A hagyományos szaküzletek alkonyát taglaló írásunk indulatokat korbácsolt, mégis egyetértett boltos és vásárló is a trónkövetelő webáruházak előnyeivel és megkerülhetetlenségével kapcsolatban. Vásárlói oldalról a működés be- és kimenetét látjuk, azaz megrendelésünk leadását, majd az áru kézhezvételét. Már régóta izgat, hogy időközben mi történik, hiszen komoly logisztikai folyamatok játszódnak a háttérben árubeszerzéstől a pénzügyeken keresztül a panaszkezelésig.

Meginterjúvoltam egy relatíve kisebb méretű és rétegvásárlókat célzó vállalkozást, melynek működése a csökkenő forgalmú szaküzletek fellendítésének megoldása lehet a fizikai bolt fenntartásával párhuzamosan. Szóba kerül Laár András erősítője és a „használt” eszközök kereskedelme is.

Választásom interjúalanyként a Friendly House hangtechnikai boltra esett, mert párhuzamosan üzemeltetik webáruházukat és budapesti szaküzletüket is. Vásároltam már tőlük, így a közben felmerült kérdéseket a legilletékesebb szereplő válaszolja meg. Fehér Dávidot, a vállalkozás üzletvezetőjét kértem fel áttekinteni egy ilyen, két pilléren álló kereskedést.

Kezdetben melyik bolt indult előbb, a fizikai szaküzlet vagy a webáruház? Hogy érzed, pusztán egyik vagy másik forma életképes lenne önmagában manapság a műszaki kereskedelem terén?
Az üzlet 2011-ben nyitott meg, az üzlet és a webáruház egyszerre indult. Nagy múltú bécsi üzletünk hagyományát és üzletpolitikáját honosítottuk meg Magyarországon is, mondhatni jelentős sikerrel. A korábban már az országban létező szaküzletekhez képest egy teljesen más üzletpolitikát, vásárlóbarát szemléletmódot tűztünk ki célul, valamint nem utolsósorban egy jóval nagyobb alapterületű, belvárosi, modern üzletet nyitottunk. Jelentős bemutatókészletet állítottunk ki, ami szintén nem volt jellemző az akkor már a magyar piacon jelenlevő szaküzletekre. A mi piacunkon nem megoldás vagy az egyik, vagy a másik forma működése, egyik sem lenne meg a másik nélkül. Viszont egyéb piacokon el tudom képzelni, hogy önmagában a webshop elég lehet, ha megfelelő valós készlettel és olyan árakkal rendelkezik. Sok összetevős történet ez.

Szűk vásárlóközönséget szolgáltok ki. A DJ szakma „szerszámai” nem olcsók, így a kereskedőnek nagyon rá kell éreznie, mivel töltse fel árukészletét, különben a nyakán marad. Nektek meg kell vásárolni a nagykereskedőtől a termékeket, vagy léteznek bizományos konstrukciók? Mit csináltok a nem kelendő árukkal?
A vásárlóközönségünk nem korlátozódik kizárólag a DJ szakmára, sőt mondhatom, hogy ez talán az üzletünk kisebb szegmense. Amivel igazán össze lehetne foglalni a tevékenységünket, azt talán leginkább az angol „MUSICELECTRONICS” kifejezéssel tudnám leírni. Ebbe beletartozik a stúdiótechnika az otthoni hobbi zenészektől kezdve a professzionális hangstúdiókig, továbbá a hobbi és professzionális zenészeket látjuk el elektronikus hangszerekkel, szintetizátorokkal, és egyéb kellékekkel, amire a munkájukhoz szükségük van. A belépő szintű mikrofonoktól a szoftvereken át a stúdió hangfalakig, állványokig a fejhallgatók stb. mellett minden megtalálható nálunk, ami egy stúdióba szükséges. Az élő hangosítás, színpadi hangosítás és az épülethangosítás is a tevékenységünk szerves részét képezi a falunapi rendezvényektől az iskolai hangosításon át a nagyszínpadi technológiáig, valamint a diszkók, klubok, vendéglátóhelyek hang-, és fénytechnikai tervezésével és kivitelezésével együtt. Otthoni hifivel, multimédiával és egyéb „háztartási” termékekkel nem foglalkozunk. Szóval, annyira nem is szűk ez a szegmens.

Az árukészletezés egy nagyon összetett, bonyolult és embertelen odafigyelést és munkát igénylő feladat. Bizományos konstrukció nem létezik, minden terméket meg kell vásárolnunk. Az IT és a consumer (háztartási) piaccal szemben itt nem létezik nagykerbe történő visszáru, nem létezik semmilyen marketing jóváírás stb. Amit megvásároltunk, az onnantól a mi vállunkat nyomja. Éppen ezért nagyon képben kell lenni melyik termék kelendő, eladható, és melyik nem. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy nem árulhatunk szemetet, mert a minőségi problémák miatti járulékos veszteség (vevői bizalom, plusz munkaórák) a legtöbb esetben jóval nagyobb, mint az olcsó termékeken realizálható haszon. A nem visszáruból származó beragadt árukészletet a legtöbb esetben outlet áron tudjuk értékesíteni.

