Az időjárás viszontagságaitól védett, a ragadozók figyelő szeme elől rejtett magaslati „odúlakások” a madarak mellett számos más állatcsoport képviselőjének is kedvelt búvó- és szaporodóhelyet jelentenek. Vannak azonban olyan látogatók, amelyek megfelelő védelem híján egész odútelepeket foszthatnak ki.  Egyes önkényes házfoglalók - darazsak például - az emberre is veszélyt jelenthetnek.

Lassan időszerű madárodúk elkészítése vagy a régiek kitakarítása, karbantartása. Ezekről többször és bőven írtunk már. Mai írásunkban vendégeink megvédésére helyeztük a hangsúlyt. Néhány módszer ragadozók és nem szívesen látott, más madarak távoltartására.

Tüskés ágakból és szögesdrótból készített gallérral védett odús fa

Szőrmés ragadozók ellni védekezés
Az ágak között, falhasadékokban és odúkban épült fészkek legnagyobb ellensége lakott területen sem a macska, hanem a helyenként ugyancsak elszaporodott nyest, illetve a mókus. Ez a két állat tökéletesen mozog az ágak sűrűjében, a nyest pedig a falakon, tetőkön is, úgyhogy kevés fészek van előlük biztonságban, hacsak nem vetünk be megfelelő védelmi intézkedéseket ellenük. Például a japán birshez, tűztövishez, kökényhez hasonlóan tövises cserjék ágaiból a fészkes, odús fa törzsére tövisgallért kötözünk. Kevésbé elegáns, de szükség esetén hasonlóan jó megoldás, ha legalább 50 cm szélességben szögesdrótot tekerünk a fa törzsére. A drótot ne szorítsuk meg nagyon, vagy évenként tekerjük újra, hogy ne nőjön bele a fa törzsébe. Fontos, hogy a tövis- vagy drótgallér legalább 1,5 m magasan, kisragadozóink ugrási magassága felett kezdődjön, mert ha alacsonyabban van, egyszerűen átugorják.

Ha az odúk tetejét dróttal rögzítjük, akkor nem csak a széltől,
de a szőrmés ragadozóktól (házi macska) is védjük

Fára mászó ragadozók ellen fémből készült gallér is készíthető a fák törzsére. A legalább 50 cm széles bádog vagy alumínium lemezcsíkkal teljesen fedjük be körben a fa törzsét 1,5…2 m vagy e feletti magasságban. Ennél a megoldásnál is ügyeljünk arra, hogy évente, kétévente lazítsunk a galléron, nehogy belenőjön a vastagodó fába.

Különösen a padlásokra beköltöző nyestek riaszthatók el, ha a mászófákat, mászóágakat, tetőbebúvó nyílásokat erre a célra gyártott, kellemetlen szagú vadriasztó folyadékkal, vagy emberi vizelettel bekenjük (a gyenge szaglású hazai madárfajok esetében ez ugyanakkor nem hat). Ügyeljünk arra, hogy ilyen célra maró, mérgező, a környezetre vagy az emberekre veszélyt jelentő anyagokat ne használjunk. A szaggal riasztás esetén is vegyük figyelembe, hogy az ecsetelés az ugrási magasság felett kezdődjön és legalább 0,5…1 m széles csík legyen. A riasztó szaganyag idővel elveszti a hatékonyságát, ezért anyagtól függően néhány hetente-havonta ismételjük meg a bekenést. A mesterséges odúkban lévő fészkek csak akkor vannak biztonságban a fára mászó ragadozóktól (és az erős szelektől), ha a tetőt a kihelyezéskor, majd minden ellenőrzést követően dróttal lezárjuk. Ennek legbiztosabb módja, ha a tető oldalába behajtunk egy csavart, majd erre puha drótot tekerünk, amelyet az odú oldalába hajtott csavarhoz rögzítünk. Függesztett odúk esetében megoldást jelent az is, ha a függesztődrótot a tető felett néhányszor megcsavarjuk a hossztengely mentén, majd így akasztjuk vissza az odút. 

"C" odú kiegészítése
A félig nyitott előoldalú C odú talajközeli kihelyezés esetén az ökörszemnek és a vörösbegynek (valamint élőhelyén a hantmadárnak) is alkalmas fészkelőhely lehet. Ahhoz, hogy ilyen alacsony kihelyezésnél a szőrmés ragadozók ne érjék el a tojásokat, a fiókákat és a kotló szülőket, az odú bejáratát drótkosárral védeni kell. Ehhez kalapácsra, 3 cm hosszú bognárszegekre (6–8 db), dróthálóra (az egyik legjobb a fotókon is látható „csibedrót”) és 2–3 mm vastag, kemény drótra; valamint ceruza vastagságú tövises ágakra (pl. tűztövis, kökény) van szükség. Első lépésben a vastag drótból hajlítsunk egy hasáb alakú, zárt keretet. Ezután ezt hajtsuk meg U alakban úgy, hogy ha a szárakat a C odú két oldallapjára fektetjük, a keret a röpnyílás elé nyúljon ki. Második lépésben a meghajlított drótvázat az elejével lefelé fektessük a dróthálóra, majd vágjuk ki a keret beborításához szükséges részt, amelyhez egy egyenlő oldalú kereszt alakot kell kapnunk.

