Mi is az a hőszivattyú?

2013.02.22. 10:00 | Írta: ( x )

„A hőszivattyú az olyan, mint egy kifordított hűtőszekrény.” - Hangzik az ismert hasonlat. Szerintem pont annyi hasonlóság van köztük, mint egy benzines láncfűrész és egy Harley-Davidson között.

 A közös pont a két berendezésben az úgynevezett Carnot-körfolyamat. A titokzatos elnevezésű termodinamikai jelenséget Nicolas Léonard Sadi Carnot francia fizikus fogalmazta meg 1824-ben.
Az általa leírt körfolyamatot végző hőerőgép működése során a környezetének egy melegebb részéből energiát vihet át egy hidegebb területre és az energia egy részét mechanikai munkává alakíthatja. A körfolyamat meg is fordítható. A rendszer külső munka bevezetése által hőenergiát képes átvinni egy hidegebb régióból egy melegebbe. Utóbbi a hőszivattyú működésének vázlata.

hoszivattyu_magyar_1.jpg


Ezt így persze nagyon egyszerű leírni, de hát hogy lesz ebből fűtési rendszer? Bizonyára sokan hallották azt a sztorit, hogy a hegymászók a Himalájában 60-80 °C-on forrásba hozták a hólevet a tea főzéshez. A számok nem biztos, hogy pontosak, de az tény hogy a folyadékoknak alacsony nyomáson a forráspontjuk is alacsonyabb lesz. Fordítva is igaz, a gázokat nagy nyomáson cseppfolyós állapotban tarthatjuk.
Most képzeljünk el egy zárt csővezeték-rendszerből álló gépet, amelynek közepén egy kompresszor van. A csöveket feltöltjük egy speciális gázzal és beindítjuk a kompresszort. A kompresszor „nyomott oldalán” megnövekszik a nyomás és elkezd a gáz kicsapódni – idegen szóval kondenzálódik. Ezt az oldalt nevezzük kondenzátornak. A csővezetéken csak szabályozottan, egy fojtószelepen keresztül engedjük át a folyadékká vált gázt a kompresszor túloldalára, a „szívott” oldalra. Ott az alacsonyabb nyomáson a folyadék újra elpárolog. Ezt az oldalt nevezzük az elpárologtatónak. Az elpárologtató oldala folyamatosan hűlni kezd és hőt von el a környezetétől, ugyanekkor a kondenzátor melegedni kezd és ezt a hőt hasznosítjuk a fűtési rendszerünkben. Az elpárologtatónak biztosítani kell egy úgynevezett hőforrást, amiből folyamatosan elvonhatja azt a meleget amit a kondenzátorról elszállítunk.
A hőforrás természetesen valamilyen nagy hőtehetetlenségű közeg aminek meg se kottyan, ha egy télen át szivattyúzzuk ki belőle a Gigajoule-okat. Általában elengedhetetlen feltétele ennek a fajta konstrukciónak a folyamatos áramlás és hőátadás mindkét oldalon.

levegos rendszer vazlat.jpg


A kompresszort néhány kivételtől eltekintve* elektromos árammal hajtják. Szükség van még elektromos energiára a hőforrás és a termelt hő szállítására is. Ha az előállított fűtő teljesítményt elosztjuk a befektetett elektromos teljesítménnyel, megkapjuk a hőszivattyúk legfontosabb mérőszámát az úgynevezett COP-t. A COP az angol „coefficient of performance” rövidítése, magyarul szokták jóságfoknak, munkaszámnak, dilettáns körökben hatásfoknak is nevezni**.
Tudományos jelölése a görög ε betű. Sajnálatos módon nincs elég határozottan szabványosítva a számítása, így a gyártók és forgalmazók a trükközések tucatjait vetik be a vevő átverésére, meggyőzésére. A teljesség igénye nélkül néhány tipikus csalás: a keringető szivattyúk teljesítményének „nembeleszámolása”, irreális hőforrás hőmérséklet, használhatatlanul alacsony előremenő hőmérséklet (pl.: 25 ºC). Nagyon hasznos származtatott mérőszám a JAZ. Ez a német nyelvterületen kitalált és elterjedt jellemző a "Jahresarbeitzahl" rövidítése, azaz egy teljes év alatt befektetett és kinyert energia hányadosa. 

geotermikus gepek egy ipari letesitmenyben.jpg hoszivattyugyartas.jpg
Geotermikus gépek egy ipari létesítményben Hőszivattyúk gyártása



Hőszivattyúk hőforrás szerint

Általában 3 hőforrás szokott előfordulni a lakóházak környékén: kútvíz, levegő, és a talaj. Fontos, hogy a hőforrás korlátlanul álljon a rendelkezésünkre és abból bármikor el tudjunk vonni hőt.

A levegőnek sajnos változik a hőmérséklete – ráadásul pont télen a hidegebb – emiatt első ránézésre nem tűnik ideális hőforrásnak. Viszont különösebb extra beruházás nélkül korlátlanul áll mindenki rendelkezésére és általában a fűtési szezon nagy részében is elég meleg ahhoz, hogy kiaknázzuk.
De az energia-tárolási és közvetítési tulajdonságai miatt ez a hőforrás rendelkezik a leggyengébb átlagos COP számmal, körülbelül 3-assal.

A víz és ezen belül a kútvíz hő-átadó képessége kiváló így itt egy jó készülékkel akár az 5-ös COP is elérhető, de sajnos ennek nagy ára van. A víz/vizes rendszer egy ún. „nyitott” rendszer. Ez azt jelenti, hogy a készülék elpárologtató oldalán folyamatosan új „friss” közeg áramlik.
Ebből számos probléma adódhat. A folyamatosan érkező vízből lerakódhat vagy kiválhat valamilyen szennyeződés vagy ásvány a hőcserélőben. A legkisebb mértékű szennyeződés esetén is viszonylag hamar eltömődhet a hőcserélő, és a hőszivattyú leáll. Másik tipikus probléma a kutak ingadozó vízhozama. Ahogy korábban már említettem a hőszivattyú működésének egyik alapfeltétele a folyamatos áramlás, a körfolyamat mindkét oldalán. Az állandó üzemzavarok elkerülése végett, víz-vizes rendszereket csak nagyon körültekintő előkészítés és hidrogeológiai vizsgálat után szabad létesíteni. Ma már minden komoly gyártó előírja a kútvizes rendszerek kialakításánál az ún. leválasztó hőcserélőt és a szennyfogót a hőforrás oldalon.

