Közismertek a vályog, mint régmúltra visszatekintő, természetes építőanyag előnyei. Azonban ez is csak egy mulandó anyag, mely az idő és a természet károsító hatásainak kitéve lassan károsodik. Régi ház vásárlásakor ne sajnáljuk az előregondolkodást és komoly szemrevételezést, hiszen a penészedés, repedések és rágcsálók miatt lehet, hogy bánni fogjuk döntésünket. Nem csak a vízzáró alapozás hiánya miatt felszivárgó talajnedvesség lehet probléma, a felújítás közben elkövetett hibák vagy csőtörés fokozottan károsítja a sárból és agyagból álló falazatot. A téli időjárás falnedvesség + fagy gyilkos hatással van az épületekre, akárcsak egy szétfagyott vízvezeték. Ez adta témánk aktualitását.

Ismerkedjenek meg Lukács Lászlóval, aki nemcsak nagyon kellemes hangú narrátor, de videócsatornájának epizódjai - sok más téma mellett - a vályogházak károsodásainak példáit-okait mutatják be. Három film következik "700.000 liter elfolyt víz után", "Vályogház felújítás után 10 évvel" és "Nedves vályogfalak okai" címmel. Vályogdoki oldalán saját épületeik felújítását és az ott szerzett tapasztalatokat osztja meg. 

Ha olvasnának a témáról, ajánlok néhány kötetet. "Az 1990-es évek felmérése szerint mintegy 800 ezerre tehető a vályogházak száma. Egyéni és közérdek, hogy ezeket, mint a hagyományos és ökologikus építés eredményeit megőrizzük, megfelelően felújítsuk és ne hagyjuk kiveszni modern életünkből. A könyv ezt a célt szolgálja, hasznos műszaki ismereteket nyújtva a vályogházak építéséről, szerkezeteiről, hibáiról és azok korszerűsítésének lehetőségeiről." - írja Mednyánszky Miklós a "Vályogházak - Építés, korszerűsítés, átalakítás" könyvének bevezetőjében.

Dr. Szűcs Miklós: "Föld-és vályogfalú házak építése és felújítása" szakirodalma könyvesboltokban és antikváriumokban lelhető fel, de nem ritkaság és alapmű.
"Az utóbbi évtizedekben egyre elfogadottabbá vált a környezetbarát építés. Céljait és szempontjait több gazdaságilag fejlett ország magáévá tette. Különösen kedvező ökológiai és építésbiológiai tulajdonságai miatt a földfalak építése terén további fejlesztések indultak meg. Ezek révén az iparosított építés környezetében is egyre inkább megteremthetők mindazok a követelmények, amelyek további, szélesebb körű alkalmazásuk feltételeit jelentik. Agyagtartalmú föld vagy agyagos homok (vályog) szinte mindenhol fellelhető, más helyi anyagokkal (pl. fa, kő) jól összeépíthető, akár pusztán kézi erővel kitermelhető, és megfelelően előkészítve nemcsak egyszerű hajlékok, hanem gazdagon formált, fényűzően berendezett paloták és középületek építéséhez egyaránt felhasználható természetes építőanyag."

Végül pedig Osztroluczky Miklós, Velősy András: Épületkárok című kötete. "Az épületkárok események. Önmagukban is sajnálatosak, de igazi jelentőségüket csak akkor foghatjuk fel, ha ráébredünk, legtöbbjüket mi magunk okozzuk. Sietségből, figyelmetlenségből, a vakon hajszolt eredményesség lázában, vagy egyszerűen csak hozzá nem értésből." A komoly témához komoly bevezető jár, folytatásában az épületekre leselkedő veszélyeket, azonosításukat és okaikat sorolja kimerítő alapossággal.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!