A webáruház motorja saját fejlesztés, vagy vettetek egy kész szoftvert és alakítottátok?
A webshop teljesen saját fejlesztésű, nem ingyenes webshop motorra (pl. joomla, opencart, magento stb.) épül. Folyamatban vannak az ilyen irányú fejlesztések, várhatóan ilyen téren is hamarosan ismét megújulunk.

Az online fizetéshez szükséges szerződni a bankokkal külön-külön, vagy valami központi szervezet adminisztrálja például a bankkártyás fizetést? Ha előreutalok akkor ti néztek rá néha az internetbankra, vagy az értesít beérkezéskor?
Az online fizetésnél meg kell különböztetni a kártyás fizetést és az utalást. A kártyás fizetést egy külsős online kártyaelfogadó cég intézi, míg az átutalás közvetlenül a bankszámlánkra érkezik, amit 20 percenként ellenőrzünk a beérkező megrendelések és fizetések kezeléséhez. A bankkártyás fizetéseket automatikusan kezeli az ügyviteli rendszerünk.

Szinte kivétel nélkül találkozni a jelenséggel, mikor „raktáron, rendelhető” státuszú áruról kiderül, hogy még Kínában tartózkodik. Általában mégis megoldják néhány nap alatt a kiszállítást. Felvázolnád, hogyan jut el a termék a gyártósortól a vevőig? Hozzátok honnan érkezik a rendelés?
Alapvetően nekünk megvan az az előnyünk, hogy a bécsi üzletünk is jelentős raktárkészletet tart. A mi rendszerünk össze van kötve a bécsi rendszerrel, így látjuk a bécsi raktárkészletet is, ahonnan szükség esetén tudunk „táplálkozni”. Normál esetben az áru logisztikája úgy zajlik, hogy a kínai vagy bármilyen távol-keleti gyártósorról az áru megérkezik az európai elosztóközpontokba, majd onnan az adott ország disztribútoraihoz (nagykereskedőkhöz) onnan pedig a kiskereskedelmi üzletekbe, mint a miénk is. Természetesen ez több hetes, hónapos folyamat lenne, ennyit pedig a vásárlók nem szeretnének egy termékre várni, ezért a lánc összes résztvevőjének jelentős raktárkészletet kell tartania és ezt kezelnie kell.

Ez az, ami rengeteg odafigyelést, improvizációt, és rutint kíván. Az üzlettel és fizikai raktárkészlettel nem rendelkező webshopoknál fordulnak elő belistázott termékek ezrei, de mindent csak rendelésre szereznek be. Több ilyen hazai cég is működik, több esetben a fekete és szürkegazdaság határain táncolva megfelelő támogatás és szervizháttér nélkül. Érdemes kétszer is megnézni hol vásárol az ember, mert a legolcsóbb ajánlatból hirtelen lehet a legdrágább is…

A 14 napos visszavásárlási szabály bár fogyasztóbarát és logikus, de ad lehetőséget visszaélésekre is. Milyen esetekkel találkoztok és mit tesztek a kényszerűen visszavásárolt darabokkal?
Az EU által biztosított 14 napos elállás lehetősége sok esetben nagyon meg tudja keseríteni a kereskedők életét, és számos visszaélésre ad lehetőséget. Nem szeretnék tippeket adni, ezért ezt nem részletezném. A kibontott, visszaküldött termékek nem értékesíthetők teljes áron, ezek nettó veszteséget jelentenek. Ha olyan terméket küld vissza a vásárló, amihez gyárilag szoftvercsomagot is mellékelnek, kivétel nélkül minden vásárló azonnal regisztrálja és felhasználja a tartozék szoftvereket, amik vagy pótolhatatlanok, vagy jelentős plusz munkát terhel ránk, tehát ezen termékek jelentős hányada is nettó veszteségként könyvelhető el, néhány esetben az eredeti ár feléért sem lehet értékesíteni. Természetesen amennyiben tudjuk, az ilyen termékeket is értékesítjük csökkentett áron a vásárló előzetes tájékoztatása mellett, amennyiben neki így is megfelel a termék.

