyárakba. Megmutatjuk a Túró Rudi, a papír zsebkendő, a focilabda, a WC-papír, a szalvéta, a krémek, a ropi, a csipsz, a szaloncukor, az autó, a sílécek, a csempe, a tévé, a szalámi, a fejfájás csillapító, az autógumi, az állateledelek és még sok-sok jól ismert és kedvelt termék gyártási folyamatát. A műsorvezető Gyetván Csaba, aki segít eligazodni a gyárakban és végigkísér minket a gyártósorokon. Közben pedig kipróbálja, megkóstolja, megszagolja a félkész termékeket és elbeszélget azokkal a dolgozókkal, akik nélkül nem jöhetne létre az adott produktum."

Ennyit mára a gyáripar és szórakoztatás világából, mondaná Kudlik Júlia, ha a Furdancsnál dolgozna. Legközelebb az OKJ-képzésről lesz szó, mert igencsak megváltozott benne a...minden.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.