A legüzembiztosabb megoldás az ún. talajhős változat (más szóval geotermikus). Ebben az esetben műanyag csőhurkokat telepítünk a föld alá, amelyben víz és fagyálló keveréke kering. Ennek két változata terjedt el. A függőleges talajszonda és a talaj kollektor.

geotermikus gepek egy ipari letesitmenyben.jpg hoszivattyugyartas.jpg
Talajszondák

A talajszonda általában 50-100m mély és 130-150mm átmérőjű furatba helyezett 32mm átmérőjű PE csővezeték pár (vagy 2 pár).  A talajban rejtőző hőt így közvetve a csőfalon és a furatba öntött tömedékelő anyagon keresztül a csőben áramló oldat szállítja az elpárologtatóba. A földfelszíntől lefele 18-25 méter mélységben a talaj hőmérséklete egész évben állandó 8-12 ˚C, és még mélyebbre haladva átlagosan 30 méterenként további 1˚C-ot emelkedik. Ennek köszönhetően egy jól megépített és megtervezett 100 méteres talajszondából akár 5-8 kW hő teljesítmény is kinyerhető. Az elérhető COP átlagosan 4-4,5.

A magas COP értéket, és általában a hatékony működést, akkor tudjuk biztosítani, ha a hőforrás és a fűtési rendszerben áramló fűtővíz hőmérséklete közötti különbség minél kisebb. Ennek érdekében ún. sugárzó fűtést kell alkalmazni. Ilyen például a padlófűtés. Nagyon praktikus tud lenni a mennyezet vagy falfűtés és egy talajhős rendszer kombinációja, mert ebben az esetben nyáron ezeket a felületeket passzív-hűtésre is lehet használni. A passzív hűtés úgy működik, hogy a téli üzemben a talajba „szállított” hideget nyáron „visszakeringetjük” a falba vagy a mennyezetbe.

levegos hoszivattyu egy csaladi haz kertjeben.jpg levegos gep.jpg
Levegős hőszivattyúk a kertben

Megfelelő hőforrás- és hőleadó-rendszer alkalmazása esetén, a hőszivattyú a legkorszerűbb és leginkább környezetkímélő hőtermelő gép az épületgépészetben. Sajnos felépítéséből és ritkaságából adódóan drága berendezés és nem is valószínű, hogy valaha olyan olcsó lesz, mint egy gázkazán.
Ezzel együtt szerencsés lenne, ha minél szélesebb körben elterjedne, mert kiváló eszköz, hogy csökkentsük mértéktelen károsanyag-kibocsájtásunkat. 

    
*Léteznek gázmotoros és ún. abszorpciós hőszivattyúk is. Előbbit egy gázüzemű belsőégésű motor hajtja, utóbbinál hő indítja meg a folyamatot és értelemszerűen csak hűtésre használják.

** Az energiamegmaradás törvényéből következik, hogy a hatásfok 1-nél, vagy százalékban kifejezve 100%-nál nagyobb nem lehet. A marketingre viszont nem hat az energia-megmaradás törvénye így lehetséges, hogy a kondenzációs gázkazánok hatásfoka 109% vagy pl.: egy levegős hőszivattyú hatásfoka 3,4-es. Ezek nyilvánvalóan ökörségek és az ilyen információk kiadása a szakma szégyene. Az átverés magyarázata az, hogy bizonyos befektetett energiákat elfelejtenek beszámítani (pl. a hőszivattyúnál a környezeti energiát, hőforrást).

Ha ennél is jobban el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Stiebel-Eltront.

stiebel_eltron.jpg

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr35074066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.22. 10:56:30

Azért irhattatok volna ezek költségoldaláról is...

A legolcsóbb értelenszerűen a levegős rendszer, majd a talaj és végül a vizes. Utóbbi kettőt ráadásul most már nagyon komoly engedélyekhez is kötik, aminek a beszerzése nem ritkán fél éves procedúra.
Levegősből pedig már lehet 4-es COP felettieket is kapni, ráadásul az elmúlt 3 évben felére estek az áraik ezeknek a rendszereknek.

Azt is érdemes hozzátenni, hogy 3-as COPnál már a nappali áramra kötött hőszivattyú üzemeltetési költsége is versenyképes a gázból kihozott fűtési költséggel, és igényelhető GEO vagy H-tarifa, ami még kedvezőbbé teszi.
Továbbá a hőszivattyús fűtésnek akkor a legjobb a kihasználtsága, ha felületfűtéssel (fal, padló vagy mennyezet) párosul, azaz 30-40 fokos viznél magasabbat nem kell előállitania.

bananarepublica 2013.02.22. 11:38:36

Mivel alcsony homersekletu futesi rendszerol beszelunk, tehat alacsony homerseklet
nagy felulet,hagyomanyos szigetelesu hazaknal nem alkalmazhato.

Itt mindjart elokerul a passziv haz, de igazabol miert nemjo oda ,deli tajolasbol eredoen nagy feluletu ablakok igy rengeteg a szolaris honyereseg tehat a futesi szezon lenyegesen kesobb kezdodik el, es sokkal hamarabb fejezodik be , tobb millio forintos hosziv beruhazas a soha megnem terulo beruhazas mintapeldaja lessz.
Tehat valami koltseghatekony kompromisszumra van szuksek.

