A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Hegesztés és forrasztás
Különféle anyagok összekapcsolása számtalan módon megoldható. A tulajdonképpeni és „igazi” fémkötések közé tartozik a hegesztés és a forrasztás. Ezeknél a fémek anyagszerkezete kapcsolódik, ill. a szó szoros értelmében olvad össze. Az intenzív helyi hőközléstől a munkadarabok anyagának és a hozaganyagnak az összeolvadása hozza létre a szerkezeti kapcsolatot.

A rögzítés- és kötéstechnika főbb műszaki megoldásai a következők:
- Az anyagszerkezet kapcsolódása (forrasztás, hegesztés, ragasztás).
- Súrlódásos (erőtani) kapcsolódás (csavarozás, sajtolás, zsugorkötés).
– Alakzáró kapcsolódás (szegecselés, illesztés, fogazás)

 A kézi ívhegesztés eszközei

 A védőgázas ívhegesztés eszközei

Az anyagszerkezeti kapcsolódásokban a résztvevő anyagok oldhatatlanul, tartósan és szilárdan rögzülnek egymáshoz. A forrasztás és a hegesztés tudományának tökéletes ismerete és alkalmazni tudása talán az igazán „profi” lakatosmester fő ismérve. Hegesztéskor az azonos alapanyagú alkatrészek anyaga és a hegesztőpálca – a „hozaganyag” – folyékony állapotba kerülve olvad össze.

 A hegesztés helyén ezért átmenetileg igen nagy hőmérsékletet kell létrehozni, hogy az anyagok megömöljenek. Ezt a nagyon intenzív hőközlést, mint az a következő oldal ábráin látható, rendszerint elektromos ívvel valósítjuk meg. Jóval ritkábban használják a disszugáz (lényegében acetilén) vagy a PB-gáz nagy hőmérsékletű lángját e célra (láng- vagy autogénhegesztés).

További eljárások a dörzshegesztés (a súrlódási hővel) vagy a ponthegesztés (ellenálláshővel). Ezek a módszerek mind alkalmazhatók a kiváló hegeszthetőségi jellemzőkkel bíró közönséges szerkezeti acéloknál.  A forrasztásnál alkalmazott hőmérséklet lényegesen kisebb, ezért csak a hozaganyag olvad meg, majd kúszik be a forrasztandó felületek közé. Forrasztással azonos, de eltérő anyagú fémeket is össze lehet kapcsolni.

 A lánghegesztés eszközei

Hegesztés
Három alapvető hegesztési módszert különböztetünk meg: a kézi ív-, a védőgázas és a lánghegesztést. Az acél mindhárommal tökéletesen hegeszthető. Egy további technológia, amely a nemvasfémek, elsősorban az alumínium hegesztésére is alkalmas, a volfrámelektródát használó védőgázas hegesztés, röviden WIG.

Láng- vagy autogénhegesztés
A hőközlés a hegesztőpisztoly gázlángjával történik. A hozaganyagot, a csupasz hegesztőpálcát kézzel adagoljuk.

Kézi ívhegesztés
A hőközlés a bevonatos elektróda (a hegesztőpálca) által húzott elektromos ívvel történik. Az ömledéket a bevonatból képződő salak védi az oxidációtól.

Védőgázas ívhegesztés
A hőközlés az automatikusan adagolt hegesztőhuzal elektróda által húzott elektromos ívvel történik. Az ömledéketa fúvókából áramló védőgáz zárja el a levegő oxigénjétől.

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés (WIG)
A hőközlés a volfrámelektróda által húzott elektromos ívvel történik. Az ömledéket a fúvókából áramló védőgáz zárja el a levegő oxigénjétől. A hozaganyag hegesztőpálcát kézzel adagoljuk.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.