Az épület hőszigetelések kapcsán sokszor felmerül a  tűzveszély kérdése. Időnként sajnos látunk egy-egy horror esetet a híradókban, például utólag szigetelt panelépületekről, ahol a tűz igen látványos „eredményt” képes elérni. Persze nem csak éghető anyagokkal lehet szigetelni, és bár igaz, hogy általában ezek drágábbak mint a polisztirol, de mint látni fogjuk, azért az árkülönbség messze nem olyan jelentős, mint a legtöbben gondolnák.

A kerti ösvény alatt 30 méteren át vizet és áramot vezettem a konyhakert felé. Végpontjára ideiglenes jelleggel biggyesztettem ezt a szabadtéri „áramszekrényt”.

A csaptelepek cseréje többnyire akkor válik esedékessé, ha a régi már nem javítható, vagy tetszetősebb kivitelűt szeretnénk a helyére szerelni. Nem nagy ügy, ezt némi műszaki érzékkel bárki elvégezheti. Ám nem árt néhány szempontot az ilyen cseréknél figyelembe venni. A modern, korszerű forma ugyanis nem minden, célszerű a csaptelepek más adottságait is szem előtt tartani, hogy az új csaptelep ne csak jól funkcionáljon, de örömünk is teljék benne.

20 féle csavar, és ez még csak az, amiről a Wikipedia tud. Ha átlagosan minden típusból 4 méret van, akkor ez összesen 80 különböző csavarfejet jelent. Ha mindegyik csavartípushoz megfelelő csavarhúzót szeretnénk magunknál tartani, és feltesszük, hogy egy csavarhúzó körülbelül 3x3x25cm-es téglatestbe foglalható bele (0,000225m3), akkor ennyi csavarhúzó 0,018m3 helyet foglalna el. Mivel az ömlesztett csavarhúzók elég jól kitöltik a teret, legyen ez csak 0,01m3, vagyis 10 liter. Hát ez nagyon sok, nem véletlenül találták ki a biteket.

Nemrég volt egy írásunk a kerítések rendbetételéről. Ez a mostani poszt reflektál az abban írottakra. Egy barátom festett, vas zártszelvény kerítését raktuk rendbe. Sikerült elkapni azt a pillanatot, amikor még igazából nem volt komoly rozsdamennyiség a vaskerítésen, ránézésre csúnyábbnak tűnt, mint amilyen vészes valójában volt a helyzet. Gondolom, sokan ismerik azt a mondást, hogy „manapság mindenki építeni akar, de a karbantartáshoz senkinek sem fűlik a foga”. Ez persze ránk is érvényes, de most erőt vettünk magunkon.

Bizonyára emlékeztek rá, hogy nemrég stábunk egy legénylakásban járt, ahol az élet utat tört magának a lefolyón keresztül, két sziklevél formájában. Ma délelőtt telefont kaptunk a szerkesztőségben, hogy a takarítás ellenére - anya ugyanis kezelésbe vette a mosogatót - egy újabb izé nőtt ki a lefolyóból. Nem szeretnénk botanikai bloggá alakulni és a Kapanyél babérjaira sem törünk, de mint kétkezi alkotó és természetközeli emberek nagy örömmel tárjuk elétek az élet ehhez hasonló apró csodáit. Gyönyörködjünk együtt! Valószínű, hogy ez is paprika. Vagy?

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A lambéria univerzális alapanyag. Relatíve olcsón gyalult-csiszolt, mérettartó faanyagot vásárolhatunk, ami kis kompromisszumokkal nagy felületekké építhető. Amennyiben díszlécnek vagy vékony polcnak használjuk fel, az oldaláról hulladékként levágott „C-profilból” költséghatékony képkeretet készíthetünk.

Sajnos a vezetékes víz mondhatni mindenhol a kemény, ami ellen elég nehéz védekezni. Látható nyomai leginkább a csaptelepeken és a vizes felületeken észlelhető, ha nem védekezünk ellene szinte napi rendszerességgel. Ha pedig gyakorta elfeledkezünk e felületek használat utáni tisztításáról, a felületük gyorsan veszít a fényéből és megjelenik a fátyolos lerakódás a csapokon, csempéken és egyéb nedvesen hagyott kerámia felületeken is. Utána pedig már csak jelentős plusz munkával lehet e felületeket újból csillogón tisztává varázsolni.

Már elég régen megy a Furdancs blog ahhoz, hogy egy-egy poszt megjelentetése előtt viszonylag pontosan meg tudjuk jósolni, milyen jellegű hozzászólások fognak érkezni rá. A tapasztalat azt mutatja, hogy minden olyan poszt esetén, amelyik valamilyen házilagos szerelésről szól, különösen, ha érintve van elektromos-, víz-, fűtés-, vagy gázhálózat, vagy ahol bármilyen elektromos készülék javítását végezzük el, menetrendszerűen megjönnek a szakemberek. Ők bennünk látják az ördög evilági megtestesülését, amiért olvasóinkat azzal a métellyel próbáljuk mérgezni, hogy ezek a tevékenységek szakember segítsége nélkül is elvégezhetőek.

A lakásfelújítások során gyakran felmerül a kérdés, hogy a régi, már megunt, avítt kerámiaburkolatok cseréjét nem lehetne-e elkerülni. Az eddigi gyakorlat során ugyanis ezeket el szokás távolítani az új burkolat felrakása előtt. Ezért is adódik a kérdés: nincs-e a burkolat felújításnak egyszerűbb kivitelezési módja? Nos, van erre is lehetőség, ám megfelelő kompromisszumok mellett. Ha a régi burkolatot ugyanis alapként lehet használni, lehetőség van erre új kerámialapos burkolatot ragasztani, természetesen bizonyos kötöttségekkel.