2013.02.22. 11:56:40

mennyibe kerül? mennyi villanyt esz? mennyi idő alatt térül meg? megtérül? biztos? mennyibe kerül javitani? nem éri meg. mondat vége, pont. szerintem.

btbota 2013.02.22. 13:19:32

Valoban nem sok koltsegszamitas van a cikkben. :-)
Mi hoszivattyuval futunk/hutunk. Ugy szamoltuk, 12-15 ev a megterules (bar most ugyebar epp csokkentek a rezsikoltsegek). De mi ennel hosszabb tavra epitettuk a hazat... Egyebkent kaptunk eu-s tamogatast, azzal egyutt kb. 6-8 ev a megterules.
Ami miatt igazan megeri, az az a konforterzet amit kapsz, mikor nyaron huteni lehet vele a haz falait. Zsenialis! Nem olyan mint a legkondi, hanem mintha egy barlangba lepnel be.

jjc 2013.02.22. 13:44:01

mi (statikus iroda) már csak pénzszivattyúnak hívjuk.

Acmee 2013.02.22. 15:06:18

Soha meg nem térülő beruházás, főleg, hogy mostanában már 250k HUF körül használható kondenzációs kazánt lehet kapni. Falfűtés baromság, akkora kötöttségeket vállal az ember, hogy félelmetes (nem rakhatsz akárhova bútort, a letakart felület nem igazán "fűt").
Nagyjából ugyanekkora tévhitek vannak a napkollektorokkal kapcsolatban is. Láttam már embereket a tetőn mászkálni, hogy letakarják a kollektort, "enyhén" nagy volt a rendelkezésre álló teljesítmény, mint az elvétel :)

doxi2 (törölt) 2013.02.22. 15:12:35

Korrekt cikk, de a gázkazán 108-as hatásfokánál eltévedt, mert a hatásfokot kondenzáció nélküli fűtőértékkel számolják. Ha van kondenzáció, akkor számszerűen 100 fölé mehet. Nincs itt semmi csalás.
A megtérülés számításainál viszont rengeteg.
Nem számolnak pld. amortizációval, a befektetett összeg amortizációs időre vetített kamataival, az elfoglalt épületalapterület árával, stb.
Így aztán egy szondás hőszivattyús rendszert eladni érdemes, nem megvenni. A levegős hőszivattyúk COP-je viszont ma már -15 nél 3.
A napkollektoros melegvíztermelés, pedig, ha amortizációt is számolunk sohasem térül meg. Így csak sötétzöldeknek való.
A kutas szivattyús rendszer a legjobb (a gép a legolcsóbb), feltéve ha svarc kutunk van, és van elég víz ( folyópart stb.). Családilag ez a legjobb.

gabszi66 2013.02.22. 15:12:41

:-)
Kedves hozzászólók, tapasztalati adatokat fogok közölni.
Családi házunkat levegős DAIKIN höszivattyűval fűtöttük október első hetétől megkezdve, plusz minden nap 300 liter 45 fokos HMV-t állítottunk elő. A belső hőmérséklet soha nem volt 20 fok alatt, a melegvizet mindig a legmelegebb napszakra, a déli és kora délutáni őrákra programoztuk. A ház fűtés padlófűtés, kb. 900 m csővel, a fürdőszobákban és a lépcsőházban 1-1 db radiátorral kiegészítve.
A ház 2 szintes, alul kb. 70nm, 2,75m-es belmagassággal a tetőtér kb azonos alapterület, de természetesen az 1m magas térdfal feletti 45 fokos tető elvesz egy kis teret a felső szinttől. A nyílászáróink kb. 45 nm felülettel, 3 rétegű üvegezéssel készültek, a falazat ragasztott porotherm, 10 cm-es külső homlokzati szigeteléssel, szintén ennyi van a padló alatt a földszinten, 5 cm a lábazaton, 15+5 cm kőzetgyapot a tetőhéjazatban és 5 cm-rel több a padláson.

A lényeg:
A jó tájolásnak és a jól megretvezett szigetelésnek és az energetikai számításoknak hála, hogy 0 fok külső hőmérséklet környékén 25-25 fokos fűtővízzel tudjuk biztosítani a belső 20-21 fokos hőmérsékletet, Mínusz 10 fokos hajnali hidegeknél használtuk a rendszert 39-30 körüli fűtőközeg hőmérséklettel, akkor is tudtuk tartani a 19-20 fokos belső hőmérsékletet. Laikusok kevésnek gondolhatják, ellenben az alulról jövő hő miatt 2-3 fokkal komfortosabbnak érezzük a környezetünket. Még a világhíresen fázós feleségem is elámult az egész rendszer működésén, nem hitte volna hogy ilyen fűtővíz hőmérséklet mellett jól fogja magát érezni a házban.
A leglényegesebbek a költségadatok: jelenleg 2500 kWh fogyasztásnál tartunk október 10-e óta. Mindenki szorozza fel kb 38 Ft/kWh H tarifás kedvezményes díjszabású árammal. :-)

gabszi66 2013.02.22. 15:15:30

@gabszi66:
Javítok: 0 külsőnél 25-26 fokos vízzel, -10 fokos hajnalon 29-30 Celsiua fokos vízzel használtuk a rendszert.

mindenjónévfoglalt 2013.02.22. 15:43:47

@Acmee: 2008 óta használjuk a testvéremmel közös ikerházban (2 független rendszer)
Már megtérült...

WetRinR 2013.02.22. 15:43:50

Nálunk az irodába szereltettem fel hőszivattyús klimát. Az egész csak 150 e forint volt (japán), de most az első tél végén összegezve: egész télen ment (éjjel-nappal), sokkal kellemesebb a hőmérséklet, mint a korábbi normál elektromos fűtéssel, és csak fele annyi áramot fogyaszt, mint a korábbi rendszer. Ráadásul ezzel nyáron még hűteni is lehet!

Don Quixote de la Ferko 2013.02.22. 16:23:19

@gabszi66:

Kicsit mintha gazdaságtalan lenne.

Novemberi gáz: 25000
Decemberi gáz: 35000
Januári gáz: 40000
Februári gáz: 50000

Öreg vályogház, 110 nm, még a sufni is fűtve van.

Alaphő 18 fok, tartózkodási helységben nappal 22, hálóban éjjel 22 fok.

Az egész rendszer volt kazánnal együtt cirka 300,000 Huf.

