A legutóbbi hőszivattyús posztunkhoz született kommentek kapcsán úgy gondoltuk, hogy szakértő segítségét kérjük és megpróbálunk tisztába tenni néhány fontos részletet és tudnivalót a hőszivattyúkkal kapcsolatban. Segítendő a megfelelő készülék kiválasztását a későbbi csalódások elkerülése végett.

Az elmúlt években – valószínűleg a válság hatására – óriási méreteket öltött a műszaki adatok kiszínezése (eltérő körülmények, szabványok szerinti hivatkozások). Szinte közhelynek számít, hogy minden iparágban törnek előre az olcsó árkategóriába tartozó termékek és sokan tudni vélik, hogy ezek minősége megegyezik vagy megközelíti a márkás berendezésekét, de ez sok esetben nem feltétlenül fedi a valóságot. Hajlamosak vagyunk ismeretlenül előre eldönteni, hogy egy áru jó vagy rossz. Sokan vagyunk így ezzel.
Szerencsére, az esetek döntő többségében rendelkezésre állnak azon jellemzők és adatok, amelyek alapján objektíven össze lehet hasonlítani az egyes termékeket és egyértelműen meg lehet állapítani, hogy az adott helyzetben melyik készülék választása a legmegfelelőbb.
Ahhoz, hogy birtokában legyünk a megfelelő számoknak, melyek alapján döntést tudunk hozni a hőszivattyú kiválasztásakor, mindössze magunkévá kell tennünk azon független laboratóriumok vizsgálati eredményeit, melyek bemérik az egyes készülékeket és megadják a súlyra, hangra, teljesítményre stb. vonatkozó tény-adatokat. Ezek a mérések rendre el is készülnek, de olykor sajnos hiába.
A leleményes forgalmazók minden létező eszközt megragadnak, hogy a különböző adatokat úgy tálalják, hogy – bár az igazságnak csak részben felel meg – a lehető legjobb fényben tüntessék fel az adott terméket. Könnyen pórul járhatunk, főleg ha egy drága és hosszútávú beruházásról van szó.

Számos kereskedő kínál „levegős hőszivattyút”. Arról külön érdemes lenne kicsit elgondolkodni, hogy mit is nevezünk levegő-víz hőszivattyúnak. Jó tudni, hogy a split – klíma + indirekt tároló, az még nem az, de ez egy másik történet.
 
A hőszivattyúpiac feltérképezésekor sokszor találkozhatunk a "kedvező ár - döbbenetes teljesítmény" párossal.

Általánosnak mondható a következő üzenet: COP 4,5 – 100% teljesítmény -20 ºC fokig, sőt még extrémebb értékek is.

 
Ilyen esetben érdemes kérdezősködni egy kicsit. Például, hogy milyen külső hőmérséklethez tartozik a 4,5 vagy esetenként még magasabb jóságfok érték. Bizonyára sokan fogtok belefutni a válaszba, mely szerint  akár - 15 ºC vagy -20 ºC. Ezek az adatok általában szóban hangzanak el és paritásban vannak a hivatalos adatokat igazából nem tartalmazó reklámanyagok üzenetével.
Szokásos dilemma ilyen esetekben, hogy vajon miért is vennénk meg a drágább, rosszabb adatokat produkáló készüléket, ha van a piacon olcsóbb, magát kiváló jóságfokkal hirdető berendezés is.
Próbaképpen elhatároztam, hogy felkutatok néhány pontos adatot, ami segíthet eldönteni, hogy igazából milyen géppel is állok szemben. Azonban a gyártók egy részénél csak hiányos tájékoztatásokat kaptam. Tervezési segédleteket, teljesítményre, teljesítményfelvételre, teljesítmény számra (COP) vonatkozó diagramokat nem sikerült beszereznem. Pontos műszaki adatokra csak a fent említett független vizsgáló intézeteknél bukkantam, de ezek a portálok sajnos nem annyira ismertek a vásárlók körében, és a nagy választék miatt nem minden gyártó minden terméke kerül bevizsgálásra. Néhány példa ITT
 

A fűtési szempontból kevésbé érdekes 7 ºC külső hőmérséklet megjelenik, de 0 ºC alatti értéket sehol sem találni. Annak ellenére, hogy a szórólapokon és szóban folyamatosan sulykolják a -15 ºC illetve -25 ºC mellett érvényes teljesítmény adatokat.

 
Láthatunk fiktív diagramokat „hagyományos hőszivattyúkról” , de egy használható COP görbét nem, amely alapján a korrekt összehasonlítás elvégezhető lenne. Az ok elég nyilvánvaló: ami nem jó arra nem vagyunk büszkék, nem mutogatjuk – de ettől a kedvezőtlen érték, a gazdaságtalan működés még megmarad. Pont a legfontosabb tartományban.