Ezek az eszközök alig tartalmaznak mozgó alkatrészt, ritkán romlanak el. De ha mégis, mi történik onnantól, hogy garanciaidőn belül visszaviszem hozzátok? Honlapotokon szereplő munkatársaitok több éves lemezlovas, zenei pályát tudnak maguk mögött. Buta kérdés, de szükséges mélyére látni annak a szakmának, melynek termékeit áruljátok, vagy inkább a kereskedői ismeretek számítanak?
A garanciaidőn belül visszaküldött/visszahozott termékeket minden esetben elküldjük az adott szakszervizbe, ahol eldöntik, hogy a hiba egyáltalán garanciális jellegű (pl. gyártási hiba stb.) vagy felhasználó által okozott hiba (pl. keverőpultba öntött sör). A hiba garanciális/nem garanciális jellegének eldöntése nem a mi hatáskörünk, mi értékesítjük, de nem szervizeljük a terméket. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kizárólag olyan termékeket forgalmazzunk, ami megfelel a minőségi követelményeknek, és megfelelő, professzionális szerviz háttérrel rendelkezik, mert hosszú távon csakis ez a politika a kifizetődő.
A mélyre látás olyan szempontból fontos, hogy ismerni kell az adott termékcsoport, vagy termék főbb tulajdonságait, ugyanis a vevők konkrét kérdéseket tesznek fel. Ezen a piacon különösen igaz, hogy a vásárlók nem terméket keresnek, hanem megoldást egy-egy adott problémára vagy feladatra. Az ár és a márka csak ezt követő szempont. Természetesen kereskedőként több évtizedes tapasztalattal a hátunk mögött nagyrészt tudjuk mit érdemes ajánlani és mit nem.

Gyártókkal kapcsolatban álltok? Küldenek promóciós anyagot vagy „kipróbálós” termékeket? Mi a véleményed az erőltetett modellváltásokról, mikor csak apróbb újításokkal dobnak piacra egy új modellt? Érdemes azonnal a drágább „Pro” változattal kezdeni?
Gyártókkal – kiskereskedőként – nem igazán állunk közvetlen kapcsolatban, a disztribútorokon keresztül intézünk minden ilyen ügyet, ez a dolgok normális menete. A promóciós anyagok nagyrészt kimerülnek a katalógus küldésben a gyártók részéről, kipróbálható terméket semelyik gyártó nem biztosít, ezt minden kereskedő a saját szakállára állítja ki az üzletében. Sokszor ezért is nehéz megértetni egy-egy érdeklődővel miért is nem próbálhatja ki a 700 ezer forintos fejhallgatót az üzletben. A gyártók üzletpolitikájába, termékfejlesztési folyamatába mi nem látunk bele, azonban vannak elképzeléseink mi miért történik ilyen esetekben. Egész egyszerűen a gyártó is kereskedő, minél több bőrt szeretne lehúzni egy-egy adott modellről, ilyen egyszerű ez.

Laár András ellopott, majd megkerült erősítőjének története rávilágít a használt (ez néha lopottat jelent) hangszerek szürke-fekete kereskedelmére. Vásároltok használt termékeket? Mit tanácsolsz boltosoknak és kéz alól vásárló magánszemélyeknek, hogy elkerüljék az orgazdaság vádját?
Hosszan tudnék erről mesélni, és erről a konkrét ügyről meg is van a személyes véleményem, viszont nem teszem. Mi egyáltalán nem foglalkozunk használt termékekkel, méghozzá jó okkal: egész egyszerűen nem éri meg, nincs értelme. Az ezzel járó kockázat, belefektetett munka és energia nálunk semmilyen formában nem térülne meg. Azon kereskedők, akik foglalkoznak használt termékkel, többnyire rendelkeznek annyi rutinnal, hogy jó eséllyel nem szorulnak az én tanácsomra, viszont magánszemélyeknél más a helyzet. A nagy értékű használt termékek esetén – jellemzően ilyenek a Pioneer DJ termékek – a pro és kontra érvek ellenére sem túlzottan javaslom a használtpiacot.

Ezen a területen a legtöbb eszközt munkára vásárolják, és mint ilyet, a legtöbb esetben szerszámként használják. Ha valami baja van és javítani kell (pláne garanciaidőn túl), mélyen a zsebbe kell nyúlni, ekkor pedig már majdnem vadiúj készülék jön ki az árából. Ez nem minden esetben igaz, de az esetek többségében igen. Ha azonban valaki mégis használt termék vásárlására adja a fejét azt kizárólag adásvételi szerződéssel tegye, két tanúval aláíratva, a készülék sorozatszámát feltüntetve, az eladó igazolványszámával együtt. Túlzásnak tűnhet, viszont egyetlen kacat sem éri meg a rendőrségi eljárást és az ezzel járó kálváriát.

Köszönöm a válaszokat! Töredéke fért csak az összes felmerülő kérdésnek a terjedelmi korlátokba, de remélem sikerült nagy vonalakban bemutatni a webáruházak működését, a hagyományos szaküzletek tulajdonosainak pedig felkelteni az érdeklődését, hogy részletesen megismerjék a szabályzókat és feltételeket.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.