Ha jól számolom cirka 50-70 darab ezrest spórolhatok meg az általad összeállított rendszerrel évente, és ha jól számolom, alaphangon úgy 2,5-3 millát kell rá költeni.

Ha a cirka 2 és fél milla különbözetet veszem, akkor durván 20-30 évig fizetek többet a mostani ótvarért, és talán utolérem a költségeidet. Biztos megéri?

Mint valaki írta, ezek a csodarendszerek csak annak jók, akik árulják.

gabszi66 2013.02.22. 16:35:50

@Don Quixote de la Ferko:
Tévedsz, 1,5 MFt volt,(a ház enélkül is olyan anyagokból és ilyen sigeteléssel készült volna)) és nem kellett engedélyeztetni, kéményt építeni, tervezteni, közterületet feltúrni, beköttetni, tűzoltósággal, kéményseprő céggel jóvá hagyni, meg műszakilag átvenni...
Csak az áramot bekötni, gázzal feltölteni, felprogramozni és azóta megy, le sem volt állítva.
Egyszer sem kellett fát hordani, szenet lapátolni salakolni, nnna szóval kényelmes és biztonságos is, pl nem keletkezik CO2 meg CO sem a lakótérben.

gabszi66 2013.02.22. 16:51:25

@Don Quixote de la Ferko: Még egy gondolat... Én mindenkinek azt mondom, hogy minden épület más, tehát mindig a tulajdonosnak kell eldönteni azt, hogy milyen fűtési rendszert használ. Mi azért tudtuk ezt bevállalni, mert új építésű épületről volt szó és már a telek kiválasztásánál is figyelembe vettük a tájolást, a használni kívánt fűtési rendszert, milyen közel vannak a közművek, stb. Pl egy régebbi építésű ingatlanba biztosan nem éri meg hőszivattyút választani, mert nem éri meg feltúrni a teljes padlózatot, hogy alá szigeteljenek, nem éri meg kívül-belül tégláíg ledobni a vakolatot, födémet szigetelni, stb. Ebből nekem az következik, hogy mindenki döntse el, hogy az adott épületbe milyen rendszer üzemeltethető a legkedvezőbb költségadatokkal. Ha valaki mezőgazdasági vállalkozó akkor válaszzon olyan kazánt, amiben eltüzelheti a bálázott melléktermékeket, vagy ha van 5 Ha erdője, akkor valami fa tüzelésű vegyes rendszert válasszon. Szerintem ez mindenkinél más és más kell legyen a végső összeállítás. Egyértelműen tehát nem lehet kijelenteni hogy az egyik megoldás rossz a másik meg jó. Mindenkinél a leg optimálisabb összeállításnak kell a legolcsóbban üzemelni.

Don Quixote de la Ferko 2013.02.22. 16:51:42

@gabszi66:
Kéményem nincs, az kiesett.
Porotherm csak benyalt kőművessel, plusz költség.
Háromrétegű ablak plusz költség.
Gázzal fűtök, gondolom ezért írtam a gázszámlát, így nekem sem kell lapátolni, hamuzni, és a többi.

Ha másfél millával számolom, akkor valóban csak 10-15 év a különbség, mire elérem ugyanazt a költséget. Amortizációval számolsz? Nem lesz ócsó ha mondjuk kilukad a 900 méter cső.
És a többi.
Új háznál látszólag megéri, réginél felesleges rongyrázás, mint valaki írta, a sötétzöldeknek való.

Don Quixote de la Ferko 2013.02.22. 16:53:31

@gabszi66:

Én ezt megértem, csak az összeg fura. Ha a 100 éves vályogot kifűtöm havi 30-40-ből, (átlag a fűtési idényre, akkor egy csodaháznál sokallom a havi 20-30-at.
Valami nem "gömbölű", ahogy a művelt orosz mondaná.

gabszi66 2013.02.22. 17:02:38

@Don Quixote de la Ferko: :-) Visszaosztottam az áramszámlát, nem 38,- Ft/ kWh hanem 29,90 :-) 2500X30=75.000,- Így már kicsit jobban mutat. :-) Az napi 555 Ft,- és csak az áramszünet miatt kell aggódni. :-) Nem csodaház, csak a nyugateurópai minimumot teljesíti és benne van a jövőért való aggódás, meg a kényelem meg a biztonsági faktor.
Ja a 3. réteget az ablakoknál ajándékba kaptuk, mer fél évval korábban rendeltem meg, 2 rétegű árában adták nem volt plusz költség. :-) De mondom ezt csak új építésnél lehet megcsinálni, nekünk sok esetben szerencsénk volt, bár csak mindenkinek így összejönne amit tervez. Nem panaszkodom, örülök, hogy a gazdaság állapotának ellenében sikerült a legfontosabbakat megcsinálni.

Don Quixote de la Ferko 2013.02.22. 17:12:21

@gabszi66:

Így már jobban hangzik. Szellőzéssel van probléma?

Before · http://azbeszt.blog.hu 2013.02.22. 17:12:24

@WetRinR: erről írnál kicsit részletesebben?

gabszi66 2013.02.22. 17:19:42

@Don Quixote de la Ferko: Egy helyen vettem észre, hogy hőhidas a szigetelés egy pici csíkban párásodik a tetőtéri füdőszoba egyik része, de majd a nyáron szétszedi a kivitelező és kijavítja garanciában. Nincs penész, a rendszeres szellőztetés fontos figyelni kell rá.

gabszi66 2013.02.22. 17:23:41

@Don Quixote de la Ferko: Elmondanám, hogy én is laktam vályog építésű házban, az csak 50 éves volt, egyszerűen imádtam. Nyáron hűvös volt, télen meg egyszer kellett benne 21 fokot csinálni, utána meg csak megtartani. Természetes anyag, természetesen szellőzik. Talán a legegészségesebb építőanyag, ha nem penészedik sehol akkor főleg. :-)
Szerettem.

