Értem én hogy gőzgép de mi hajcsa?

de mi a francra lesz ez jó nekünk? még egy hülye játékautót sem lehet meghajtani vele.
ennél sokkal jobb szemléltetőket lehet csinálni szerintem tervezőprogramokkal.

Nem igazán hiszek a szememnek. A tekercs egyenárammal van gerjesztve, a mágnes állandó mágnes. A tekercs pólusai nem változnak.
Ez a kütyü szerintem beáll egy irányba oszt annyi.

Egy dolgot tudok elképzelni amiért esetleg forog: hogy az érintkezőkön annyira rossz a kontaktus, hogy periodikusan megszakad az áramkör és meg-megszűnik a mágnesesség.

Normálisan itt arra van szükség, hogy a forgás váltogassa felcserélgesse a pólust a tekercsvégeken - az már akkor motor. Ha ahhoz az állandómágnes helyett is elektromágnest használnak - akkor univerzális motor ami váltóárrammal és egyenárammal is megy - ilyen van a legtöbb háztartási gépben - persze sokkal több pólussal és tekerccsel.

Szóval szerintem ez nem az igazi - és ha mégis megy olyan működési elvet alkalmaz (rossz kontaktus rezgő tengely - amit nem igazán szabad alkalmazni. :-)

Pedig mukodik. Mar tobb valtozatat is megepitetettem, ennek az ugynevezett monopolusos motornak.

Hát - lehet hogy működik, ha a rossz kontaktus megszaggatja az áramot.
De értelmesen hasznosítható működési elvet nem képvisel és gyakorlatilag is használhatatlan. Szóval szemléltetésre sem az igazi és használatra sem.

Valószínűleg van azért valami szabályosság a kontaktusszaggatásban.
Az elektromágnesnek (önmagához képest) mindig ugyanaz az oldala az északi és átellenben vele a déli pólus. Ahogy forog hol a déli hol az északi pólus néz legfele az állandó mágnes felé
Lent ott a mágnes aminek állandóan egyirányban mutatnak a mágneses pólusa - mindegy hogyan - tegyük fel az északi mutat felfelé.

Ha az elektromágnes folyamatosan kapná az egyen villanyt - befordulna úgy, hogy a déli pólusa mutasson lefelé (az állandómágnes felfelé mutató északi pólusa felé - innen aztán se tüled se hozzád.
Bárhogy kitérítem ugyanebbe az állapotba térne vissza.
Ha viszont a csúszókontaktusai vacakok (tengelyvégek lazák) a következő törtéhet: ha megpördítem a forgórészt akkor annak lesz egy lendülete.
Abban a félfordulatban amikor az elektromágnes északi pólusa van közelebb van az állandómágnes északi pólusához - taszítás lép föl a kettő között különösen az alsó holtponton - a tekercs a súlya ellenében kissé megemelkedik a csúszóérinkező tengelyvégek kissé meglazulnak az érintkezés leromlik, a mágneses taszítóhatás gyöngül.
Amikor a déli pólus van közelebb az állandómágnes felfele álló északi pólusához, akkor vonzás lép föl a tekercs súlyával összeadódva és a tengelyvég-csúszóérintkezők
jobban rányomódnak a dróthurokhoz amiben forognak - az érintkezés javul.

Igy ha a fonrgás fenntartásához szükséges póluscsere nem is történik meg a periodikus ellenállásváltozás a csúszóérintkezőkön létrehoz egy olyan forgással szinkronban lévő periodikus áramingadozást - és asszimetrikus vonzás-taszításcsökkenést ami a forgást fenntartja.

Ha a csúszóérinkezés túl jó volna - a dolog nem működne.
Túl jóvá válhat a csúszóérintkezés attól, ha a tekercs súlya elég nagy ahhoz, hogy ne lazuljon meg az érintkezés.

Azonkívül még egy érdekes kísérlet annak aki ezt a kütyüt megépítette könnyű kipróbálni: a súly jelentős szerepet játszik a mágneses hatással való kontaktusjóság/áramerősségmanipulációban.
A motor elvileg fejrefordítva is működőképes valószínűleg kicsit gyengébb.
Ám elfektetve vagy elfektetésközeli helyzetben alighanem megáll - mert a fent leírt áramigadoztató-csúszóérintezésminőségmanipuláló mágneses és gravitációs erő összjáték egy bizonyos vízszinteshez közeli elrendezésben megszűnik - a lendület kimerül - a forgás nem tartható fenn.

