A laminálás hasznos dolog. Gyűrhetetlenné és merevvé, illetve vízállóvá teszi dokumentumainkat. Dekoratív, mert a műanyag borítás mélyíti a színeket, fényesíti a felületet. Használhatjuk állagmegóvásra, de névjegyek, játékkártyák, fröccsenő pörköltszaft elleni - egyedi mintázatú - tányéralátét készítésére is. Talán szentségtörés, de kinyomtatott saját fotók képkeretbe illesztéseskor üveg helyett is el tudom képzelni.

Néhány alapfogalom, lehetőségek bemutatása mellett egy alacsony kategóriájú A3 méretű gép tesztjére is sor kerül. Kiegészítőit tekintve megbukott, szummázom előre az eredményt. A tapasztalatokból okulva, remélem sikerül a leendő vásárlókat kiokosítani saját modelljük kiválasztásához. Igen, a fotón Udo Dirkschneider látható amerikai tengerészgyalogos vezérezredesi egyenruhában, erre is kitérek majd.

A laminálás egy felület átlátszó film- vagy fóliaréteggel való ellátása. Kétfajta módja létezik: hideg- és meleg laminálás. Hideg lam. esetén nincs melegítés, a nyomóhengerek préselik rá a (ragasztóval gyárilag ellátott) lamináló fóliát a papír felületére. A meleg lam. folyamán a nyomóhengerek a már előre felmelegített fóliát nyomják össze a papírral. A legtöbb laminálógép alkalmas hideg- és meleg laminálásra egyaránt. Mechanikai kialakítás szempontjából a laminálógépek lehetnek 2 vagy 4 hengeresek, fűtőszálasak vagy meleg hengeresek.

A gép mellett a széles méretválasztékban (54x86 mm-től egészen A2-es méretig) és vastagságban (80, 100, 125, 175 és 250 mikron) vásárolható fényes vagy matt lamináló fólia szükséges a munkához. A fóliák választékában néhány speciális típus is megtalálható, mint az egyik szélükön előre lyukasztott fóliák, melyek alkalmazása lehetővé teszi a dokumentumok lefűzését gyűrűs mappákba, illetve az öntapadó hátlappal rendelkező fóliák, melyek segítségével gyorsan kiragaszthatók pl. figyelemfelkeltő feliratok.

A használni kívánt lamináló fólia és papír vastagságától függ a kiválasztott hőmérséklet (a hőfokot nem minden laminálógépen lehet állítani). Minél vastagabb lamináló fóliát használunk, annál magasabb hőmérsékletre van szükség a lamináláshoz, illetve annál keményebb lesz a végeredmény. A laminált anyagról a fólia nem szedhető le, csak a papír roncsolásával. A fenti táblázat segít eligazodni az egyébként nehezen elképzelhető (az alig érzékelhető vastagságok megkülönböztetésére gondolok) vastagságú fóliák alkalmazhatóságáról.

Egy társasjáték kifejlesztésén dolgozom. Amolyan szőnyegharc harckocsi- és más harci egységekkel (mint régen, mikor a trafikos fröccsöntött indián vállvetve harcolt a német géppuskással). A játékmenet adminisztrációjának kordában tartása mellett mélyítettem a játékmechanikán, ahol pénzügyeinket, harci taktikánkat (ügyesebbek stratégiájukat) és tábornokaink képességeit kell győzelemmé formálni. Ennek elemei a játékpénz és személyi kártyák. 

Ez utóbbiak készítéséhez vásároltam laminálógépet. Előre tervezve A3 szélességűt választottam, mert egy másik projektnél jól jön a nagyobb méret. Maga az alapelv nem valami bonyolult. Két, elektromos motor által forgatott, fűtött  gumihenger. Hideglaminálásnál még fűtőszálra sincs szükség, viszont a fóliák szinte nagyságrenddel többe kerülnek hozzá. Hasznos gesztusként értékelem a gyári csomagolásban talált, többféle méretű lamináló fóliát.

Volt közte névjegy- és kártyaméretű is, a poszt címében látott kártya azzal készült. Egy pillanatra álljunk meg a szerzői jogoknál és grafikai kivitelezésnél. Senki sem születik grafikusnak és hiába feszülünk neki nagy ambíciókkal a munkának, nulláról sosem fogunk profi, részletes művet alkotni. Vagy megfizetünk valakit - ami egy házi fejlesztésnél nem reális - vagy ingyenes mintákat, kreátor programokat használunk. Jó poén Bruce Dickinsont vagy Udo D-t rámontírozni egy védtelen, kiszolgáltatott tengerészgyalogos hivatalos fotójára, de csak egyszer. Nekik vannak ügyvédeik. Tábornokaimat egy japán avatarkészítő és a Word segítségével kreáltam. Nem tökéletes, de használható és jogtiszta. Sok reményteli fejlesztés bukik el el azon, hogy minden energiát a grafikára összpontosítanak és elsikkad a játék lényegének kidolgozása.