WetRinR 2013.02.22. 17:29:53

@Before: Nézz körül ebben a fórumban:
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9018927
Én is itt kaptam ötleteket, és tanácsokat. Sőt, még kivitelezőt is.

villamos alóli kacaj 2013.02.22. 17:35:07

Nálunk már 20 éve keresték a hőszivattyút!
Egyik vidéki épületgépész boltunkban voltam éppen amikor belépett egy helyi "szerelő":
- Hö, szivattyú van?
Volt.
Megelőztük a korunkat. És nem is volt drága.

HuKing 65 2013.02.22. 18:25:58

...egy-ket gondolat a sok "okos " elmeleti tudomånyhoz : Höszivattyus futes csak több technikai dolog egyuttållåsa eseten gazdasågos. Leghamarabb a levegös "pumpåk" terulnek meg . Leghosszabb megterulese a geotermikus szisztemnek van. Gabi 66 irta, hogy nyugateu minimum- kell , hät elszomoritalak, az eleg alacsonyan van- nem ujgazdagrol es bankårrol beszelunk. Nem akarom reszletezni a szakma erti mire gondolok. Annak eri meg igazån akinek vizpartja van, nagy telke, epitö vållalkozåsa, Magyarorszågon es nyugaton is, az ervenyes epip. szabvåny szerint epitett lakohåzhoz egy jol elhelyezett , fustgåzhasznositoval epitett cserepkandallo, vagy egy gazdasågi helysegben elhelyezett kondenzåcios fakazån a nyerö. Ja hogy ezekkel van napi fel ora munka ? Meg kicsit vårni kell a tuti technikåra, de ha addig sokan el akarnak tartani cegeket , hat tessek, de azert magunkat ne csapjuk be. Bocs , hogy nehez olvasni !

nitrites_pácsó 2013.02.22. 19:06:09

Több mint 5 éve használom (használnám) a levegős hőszivattyúmat. SENKINEK SEM AJÁNLOM! És ezt nagyon őszintén írom. 3 millióba fájt a kivitelezés. A telepítést követő első évben működött csak kifogástalanul. Azóta egyik hiba a másikat éri. A kivitelező már vagy tizenötször kísérletezett javítással, ami csak ideig-óráig sikerült neki. Végül is fogalma(m) sincs miért, de nem ad le megfelelő hőmérsékletű fűtővizet. Már ez a második tél, amikor újra gázzal kényszerülök fűteni. A garanciaidő lejárt, a kivitelező már nem is reagált a "segélykérésemre", ezért kénytelen voltam a fogyasztóvédelemhez fordulni, most várom az eljárás eredményét. Fal- és padlófűtésem van, egy egyszintes 100 m2-es családi házban. Amikor még jól működött, havi 35 ezres villanyszámlám volt, gáz (szinte) semmi. Számításaim szerint ebből maga a hőszivattyú működtetése (fűtés és HMV) 20-22 ezer Ft/hó. Egy jó kondenzációs gázkazánnal, vagy ionkazánnal tizede bekerülési költséggel közel ugyanezt a költséget érhettem volna el. Drága lecke volt.

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.22. 19:17:32

@nitrites_pácsó:
"Egy jó kondenzációs gázkazánnal, vagy ionkazánnal tizede bekerülési költséggel közel ugyanezt a költséget érhettem volna el. "

Előbbi igaz, utóbbi olyan ordas kamu, mint a mágneses karkötő kb.

Az ionkazán lényegében egy elektromos kazán, és SEMMIT TÖBB! 100%-ban hasznositja az elektromos energiát fűtésre, azaz nappali áramnál kb 50 Ft/kWh, éjszakainál 32 Ft/kWh költséggel fűt, szemben a kondenzációs kazán 15-17 Ft/kWh árával.
Lehet jönni azzal, hogy azt mondják, hogy mindenféle fúziós energia (WTF?) révén az ionkazán hatásfoka sokkal magasabb, de erről érdekes módon sehol sem tudnak semmilyen mérési eredményt prezentálni...
De még ha igaz is lenne, akkor is minimum 250%-os hatásfokkal venné fel a versenyt a gázfűtés árával, ami abszolút irreális.

Hőszivattyúnál hallottam a tiédhez hasonló esetekről sajnos :/
Van pár márka amikkel probléma van, és gyakorlatilag az ügyfélen kisérletezik ki a működését.

Én amikor 3-4 éve néztem, akkor került volna 3 millába, ez most már "csak" 1.5 millió. Mire 4-5 év múlva kipurcan a gázkazán, talán versenyképes ára lesz, és üzembiztosabb működése.

nitrites_pácsó 2013.02.22. 19:39:13

@Kőmíves Kelemen: Elnézést, nem szándékoztam "kamuzni". Az ionkazánról (orosz) csak reklám anyagot olvastam, működés közben nem láttam, nem ismerek senkit, aki azt használ. A leírás alapján tűnt jó megoldásnak. (Állítólag a forgalmazó bemutató házat is fenntart...) Ha átverés, úgy elnézést kérek, ebben az esetben marad a kondenzációs gázkazán... A problémám mindenesetre valós és nem látok kiutat.

Egyébként a hőszivattyúm CTC gyártmány, az egyik legrégebbi ilyen jellegű berendezésekkel foglalkozó svéd cég terméke.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2013.02.22. 20:18:27

@WetRinR: Nem lehetne mégis némileg konkrétabban? Olvasgatom, de ötvenezer hozzászólással nem sokra megyek...

túrósfaszúkurvaisten 2013.02.22. 21:38:50

@gabszi66: mé' nem építkeztetek egyből a Napra? - áram se kéne

janoszeged 2013.02.22. 22:04:02

Köszönöm a hozzászólásokat, értékes gyakorlati tapasztalatokat olvastam. Én főképpen fatüzelésű kandallóval fűtök. A tűztérbetét 120.000Ft volt, téglával körülépítette a kőműves 35.000 Ft-ért. Ha fázok van egy egyszerű gázkazánom azt is bekapcsolom. Radiátorok a hőleadók. Gondolkodtam egyéb korszerűbb megoldásokban is de ez a rendszer volt a legolcsóbb.

csakúgybelepofázok 2013.02.23. 09:07:10

@gabszi66:
"télen meg egyszer kellett benne 21 fokot csinálni, utána meg csak megtartani."