Minden komoly gyártónak teljesen egyértelmű, hogy olyan körülményhez ad meg műszaki paramétereket (az összes fontosat) amelyek élet - és üzemszerűek.
Mivel fűtőkészülékről beszélünk, így hagyományosan meg szokták adni a -7 ◦C külső levegő hőmérséklethez tartozó teljesítmény és „jóságfok” (COP) értéket.
Ez azért számít megfelelő és mértékadó számnak, mert ennél a külső hőmérsékletnél a hőszivattyú* általában még „önállóan” (másodlagos fűtőberendezés kisegítése nélkül) elvégzi az épület fűtését**.

Olvassuk el a következő adatsort: A-7/W35 COP 3,3
 
Ez azt jelenti, hogy 1kW befektetett elektromos teljesítményt és a - 7 ˚C hőmérsékletű külső levegőt, mint hőforrást- használva - 35 ◦C fűtési előremenő hőmérséklet mellett 3,3 kW hőenergiát tudunk az épület fűtési rendszerében hasznosítani.

*Természetesen a geotermikus hőszivattyúknál ez a problémakör nem létezik, mert az a talajból nyeri ki a hőt, és annak a hőmérséklet-ingadozása jelentéktelen valamint nincs összefüggésben az épület hőszükségletével.
 
**A külső hőmérséklet csökkenésével növekszik az épület hőigénye és csökken a levegős hőszivattyú hatékonysága (mivel a levegő egyben a hőforrás is) Azt a külső hőmérsékletet, ami alatt már nem gazdaságos a hőszivattyúval fűteni és bekapcsol valamilyen más hőtermelő „bivalencia pontnak” hívjuk. Magyarország éghajlati övezetében a tipikus bivalencia pont általában 0 és -10 ◦C közé esik. Ezért is tartom megfelelő és fontos tájékoztató adatnak -7 ◦C-hoz tartozó teljesítmény adatokat. Tervezési segédlet 12-13. oldal.

Tovább kutatva, nagy nehezen fellelhetőek a titkolt adatok, amelyek általában szintén nem teljesek. Nagyobb országok jobban működő gazdasági rendszereiben léteznek valós független intézetek, akik elvégzik a szabványos összehasonlítást, mint például az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA).

 
A 2,58 - as vagy más gyártónál a 2,4 – es értéket nézve, már nem is  olyan kiváló a készülék  jóságfoka, mint azt a hirdetésben olvashattuk. De mire ez az információ egy átlagos vásárlóhoz eljut (ha eljut egyáltalán), már megtörtént a vásárlás.
Ez a fajta kommunikáció nem csak félrevezető, de a hiányos tájékoztatásból eredő félreértések könnyen elvehetik az ember kedvét egy hőszivattyús beruházástól.  A vásárló előbb vagy utóbb észreveszi a gazdaságtalan működést, hiszen évente tízezrekkel többe kerül egy kevésbé hatékony hőszivattyú üzemeltetése. Ő is általánosítani fog, nem a saját készülékét fogja becsmérelni, hanem általában a hőszivattyús fűtést. Ugyanez tapasztalható a rosszul telepített rendszereknél. Sajnos az átlagfogyasztó nem szívesen ismeri el saját hibáját vagy figyelmetlenségét.
Ha valakit mégis érdekelnek a részletek, ne ragadjon le néhány „marketing szempontból” jól megválasztott számadatnál, kérje el az adott készülékre vonatkozó (gépkönyvet, tervezési segédletet, teljesítmény, teljesítményszám diagramokat), tájékozódjon, és az alapján döntsön.

Összefoglalva:

A hőszivattyú fűtőkészülék, tehát fontos, hogy téli körülmények között (0 fok alatt) is gazdaságosan üzemeljen.
 
Csak akkor vegyük meg a készüléket, ha a gyártó megadja a hivatalos teljesítmény adatokat (mindenek előtt a COP értékét) -7 fokra , valamint azokra az alacsony hőmérsékletekre, amelyekre amúgy a prospektusaiban hivatkozik.

Nem érdemes olyan készüléket megvenni, amelyik -7 fok külső hőmérsékletnél és 35 fokos fűtési előremenőnél 2,9 alatti jóságfokkal dolgozik. (A-7/W35).
 
Külső térben elhelyezett hőcserélő (elpárologtató) nem lehet kicsi. A fél négyzetméternél alig nagyobb elpárologtatók indokolatlanul nagy áramlási sebességeket okozhatnak, ami gyorsabb elhasználódást, magasabb zajszintet jelent.
 
Lehetőleg keressük a gyárilag zárt hűtőkörrel rendelkező berendezéseket. Így nem a kivitelező „precizitásán” múlik, hogy a megfelelő mennyiségű hűtőközeg kerül a gépbe, hanem ellenőrzött körülmények között a gyárban töltik fel, grammra pontosan.

Ha ennél is jobban el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Stiebel-Eltront.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.