Tehát alapfunkcióját kipróbálva, a gép öt perces felmelegedése után egy A4 nyomtatott fotót illesztettem a laminálófólia szárnyai közé. Szép lassan, elég lassan behúzta és korrekten összeforrasztotta szélein.

Sajnos a gépre nem volt ráírva, hogy "Ha ön hülye, akkor ne lamináljon!". Puszta kíváncsiságból kipróbáltam egy kis darabot egyoldalas fóliával. Nem teljesen légből kapott elképzelésem szerint a papírra ráforrasztja a műanyagot, a szélei megkeményednek és boldogság. Persze. Akkurátusan felgyűrte a gumihengerre és lehetett szétszedni a gépet. 

13000,- forintnál már az ember elvárna a mellékelt mikrobetűs minikönyv (népszerű európai és ázsiai, de semmiképp sem magyar nyelven) mellett/helyett valami rövidke, olvasható méretű útbaigazítást, ha teljesen laikusan áll neki a laminálásnak. De nem védem a menthetetlent, ez az én hibám volt, haladjunk tovább.

Négy csavar eltávolítása után feltárul egyszerű belseje, ami áttételes motort és gumihengereket rejt.

Szerencsére sérülés nélkül fel lehetett vágni, vakarni a rásült fóliát, papírt és festéket. A3, valamint kisebb fóliákkal kipróbálva gond nélkül működött, lehet párhuzamosan dugdosni bele a papírokat, elboldogul velük. Egyébként ezeknek a gépeknek 4-300 ezer Ft, azaz széles skálán mozgó ára van. Ha merünk kompromisszumot kötni (ez könnyű, hiszen a fólia minőségén múlik minden) és keveset használjuk, ötezerért kiegészítők nélküli, A4 méretű gépet vásárolhatunk.

Ezek - mármint a kiegészítők azok, melyekre egy fillért nem érdemes pazarolni, derül ki első és egyben utolsó használatukat követően. Papírvágót mellékelnek hozzá például, ami elsőre jól hangzik. Alaposabban szemügyre véve azonban kiderül, hogy a műanyag vonalzóra felfestett számos vezetőcsík közül pont egyik sem az, ami a penge útját jelölné. Tényleg, én sem hinném el, ha olvasom (biztos nem figyelt a szerző vagy részeg). De bedugva a papírt, három jelölést is találunk és egyik sem a vágóvonalat mutatja.

Szkennerem bosszantó tulajdonsága, hogy ha "koppanásig" illesztem a papírt széleihez (ahogy a logika és használhatóság diktálja), levág egy fél centis részt a beolvasandó dokumentum oldalaiból. Nekem kell találgatnom, hogy párhuzamos legyen a szélekkel és ne lógjon ki a hasznos területből. Tervezőjét miért nem hívatja - még sorozatgyártás előtt - a felelős igazgató, hogy "Yoshi, szedje össze a holmiját és takarodjon a cégtől! Csak azért nem kényszerítem szeppukura, mert összevérezné a szőnyeget." Nem kell egy optikai világcégnek sem lenni, hogy a tervezők odafigyeljenek alapvető használati szabályokra.

Hiszen mire eljutunk a végső fázisig, hogy darabolni fogunk, már felesleges kockáztatás találomra végighúzni az egyébként éles pengét a munkadarabon. Nem egyszerű ám pontosan egymásra illeszteni a kétoldalas játékpénz ábráját nyomtatáskor!

2500 forinttól találunk húzópengés vagy karos papírvágót, bízzuk inkább profikra a munkát. Hasonló helyzettel találkoztam a szögletesre laminált széleket körívesen lesarkazó kis szerkezet kipróbálásakor. Kedves ajándéknak tűnik, mindent egyben belezsúfolva a gép csomagolásába, amire szükség lehet lamináláskor, de ha kétszer-háromszor kell ráfeküdnünk és egy félig lefejezett, sorjás sarkot kapunk, inkább ne vesződjünk vele. Barátságos árakon lehet a kiszemelt mérethez igazodó, gyárilag lesarkozott fóliákat kapni, vagy vegyünk célgépet.

Lényeg tehát, hogy a laminálás hasznos és olcsón megvalósítható dokumentumvédelem, próbálják ki!

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.