Miért más falazatnál ez nem úgy van ? :-)

dejódiópótló 2013.02.23. 10:34:17

@nitrites_pácsó:
küldd el nekünk a pontos adatot megnéznénk szívesen, hátha lehet valamit segíteni a dolgon. Mailra gondoltam.
A híres svéd márkákkal gyakorta találkozunk, de legtöbbször sikerül valamilyen megoldást találni.

A legnagyobb baj a bekerülési költséggel van.
De a japán termékek közül is van olyan ami nem egyszerű(nem technikailag merrt az bonyolult, hanem alkatrész és gyártói támogatás mely az értékesítésig tart mindössze)

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.23. 10:39:31

@nitrites_pácsó:
Nem rád mondtam, hogy kamuzol :)
Egyszerűen a termék az. Rengeteg levelet kapok ez ügyben, és döbbenet, hogy az internet korában az emberek még mindig a csodát várják...

A legjobb, amikor a kavitációs vagy ionkazán forgalmazója arról beszél, hogy ennek a beépitésével csökken a ház hővesztesége is. Mi a franctól?! Hirtelen jobban fog szigetelni a B30-as tégla?
És amikor meg elmondom, hogy árammal fűteni 3x olyan drága (kivéve hőszivattyú), mint gázzal, akkor meg én vagyok a hülye.

dejódiópótló 2013.02.23. 10:40:44

@Before: @WetRinR:
Remélem hibamentes! Nagyon jó kis alapszerkezet az d evan belőle több is ami hasonló a piacon, ennek az ár-érték aránya jó és eddigi tapasztalatok szerint( az elődmodellek is majd ugyanezek) nem nagyon van meghibásodás.
Nagyon nagy előnye-van egyéb ilyen gép is más márkában és az is jó- a 10c hőmérséklettartás.

dejódiópótló 2013.02.23. 10:45:24

@Kőmíves Kelemen: Kavitációs kazánügyben van egy 3 betűs magyar gyártó (3 fázisú frekvenciaváltós DC technika szálcsiszolt küülső burkolat az előlapőban a vezérlő)a termékeket még nem sikerült látni fél év szorgos utánajárás után sem, de a forgalmazói hálózat épül. Más beszerzési és gyártói kapacitás terméke már van M.o-n megnézhetem a jövő héten. Arra kíváncsi leszek egy kollega rakta a helyére, így jutok be és lehetőség lesz mérni is legalább áramfogyasztást.

Nekenm az üt szöget a kutacsomba, ha ennyire jó lenne miért nem terjed robbanásszerűen.

Hőszivattyú esetén azért nem csak tervezői, hanem józan megfontolás és egy kockás papír amin a beruházó is számol azért igen lényeges.

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.23. 10:47:26

@dejódiópótló:
Mi ezt már megvitattuk a Fórumban is ;)

Nekem is igértek egy működő kavitációs kazán bemutatót, kiváncsian várom, bár nagy a hallgatás róla.

dejódiópótló 2013.02.23. 10:54:45

@Kőmíves Kelemen:
Amikor ezek(levegő-folyadék/víz) ára is a hasonló teljesítményű inverteres klímákéhoz közelít akkor lehetséges az elterjedése nagyobb tömegben, ha ezzel az elektromos hálózat is lépést tud tartani valamint a megújulóók is annyira beletesznek a hálózatba és megfizethető lesz annak is a beruházása az átlagember számára mindenféle átláthatatlan pályázat nélkül. Itt értem a kültéri egységet és a hidroboxos hőcserélős beltéri egységet.
Piaci alapon.
A hőleadó felületeket viszont a fizikai hőtani képességek figyelembevételével érdemes meghatározni.
Sajna a padlón kívüli nagy felületű hőleadók sok későbbi kötöttséget bekódolnak.

Szerintem a hőszigetelés amibe legelőször be kell ruháztni a többi költsége ezzel arányosan csökken(hűtés fűtés).

dejódiópótló 2013.02.23. 10:56:33

@Kőmíves Kelemen:
Szia!

Igen ott is:) Nem rt számolni a Wattokat.

Ha tényleg el tudok menni és megnézni a kav itációs csodát előtte rádszólok:)

dejódiópótló 2013.02.23. 11:00:25

@dejódiópótló:
Az árcsökkenésben felhasználói szinten(csak készülék) a márkás klímagyártók levegő-víz hőszivattyúinál kb 40% csökkenés lenne reális.

Sajna levegő-víz gépek esetén a nagy egyéb fűtéstechnikát is gyártó cégek sok esetben csak átmatricázzák a sokkal olcsóbb kínai gyártású és gyártó által is tervezett gépet.

PL:
www.sero.com.cn/

na_majd_én megmondom 2013.02.23. 11:43:49

Bár javasolták, hogy ne szóljak, hozzá, csak nem tudom megállni ennyi baromság elolvasása után.
Tehát:
Először is 4-es COP levegős hőszivattyúnál nem létezik, hacsak nem +15 fokos külső hőmérsékletnél, de ezt nem illik pl.: gépkönyveb leírni.
-15-nél 3-as COP még annyira sincs. Tapasztalatom szerint azok a gyártók, akik ezt hazudják általában még a 2-t se érik el. Na ilyenkor jönnek azok a tapasztalatok amit többen írnak, hogy több a villanyszámla mint a gáz lenne.
Igen a hőszivattyú drága. Az olcsó hőszivattyú, ugyanúgy mint bármely más terméknél szar. A klíma nem hőszivattyú. A klímás cégek által gyártott gyanúsan olcsó készülékek sem azok, még akkor sem ha azt írják rá.
1-nél vagy 100%-nál nagyobb hatásfok nincs. A 108%-os hatásfokú kondenzációs kazán és a többi baromság szimpla csalás. Aki nem érti üljön újra iskolapadba. A 4,5-ös COP-val rendelkező hőszivattyúra se írjuk, hogy 450%-os hatásfokú, mert az baromság. Ha nem érted olvasd el újra a cikket. A CTC egy szar. Így jártál, legközelebb vegyél normális készüléket. A legdrágább döntés mindig az, ha rossz terméket választunk. Az épületek és szekunder rendszer hibáit nem kell a hőszivattyúra kenni. Ha valaki radiátorral akar hőszivattyús rendszert üzemeltetni, az rossz lesz. Nem kezdem el magyarázni, hogy miért mert ez egy tudomány. Ez nem foci amihez mindenki ért. Ne akarjunk barkácsolni és internetes fórumokból szerzett tudásból kitalálni a világmegváltó új fűtési rendszert ,mert úgyse fog sikerülni. Ha nem hiszitek, vegyetek ilyen orosz ilyonkazánt ( vagy egyébb ilyen baromságokat ) és csodálkozzatok rá hogy "...már megint átbasztak az oroszok!"

