A fűtési szezon közepén járunk és a korábbi enyhe telek fűtési költségeivel szemben az idei végszámlát még sokáig emlegetjük majd (ha csak nem jönnek ennél is hidegebb idők). Aktuálissá vált tehát egy régebbi írásunk. Tekerjünk egyet vagy ne?

Egy-egy számla kézhezvételekor sokféle gondolat megfordulhat az ember fejében, köztük a „most már tényleg csinálni kell valamit, ez így nem mehet tovább” jellegűek is. De mit tehetünk? A fűtési szezonban az ingatlantulajdonosok állandó dilemmája, hogy a fűtés szakaszos kikapcsolásával vagy a hőmérséklet szinten tartásával tudnak-e többet spórolni.

Szakértői mérések alapján beigazolódott, hogy ha egy épületen nincs szigetelés, akkor a fűtés 12 órás megszakításával téglaépületek esetében 5-10%-os, könnyűszerkezetes épületek esetében pedig 10-15%-os energia megtakarítás érhető el. Ezzel a módszerrel különösen az irodák, illetve olyan ingatlanok tudnak energiát megtakarítania, ahol naponta csak 6-8 órát tartózkodunk, miközben 12-16 órán át vagy hétvégén nem használjuk őket. A Knauf Insulation szakértői szerint ugyanakkor a folyamatosan lakott és használt, mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház tulajdonosai számára csak a korszerű, 15-20 cm vastagságú 40-50%-os energia-megtakarítást is lehetővé tevő szigetelés alkalmazása jelent megoldást, mert szigetelt ingatlanok esetében a falak hővesztesége alacsony, így a hőmérséklet szinten tartása mellett is alacsonyabb az energiafogyasztás.

Energiahatékonysági tyúk vagy tojás dilemma
A magas fűtésszámlákat készhez kapva, ingatlantulajdonosok ezrei latolgatják folyamatosan, hogy a fűtés megszakításával, illetve a hőmérséklet levételével, avagy otthonaik belső hőmérsékletének szinten tartásával tudnak-e megtakarítást elérni a fűtési célú energiafelhasználásban és rezsiköltségekben. Az, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb, számos műszaki tényező függvénye, egyebek mellett a falak szerkezete, vastagsága, hőátbocsátási tényezője, szigetelése is befolyásolja, illetve az, hogy mekkora a külső és az elérni kívánt belső hőmérséklet közti különbség, de alapvető fontossággal bír az is, hogy mennyi ideig nem tartózkodunk a szóban forgó ingatlanban.

Spórolhatunk, ha a nem szigetelt ingatlant nem fűtjük
Az olyan nem szigetelt ingatlanokban, amelyekben naponta csak 6-8 órát töltünk, de több mint 12 órán át vagy hétvégén nem tartózkodunk, távollétünk idejére érdemes csökkenteni a hőmérsékletet. Így nem működik a kazán és nem „fűtjük az utcát” feleslegesen, amíg nem tartózkodik ott senki.

A költségmegtakarítás e módszere nem csak a mintegy 2,5 millió nem szigetelt magyar családi ház, de számos vállalkozás tulajdonosa számára is hasznos lehet, Magyarországon a KSH adatai szerint ugyanis 266.000 lakást használnak például irodai, orvosi rendelő, üzleti vagy műhely célra, jellemzően társasházakban vagy családi házakban.

„Azért nem feltétlenül gazdaságosabb szinten tartani a hőmérsékletet, mint újra felfűteni, mert egy rosszul, vagy nem szigetelt épület esetén a külső- és belső hőmérséklet-különbségből adódóan folyamatosan távozik a hő a falakon keresztül, így egy adott hőmérséklet megtartása a kazán folyamatos működését igényli. Minél nagyobb ez a hőveszteség, annál több energiára van szükség” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.„Épületeink és otthonaink hőveszteségét csak a korszerű szigetelés képes hatékonyan csökkenteni. 20 cm vastag, kőzetgyapot szigetelés alkalmazásával pedig legalább 40%-kal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat és fűtésszámlánkat” – tette hozzá a szakember.

