Internet és gyors tömegkommunikáció nélkül könnyű dolga volt a XIX. századi lapszerkesztőknek. Kitalálhattak bármilyen eszement baromságot, elég volt elé írni, hogy "Egy ember Amerikában..." és már teltek is a hasábok ellenőrizhetetlen bulvártartalommal. Másrészt a viktoriánus korszak valóban bővelkedett önjelölt tudósokban és élhetetlen feltalálókban, tehát még igazak is lehetnek e beszámolók.

Felidézzük a gyalogkerék nevű - első pillantásra is használhatatlan tűnő - közlekedési eszközt, mely nem előzte meg korát, hiszen jóval korábban feltalálták már a görkorcsolyát (ezek illusztrációival folytatjuk a tudósítást). Aki szereti a szemérmes úrhölgyek és sportember dandy-k szerepeltetésével készült vázlatokat, az olyan kifejezéseket, mint "kibontá" és "magasb", most örülni fog. Nem tudni, mi lett a találmány sorsa, de sejthetjük, hogy amint az első delnő eltanyázott vele a kies parkban, magával rántotta a lelkes ifjú konstruktőr tudományos karrierjét is.

Leonard de Vries "FURCSA TALÁLMÁNYOK" (fordította Damokos Katalin, 1982.) című könyve bővelkedik hasonló találmányokban és bár csak antikváriumban (vagy elektronikusan) lelhető fel, megéri megkeresni.

"A héten egy méltóságteljes úriember és egy deli ifjú kereste fel szerkesztőségünk szentélyét, különös kinézetű csomagocskát hozván magával. Ez meg nem lepett, hisz szemünk megszokott minden formát, mit fém s fa a föltalálok zsenijétől meg- kínoztatván magára ölthet. Míg az idősebb úr beszélt, az ifjú a csomagot kibontá; előkerült pedig két 35 cm átmérőjű kerék, rajtuk kemény diófa mankók, aljukon kengyelt formázó lábtámasszal.
Az ifjú, ki úgy mutatkozott be, mint a különös masina feltalálójának fia, felcsatolta a kereket, és az asztalok és székek között gyors, tetszetős gördülésbe kezdett. Miután nagyobb helyet tettünk szabaddá, csodálatra méltó könnyedséggel írt le figurákat, köröket, nyolcasokat, meggyőzően bizonyítván, hogy a „gör-lábtyű”-nek vagy „gyalogkerék”-nek nevezett készülék a korcsolyával azonos képességekkel bír.

Metszetünk kiválóan mutatja mindezt. Természetes, hogy nem sikerül menten a dolog minden szalonhősnek, aki a görkorcsolyát már ismeri. A gyalogkerékkel szorgalmatosán kell gyakorlatozni, ám ki a szükséges ügyességre szert tett, egész évben kedvére korcsolyázhatik. Ha a gyalogkereket akkor vezetik be jégpályáinkon, mikor a tulajdonosok oly sokáig hiába imádkoztak jégért, bizony magasb ára lenne részvényeiknek, mint most. A gyalogkerék könnyű és erős, és oly talajon is használható, ahol a görkorcsolya nem. A feltaláló, mint mondá, jól megtermett, súlyos férfiú létére két órán keresztül megszakítás nélkül tudja használni, és közben el nem fárad. A gyalogkerék egész éven át pompás, egészséges és kellemetes testedzési lehetőséget nyújt tomaegyesületek, bentlakásos neveldék és hazánk azon tájai számára, ahol jég soha nincsen. A hölgyek használatára szánt kerék felső részét, ruhaneműiket megóvandó, be lehet fedni. (ScA 1870)" 

Reméljük, olvasóink jövőre is sokkal realistább alapokon tervezik barkácsötleteiket.
Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek! 

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!