Ha eddig elmulasztottuk, még nem késő - az enyhe őszi időjárás néhány tétova első begyújtását követően - felkészíteni fűtésrendszerünket a szezonra. A fűtőberendezéseket rendszeresen karban kell tartani, hogy mindig biztosítsuk az optimális égés és hőcirkuláció feltételeit. A rendszeres karbantartással egyben energiát takaríthatunk meg és a környezetszennyezést is csökkenthetjük. Víz utántöltés, légtelenítés, tágulási tartályok és a tüzelőtér tisztítása várnak ránk. Néhány jó tanács és videó összegzi feladatainkat.

Víz utántöltése. A fűtővíz zárt körfolyamban kering. Apró tömítetlenségek idővel mégis vízveszteséget, ez pedig nyomásesést okoz a fűtővízkörben. A víznyomás csökkenése károsan befolyásolja a hőcirkulációt és a hőleadást. A fűtőkör víznyomását nyomásmérő mutatja. A zöld zóna a normális tartományt tünteti fel. Ha a nyomás ennél kisebb, vizet kell utántölteni.
A víz utántöltését elvileg minden berendezésnél hasonlóan kell elvégezni. A fűtőberendezésen található egy csapos töltőcsonk. Lehet, hogy ezen már eleve rajta van egy tömlő (ezzel munkát takaríthatunk meg), de az is előfordulhat hogy a tömlőt magunknak kell csatlakoztatnunk. Először az utántöltő szelepet nyissuk meg, ezután a vizet bebocsátó vízcsapot. Ennek hatására nőni kezd a nyomás a fűtőberendezésben. Amikor a kellő nyomást elértük, zárjuk el először a vízcsapot, azután a töltőszelepet. Vannak olyan nyomásmérők is, amelyek önműködően fenntartják a víznyomást.

A fűtési rendszerek zárt tágulási tartályai fontos feladatot töltenek be a fűtési rendszerek üzemeltetésében:
- a megfelelő statikus nyomás tartásával megakadályozzák a levegő bejutását a fűtési rendszerbe, ami korróziót, illetve a berendezések és szerelvények eltömődését okozza;
- a rendszerben lévő közvetítő közeg hőmérséklet-változásából eredő térfogatváltozást kompenzálják, megakadályozzák az ebből adódó biztonsági lefúvató szelepnyitást, illetve a gyakori vízutántöltést;
- meghatározzák a rendszer „nullpontját”, vagyis azt, hogy a rendszer nyomott vagy szívott üzemű lesz.
A zárt tágulási tartályoknak két nagy csoportja van: változó nyomású berendezések és állandó nyomású berendezések. Számos érdekes és szükséges tudnivalót olvashatnak e berendezésekről a "Zárt tágulási tartályok méretezése, üzembe helyezése" című cikkben. 

Fűtőtestek légtelenítése. Különösen a fűtőberendezés utántöltésekor előfordulhat, hogy levegő kerül a fűtőkörbe, ami gurgulázó zajjal, többnyire azonban a hőleadás romlásával is jelzi jelenlétét. A levegőt megfelelő légtelenítő kulccsal ki lehet engedni. Itt a kézi és automata légtelenítést mutatják be:

Az égőkamra tisztítása. A szilárd tüzelőanyaggal vagy olajjal fűtött kazánoknál rendszeresen el kell távolítani a koromlerakódást. Olajkazánoknál a főkapcsolót VÉSZ-KI állásba kell kapcsolni, ezzel megszakítjuk az áramellátást és kizárt a véletlen gyújtás veszélye.
- Meg kell várni, amíg a kazántér kihűl, egyes esetekben ki kell venni a betéteket. A korom- és salaklerakódásokat megfelelő speciális kefével és kézi seprűvel lehet eltávolítani. Sokszor egy öreg porszívó is jó szolgálatot tehet.
- A torlasztótárcsa feladata, hogy az égési levegőt egyenletesen ossza el és az olajlánghoz terelje. Ha a kis réseket a korom eltömte, az rontja az égést, romlik a tüzelőanyag hasznosítása és növekszik a károsanyag-kibocsátás. Ezeket a lerakódásokat kis ecsettel távolítsuk el.

A vízkő eltávolítása. A különböző rendszerű hőcserélőkből a víz keménységétől és a használattól függő időközökben el kell távolítani a lerakodott vízkövet. A hagyományos szelepeket többszöri ki- és becsavarással járassuk meg, és ezzel a szeleptestek vízkövesedését gátoljuk meg. Ha a szelepet nem tudjuk elforgatni, akkor az már nagyon elvízkövesedett, és valószínűleg cserélnünk kell. 

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!