A hálókereszt külső végeit ne vágjuk rövidre, jócskán hagyjunk rá, mert a felesleget később is le tudjuk vágni, míg a hiányt sokkal macerásabb pótolni. Ezt követően hajtsuk fel a drótháló oldalait és kötözzük a keretre. A keret alsó és felső öblénél a hálót hagyjuk olyan hosszúra, hogy felhelyezéskor jócskán ráérjen az odú tetejére és előlapjára. Ha a hálószemeket ráhagyással vágjuk el, akkor saját anyagával tudjuk a kerethez kötözni. Amint megvagyunk, a felhálózott előtétet helyezzük az odúra. A felső hálótöbbletet simítsuk a tetőre, az alsót pedig hajlítsuk az odú alsó homlokfalára.

C odú szőrmés ragadozók ellen védő drótkosárelőkéjének elkészítési lépései

Ha jól dolgoztunk, akkor az odú bejárata teljesen zárt. Ezért is fontos, hogy a hálófal elejére vágjunk egy kb. 3 cm nagyságú lyukat (a „csibedrótnál” ehhez elég két szomszédos szemet összenyitni), amelyen keresztül a madarak be tudnak jutni az odúba. Az előtét odúhoz rögzítéséhez bognárszegre lesz szükségünk; oldalanként egy-két helyen csak félig verjük a fába, majd oldalra üssük el. Így a szegek vízszintesre elütött szára elforgatható, amivel a drótkeret és a háló szemei egyaránt rögzíthetőek, illetve az egész előtét néhány mozdulattal levehető.

A tövises ágakat drótozzuk fel az előtétre úgy, hogy a „tüskék” minden oldalról lehetetlenné tegyék a ragadozók közeledését. A tövises ágak elöl, a hálón lévő bebúvónyílás körül jócskán nyúljanak előre, ami a fészkelő madarakat nem zavarja, a ragadozókat viszont távol tartja.

Harkályok odúrongálásának megelőzése
A harkályok odúkészítő munkájukkal alapvetően segítik az odúköltő énekesmadarak életét. Elég gyakran előfordul azonban, hogy ezek a fajok megrongálják a mesterséges odúkat, többnyire a röpnyílásnál. Ezt úgy előzhetjük meg, illetve javíthatjuk ki, ha vékony alumínium- vagy bádoglemezből (például fém sörös- vagy üdítős dobozból) széles csíkot vágunk, majd odaszegeljük a berepülőnyílás köré. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy fémbe vágott röpnyílás széleit megfelelően csiszoljuk le, nehogy felsértse a beköltöző madarak lábát. Volt már rá példa, hogy a harkály az oldalánál kezdte szétvésni az éppen lakott odút (valószínűleg a fiókákra pályázott). Ilyenkor a legjobb megoldás a fészek átrakása egy új (a költés végéig akár fémmel védett oldalú) odúba, amelyet a megrongált helyére akasztunk ki.

Mi a helyzet a védett kisemlősökkel és az erdei siklóval?

Lódarazsak és méhek kilakoltatása, távoltartása

 E két kérdés megválaszolása meghaladja a terjedelmi korlátokat, ezért ajánljuk figyelmükbe Orbán Zoltán: "Madárbarátok nagykönyve" című kötetét, mely a nagy sikerű "Madárbarátok könyve" kibővített kiadása sok-sok új tanáccsal és számtalan (pontosan 830) fotóval.

Kár lenne önkényesen válogatni tartalmából, ezért lássák a tartalomjegyzéket: Növények a madárbarát kertben / A téli madáretetés alapjai / Tematikus etetőkertek / Odúk és költőládák / Mesterséges fészeküregek / Feketerigó-fészektálca / Baglyok költésének segítése / Fészekanyag kihelyezése / Itató, nap-, hangya- és porfürdő / Fecskevédelem / Fehér gólyák védelme / Más állatcsoportok védelme / A lakótelep előnyei / Ha csak egy ablaknyi helyünk van / Fotózás, videózás, madármegfigyelés / Környezeti nevelési és turizmusfejlesztési lehetőségek / Madárproblémák - problémás állatok / Madárvédelem egész évben / A lakott területeken előforduló leggyakoribb madárfajok határozója / Megnézhetjük videón is! / Csatlakozás a Madárbarát kert programhoz

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, inkább kövess a Twitteren!