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.23. 12:29:59

@na_majd_én megmondom:

A 108% hatásfok úgy jön ki, hogy egy korábbi számitási metódust vettek 100%-nak, és AHHOZ KÉPEST 8%-al többet tud. Ez nem azt jelenti, hogy 1 kWh energiából 1.08-at tol be az épületbe, hanem a korábbi 100%-nak mondott, valójában 85-90%-os hatásfokúhoz képest 8%-al több.
Egyszerűbb és jobbnak látszó ezt hangoztatni, mint a korábbi számitási metodikát átdolgozni.

Ez a hatásfok azonban olyan, mint a gépkocsik fogyasztási katalógusadatai, egy nagyon optimalizált környezetben, optimálisan megválasztott hőleadókkal.
Ezt a valóságban szinte lehetetlen elérni, ezért a valós kondenzációs kazán teljesitmény 92-95% (mért, valós adat) az egész fűtési szezonra vetitve, de már ez is az ehhez passzoló hőleadókkal lehetséges csak (túlméretezett radiátorok, felületfűtés).

A 4.5-es COP-s hőszivattyút hatásfoka is egész szezonra értendő, csakhogy itt már beleveszik a hűtési hatásfokot is.
Magyarországon van kb 2-3 hét -10 alatti időszak. Ha erre a hideg napokra 1.5 COP-val működik a hőszivattyú, az még nem tragédia, mert a jobbak hozzák a fűtési szezon összességében a 3-as COP-t.
És mint leirtam, H vagy GEO tarifa nélkül a hőszivattyú csak 3-as COP mellett versenyképes a gáz árával.

na_majd_én megmondom 2013.02.23. 12:57:58

@Kőmíves Kelemen:
Még egyszer és utoljára. 100% feletti hatásfok nincs. A 108%-os "hatásfokú" kondenzációs gázkazán hatásfoka kb. 90-95%. Azért jön ki a 108%, mert hibás fűtőértékkel számolnak.
Ez egyszerű csalás. Amit írtál, abból az az igaz, hogy valóban sokkal jobbak ezek a készülékek mint a korábbi 85-90%-osak, mert valójában azok is csak 75-85%-ot tudnak mivel ugyanúgy hibás (elavult) fűtőértékkel számolnak.
Az egész évre számított COP értéket JAZ-nak hívják és nem számítják bele a hűtési jóságfokot (nem hatásfokot!) mert az egy másik mérőszám, az ún.: EER.

És igen, a levegős hőszivattyú (nem a Zubadan, meg az Altherma meg a többi klímából épített csoda) valóban teljesen versenyképes a gázfűtéssel.

dejódiópótló 2013.02.23. 13:06:18

@Kőmíves Kelemen:
A hűtési hatásfokot EER-el jelzik a szezonális hatásfokot meg SEER SCOP stb rövidítésekkel.
Nagy energiazabáló a HMV ellőállítás a nagy delta T miatt.
Ha belenézünk valamelyik levegő.víz hőszivattyú adataiba(itt az LG ThermaV van kéznél pl nálam) akkor a 3-as COP-t leolvasztási veszteség nélkül pl padlófűtésbe 30C fokos előremenő hőmérsékletnél
LG
AH-W096A0/H09SNE esetén (ennek rendes normál inverter klíma kültérije van azzal csereszabatos)
így alakul: 8.84 KW fűtési telj 2.93kw elektromos telj felv. külső hőm -6c ezalatt kevesebb mint 3 a cop illetve efelett meg több de nem lineárisan.

A HMV előállítása persze belerondít a dologba az olyan időben kell(ene) tárolóba előállítani amikor a hatásfok jobb.

Viszont akinek van pénze és a levegő-víz hőszivattyú valamint egy hálózatra tápláló napelemrendszer is belefér annak jobb a helyzete.

De ez a mai magyar helyzetben azért nem jellemző.

dejódiópótló 2013.02.23. 13:17:47

@na_majd_én megmondom:
Szerintem a klíma is hőszivattyú.Csak mindkét oldalon levegő van:)
A COP viszonyszám az adott pillanatnyi állapotot tükrözi.
Az említett LG ThermaV levegő-víz hőszivattyú -15C foknál 30C fokos előremenő vízzel lead 7,09KW teljesítményt ehhez igényel 2,85KW elektromos teljesítményt (leolvasztási tájolási és technikai hibákból eredő veszteség nélkül) ami cca 2,5 COP
Az adatok innen származnak:P/No.: 3828A20892S szervízkönyv.
Remélhetően hitelesek.
Ahol áó a teljesítmény nem csökken a külső hőmérséklet csökkenésével ott a COP rovására megy a dolog(PL Panasonic T-Cap vagy Mitsubishi Zubadan)

Ezek nominál terheléses adatok a frekvenciaváltó/inverter vezérlés miatt lehetnek rosszabbak és jobbak is.

dejódiópótló 2013.02.23. 13:28:19

@dejódiópótló:

Most nézem a Panasonic T-Cap WH-SXC09D3E5 WH-UX09DE5 anyagát a 4-es COP-t 30C előremenő víznél tudja kb 0C külső hőmérséklet esetén.

HMV gyártás esetén ha 50C fokot kérünk(vagy kisméretű hőleadók esetén) mint az összes ilyen gépnél itt is a COP drasztikusan romlik.