Ha valakinek kéznél van egy ilyen kütyü - kíváncsi vagyok igazolja-e a tapasztalás e hipotézist.

Az is valószínű, hogy a motor ereje/fordulatszáma nem a teljesen függőleges helyzetben a legnagyobb, hanem forgásirányától függő irányban kissé megdöntve.

Én arra tippelek, hogy a mágneses mezőben forgó tekercsben áram indukálódik, ami picit erősíti vagy gyengíti az elemből jövő áramot, így jön létre áramingadozás, és nincs köze a kontakt pontoknak a dologhoz.

@Sadist: Hát az is lehet viszont ez - úgy érzem egy szimmetrikus hatás volna.
Tény az hogy a kütyü - az utánépítők szerint forog - igen aranyos játék.

A kontaktusok megjavításával lehetne ellenórizni a hipotézist ha a tengelyvég pl. nem a lötyögő karikából, hanem pl vékony rugalmasan hozzásimuló drótszálakból kialakított "kefe" szálain keresztül ( is ) kapja a delejt.
Ilyet vékony rézdrótszálakat hajlékony villanyvezetékekben lehet találni.

De hát hogy pontosan minek köszönhetően megy mégis - az fizikai talány,
attól még aranyos játék - s aki túl szögletesen gondolkozik (mint pl én)
annak eléggé meghökkentő is elsőre :-)

Jó példa lehet arra, hogy a "műszaki tökéletlenségnek" köszönhető egy működés :-)

az első pörgetést maga a készítő adja: nem lehet, hogy ezután a tehetetlenség miatt marad mozgásban?

@clt: Az kevés - a súrlódás és a légellenállás felemésztené - az elemről táplált elektromágnes tekercs és a mágnes összjátéka kell hogy pótolja a forgási energiát - ez ezek szerint meg is történik csak annak az elve/hogyanja nem egészen kézenfekvő.

A kezdő lökés csak egyszeri megbontása a szimmetriának ami meghatározza a forgásirányt és túljuttatja a holtpontokon - ahol egyébként a forgatónyomaték nulla lenne - sőt vannak szakaszok ahol a forgatónyomaték a forgás ellenében hat.
Hogy a rendszer forgásban maradhat az az egy körülfordulás során forgásirányban ható forgatónyomaték és a forgás ellenében ható forgatónyomaték asszimetriájából van, ami szerintem a tengelyvégi csúszóérintkezés periodikus vezetőképességingadozásának köszönhető a forgással szinkronban.

@KovA: a klasszikus egyenáramú motorhoz képest hiányzik egy kommutátor (ami pont a holtpontról elmozdításban segítene a pólusok cseréjével), ugyanakkor a mágneses sem körbeveszi a tekercset: ebben a környezetben és a szerkezetet látva a telep megadja magát mielőtt a súrlódás vagy a légellenállás hatása megjelenik. Addig is át-átlendíti a tehetetlenség: nincs túl szoros kapcsolat a tekercs és a rézdrótok között

@clt: Azért ha hiheten a felvételnek úgy tűnik a kezdő lendület után még valamelyest gyorsul is, legalábbis nem lassul úgy mint várható lenne, ha nem volna képest energiát húzni az elemből.
Az biztos, hogy nincs valami jó hatásfoka de nincs is jelentősége - nem használatra való.
Villanyfogyasztása elég nagy lehet - egy 5 percet talán kibírhat - az elem belső ellenállása is korlátot szab az áramfelvételnek, de alighanem melegszik azért rendesen.

Nem homogén a mágneses tér, talán emiatt foroghat. Kicsit tanácstalan vagyok.

@Jack Torrance: Hát alighanem játszani kellene vele egy kicsit, hogy az ember rájöjjön mitől is megy. Dukeekud aszongya ő csinált ilyet - én is bütykölhetnék magamnak, csak annyi más bütykölnivalóm van hogy még azt a fél órát is sajnálom rá.
De lehet, hogy összeszedem a hozzávalókat aztán elszórakozok vele, ha találok olyan helyet/időt, ahol jobbat úgyse tudok csinálni.