Érdemi megtakarítást csak a szigetelés hozhat
A megfelelő nyílászárók és a korszerű szigetelés együttes alkalmazásával épületeink hővesztesége akár felére is csökkenthető. Közismert, hogy a szigetelés vastagságának 1 cm-rel történő növelése, 3-4%-os energia- és költségmegtakarítást eredményez. Ha tehát otthonunk szigetelt, nem szükséges a termosztátot alacsonyabb hőmérsékletre állítanunk, hiszen – a szigeteletlen épülethez képest – csak minimális hő távozik a falakon keresztül.

Ezt igazolta a Knauf Insulation által tavaly megvalósított, valós körülmények között elvégzett épület energiahatékonysági összehasonlító program. Az Európai Unióban és Magyarországon is egyedülálló kísérlet megmutatta, hogy még a hazánkban oly’ jellegzetes, ’80-as években épült „kocka” házak esetén is 46%-os energiafelhasználás és fűtésköltség-csökkenés érhető el. A program eredményei azt is bizonyították, hogy szigetelt házban a kazán mindössze harmad annyiszor kapcsol be, mint a nem szigeteltben, vagyis, míg a kazán élettartama növekszik, a ház áramfogyasztása csökken.

Nem csak otthon tudunk megtakarítani
Egy korábbi német kísérlet igazolta, hogy a fűtés 12 órás megszakításával, -15˚C-os téli hidegben, egységnyi idő alatt, szigeteletlen nehéz (tégla) épületeknél 5-10%, könnyűszerkezetes épületeknél pedig mintegy 10-15% energiát tudunk megtakarítani. Ennél rövidebb idő alatt arányosan kevesebbet.

Otthon, a hétvégéket is beleszámítva általában többet tartózkodunk, mintsem hogy 12 órára ki tudjuk kapcsolni a fűtést. Ha ingatlanunk nem szigetelt, annak optimumát, hogy a saját ingatlanunkban a hőmérséklet állandó szinten tartása vagy fűtéskapcsolgatás a gazdaságosabb, érdemes egy-egy hétig a két módszert egymás után alkalmazva mérnünk.

Energiahatékonysági Kap-Csol-Tam

Azt, hogy a fűtés ki- és bekapcsolásával vagy szinten tartásával kapcsolatban, pontos információk hiányában, mennyire tanácstalanok az ingatlantulajdonosok, jól mutatja a brit Ipsos Piackutató Intézet felmérése. Eszerint a megkérdezettek 78%-a állítja, hogy tisztában van a termosztátok működési elvével, ugyanakkor válaszaikból kiderül, hogy mégis sokan közülük rosszul használják azokat.

• A megkérdezettek 52%-a magasabb hőfokra állítja a termosztátot, amikor kint hidegebb van.

Tipp: A termosztátot nem szükséges feljebb kapcsolni, hiszen funkciója az, hogy otthonunk belső hőmérsékletet azonos szinten tartsa a külső hőmérséklettől függetlenül.

• A megkérdezettek 35%-a feljebb állítja a termosztátot, hogy gyorsabban felfűtsön a lakás.

Tipp: A termosztát magasabb hőmérsékletre állításával sem tud a rendszer hamarabb felfűteni, ez ugyanis a kazán előre menő vízhőmérsékletétől és a falak szerkezetétől, hővezetési képességétől függ leginkább.

• A megkérdezettek 38%-a egy állandó alacsonyabb hőmérsékleten, folyamatosan bekapcsolva tartja a fűtést, mert úgy gondolják, ez energiatakarékosabb, mint ki-bekapcsolni azt.

Tipp: Az alacsony hőmérsékleten tartás csupán azt eredményezi, hogy akkor is fűtjük a lakást, amikor senki nem élvezi annak előnyét, amikor pedig otthon vagyunk, nincs elég meleg. Érdemes tehát mérni és kitapasztalni, hogy saját ingatlanunk esetén a fűtésmegszakítás vezet-e energia megtakarításhoz. Végleges megoldást pedig a jó nyílászárók és a megfelelő szigetelés adhat.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.