9.00kw telj 2.80 kw elektromos 7C külső hőm COP 3,21

adatok:
No. PHAAM1104117C2

2013.02.23. 13:49:19

a szellőzéshez: valaki elárulhatná már, hogy mi ez. jellemzően mennyit "szellőzik" egy vályogfal? mennyi levegő és mennyi víz megy át rajta? véleményem szerint egy szellőzőrendszer sokat segit minden, ez a falszellőzés összeségében lárifári. (elenyésző)

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.23. 14:03:44

@cadmagician:
A falon át szellőzés egy oltári nagy tévhit, a benti pára 2-4%-a távozhat maximálisan a falon keresztül.
A régi vetemedett nyilászárók voltak a ludasak a ház átszellőzésében, és mivel jellemzően ezeket cserélték jól záródó korszerű nyilászárókra a hőszigeteléssel együtt, ezért terjedt el az a hülyeség, hogy az EPS hőszigetelés után befülled a ház.

Tudomásul kell venni, hogy az ablakcsere és hőszigetelés után megszűnik a rések által biztositott légáramlás, és emiatt napi 2-3 alkalommal KERESZTHUZATTAL szellőztetni kell 3-5 percet a párafeldúsulás elkerüléséhez.

A vályogház egy külön kategória, ott ugyanis azzal van a gond, hogy a vályog felveszi a benti pára egy részét, és nedves állapotában elvesziti a tartószilárdságát (magyarul kidől a fal). Emiatt szabad a vályogfalat vagy kőzetgyapottal, vagy Open EPS rendszerrel hőszigetelni, ami biztositja a pára továbbjutását a falból.

A kedvencem egyébként az, amikor a kőműves pogácsákkal ragasztja fel az EPS hőszigetelést, hogy mögötte legyen egy légrés, hogy ki tudjon szellőzni! Azt a hülyéje már nem veszi figyelembe, hogy ha a hőszigetelés mögött légrés van, akkor a hőszigetelés szart sem ér... és annyi ilyen "szakember" van, hogy az hihetetlen :/

2013.02.23. 14:06:43

@Kőmíves Kelemen: a hőszigetelést átvettük a friccéktől, de a szellőzőrendszert nem. minek az

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.23. 14:10:37

@cadmagician:
Sajnos egy komplett szellőzőrendszer 1.5-2 millió ft, kb ugyanannyi, mint egy átlagos 80-100 m2-es épület nyilászáróinak cseréje és komplett hőszigetelése.

Vannak egyébként helyiségenkénti hővisszanyerős készülékek, 65e Ft körüli árukkal elég barátiak. Ez gyakorlatilag egy fali kivezetésű ventillátor, 65-70%-os hővisszanyeréssel.
Én már több ügyfelemnek ajánlottam, beépitették, és elégedettek vele.

2013.02.23. 14:27:31

@Kőmíves Kelemen: eccer nálam beprobálkozott egy helioszos ilyen árral, de találtam magyar!!!!!! gyártót. 300 a hovisszanyerős cucc, meg kb 300 a cső+fittyfasz+munka...

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.02.23. 14:29:37

@cadmagician:
Ismerem őket, én is szoktam ajánlani :)

Mc Master 2013.11.08. 18:56:56

@Kőmíves Kelemen: @Azt mondja az outlook, én vagyok a tóth béla: @dejódiópótló: @na_majd_én megmondom: @csakúgybelepofázok: @janoszeged: @Before: @HuKing 65: @villamos alóli kacaj: @WetRinR: @Don Quixote de la Ferko: @gabszi66: @bananarepublica: @Acmee:
A legfontosabb érv a gázfűtés ellen:

"Ukrajnában rendben lefolytak a parlamenti választások. Az orosz elnök távíratot küld a győztesnek:

vaalasztaasi eredmeenyeket megkaptuk stop gratulaalok a gyoozelemhez stop gaaz stop"

Don Quixote de la Ferko 2013.11.08. 19:30:21

@Mc Master:

A vicc jó, de láthatóan nem fogtad fel, miről írtunk páran.

Ez a rendszer új építésű háznál jó, ha megfelelő mennyiségű lovetta van mögötted. Hogy értsd is, abban a 4-5 darabban, ami mostanában évente megépül.
Ha akarod leírom még egyszer, de szerintem felesleges megismételni, hogy egy öreg ház átépítése több milláért marhára nem éri meg, hiába sugallja ezt a valószínűleg jól megfizetett félrevezetők tömege.

szd.0xff (törölt) 2014.05.30. 16:47:47

@na_majd_en_megmondom "Igen a hőszivattyú drága. Az olcsó hőszivattyú, ugyanúgy mint bármely más terméknél szar. A klíma nem hőszivattyú. A klímás cégek által gyártott gyanúsan olcsó készülékek sem azok, még akkor sem ha azt írják rá."

--- Teljesen egyetértek. A legtöbb klímagyártó piaci megoldásai messze elmaradnak a hőszivattyú és fűtéstechnikai piacot uraló gyártókétól, mint a Mitsu Zubadan, Midea RSJF, Daikin Altherma és társaik...

@nitrites_pácsó "Egyébként a hőszivattyúm CTC gyártmány, az egyik legrégebbi ilyen jellegű berendezésekkel foglalkozó svéd cég terméke. (...) Több mint 5 éve használom (használnám) a levegős hőszivattyúmat. SENKINEK SEM AJÁNLOM! És ezt nagyon őszintén írom. 3 millióba fájt a kivitelezés."

--- 3 millió egy levegő-víz hőszivattyú kivitelezésért? CTC? Sosem hallottam róla. Ha már svéd termék, ennyiért bőven NIBE gépet vehettél volna, normális magyar referenciákkal, lásd: www.pentaklima.hu vagy esetleg Construmán mások.

Nem olcsó, de új építésű lakásokhoz megérheti, főleg ha lennének újra pályázatok!

Mc Master 2014.06.15. 16:14:17

A hőszivattyú a legjobb kommentszivattyú :D Még másfél évvel később is hozzászólnak egyesek.
süti beállítások módosítása