Volt pár éve néhány írásunk itt a blogon, ahol olyan szerszámoknak-eszközöknek állítottunk emléket, amelyek meglepően tartósnak bizonyultak. Aztán ez a sorozat valahogy elmaradt, de most, legalábbis egy poszt erejéig újra egy ilyen írás következik.
A helyzet az, hogy van énnékem egy Makita DF330D fúró-csavarozó gépem. Nem mai darab, ráadásul rózsaszín! Valami speciális kiadásként készült, talán épp a női felhasználók számára, és amikor vettem, akkor a Gépdepónál párezer forinttal olcsóbb volt ez a szín, mint a normál 'makitakék' verziója, egyebekben viszont pontosan ugyanaz a gép, ugyanolyan bőröndben (az nem rózsaszín) lakik, és ugyanolyan tartozékok, meg pót akku járt hozzá.
Így aztán jól megvásároltam. Ez egy kicsi, 10,8 voltos aksival működő masina, épp azért is lett véve, mert kellett egy olyan csavarozó, ami minél több helyre odafér, ahová a nagy, komoly akkuval rendelkező modellek már nem. Figyeltem még arra, hogy fúrásnál azért legyen fordulatszám, ez 1300-at tud percenként, ami manapság már nem kunszt, de akkoriban a kis méretű csavarozóknál jónak számított.
Be is váltotta a hozzá fűzött reményeim, de persze pusztán ettől még nem kéne most felmagasztaló posztot írni róla.
Azonban a beszerzése után röviddel úgy alakult, hogy az addig használt »nagy« csavarbehajtóm elhalálozott, és ez a kis gép lett a »fő« szerszám. Ami azt jelenti, hogy nem csak csavaroztam vele, hanem fúrtam is, méghozzá nem csak 4 milliméteres lyukat a csavaroknak, hanem akár 10-12 mm átmérőjű furatokat is, de használtam pánthelymarásra (35 mm) és körkivágásra is, a szokásos konyhabútor-mosogatógépcső átvezetéseknél, például. Mindezt vagy 2-3 éven keresztül. Most belegondolva szinte megszámlálhatatlan konyhabútort rakott már össze.
És bírja, mind a mai napig. Az akkuk persze már érezhetően kevesebb töltést tárolnak, de mivel kettő van, tudom cserélgetni, amíg az egyik dolgozik, a másik töltődik.
Ami miatt most ez az egész az eszembe jutott, az az, hogy a stúdióépítés kapcsán az összes hangszigetelő panel összes 6 és 8 mm átmérőjű 8-14 cm hosszú »ácsszerkezeti« rögzítőcsavarját ezzel fúrtam elő, majd hajtottam be. Táblánként 6-8 csavart, összességében vagy 400 darabot. És mellette számtalan facsavart, és persze minden mást amit épp kellett. Egy nap vagy 4-5 akkucsere is volt a fentiek alapján, de egyebekben abszolút működik a gép még mindig. Ma épp egy vasajtóba fúrtam lyukat a kilincsnek, persze nem rögtön a 12 mm-es fúróval kezdtem, de két lépcsőben szépen kifúrta. Egészen döbbenet, tekintetbe véve, hogy ez azért még a csavarbehajtók között is egy belépő szintű, kis teljesítményű hobbigép.
Nemrég volt nálam pár napig egy Bosch Professional 18V-os »nagy« akkus ütvefúró-csavarbehajtó. Az a kategória, ami valóban professzionális felhasználásra készül, fém tokmány, fém áttételház, 18V 6Ah (!) akkumulátor. Természetesen nincs mit szépíteni, az a gép egy másik univerzum a kis rózsaszín Makitához képest. Jóval nagyobb és nehezebb is, de erőben és nyomatékban egy másik világ. Ráadásul tele van okos ficsőrökkel, például ha fúrás közben átérünk az anyagon, azt érzékeli a gép, és leáll, de ugyanígy akkor is, ha mondjuk megszorul a fúrószár, és a hirtelen fellépő csavaró nyomaték oldalirányba rántaná a gépet. Szóval tényleg szuper masina.
Viszont egy negyedmilliós (két akkuval, töltővel bizony annyi, ez ebben a szerszám kategóriában így van minden gyártónál) profi géptől igazából ezt is várjuk, ugyebár. A kis rózsaszín Makita ugyanakkor sokszorosan túlteljesítette már szerintem a tervezői legmerészebb álmait is. Sajnos ilyet már nem lehet kapni, pedig alighanem beneveznék rá még egy körre. (Pár boltban ugyan még mutatja a net, de a hivatalos forgalmazóknál meg a gyártónál már nincs ilyen típus.) Amíg az akkuk bírják, addig persze meglesz, de ha azok elhaláloznak, akkor ott lesz a dilemma, hogy horror pénzért vegyek-e új akkukat (már ha még van/lesz ehhez a fajta 10,8V-os akkurendszerhez való akkumulátor a Makitánál) vagy inkább keressek egy új kedvenc csavarbehajtót...
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!