"Régi idők nagy tanúi" nosztalgiarovatunk keretében ismerkedjenek meg közelebbről a koros, de anno csúcsminőségben miniatürizált személyi számítógéppel, mely érintőképernyőt dobozolt össze egy akár Win10-et is futtató alaplappal. Számos csatlakozója, zárolható operációs rendszere, könnyű beépíthetősége szinte kiált, hogy ipari vagy otthoni alkalmazásokra beszerezzünk egyet. Magam is így tettem, bemutatom lehetőségeit és korlátait,  mely e típust és a monitorba épített gépeket általában jellemzi.

Az all-in-one gépek igénye egyidős a személyi számítógépekkel, melyek perifériái porgyűjtő és kényelmetlen kábeldzsungelt követeltek. Sokat segítene, ha legalább a külön gépházat kiiktatjuk az összeállításból és a monitorba építve, onnan kígyóznának elő a billentyűzet és egér, hálózati csatoló kábelei. Irodában az optikai meghajtó már a korai időkben sem volt létszükséglet, az USB pedig elfér oldalt a kávába építve. Ha még a képernyő is érintéssel működik, a perifériákat hanyagolhatjuk.

Persze ez első hallásra tűnik csak alternatívának, mindenesetre néhány éve egyes informatikai elemzők és tanácsadók képesek voltak meggyőzni egyes vállalatokat, hogy számítógépes infrastruktúrájukat alapozzák kisképernyős tabletekre. Jelek szerint életükben nem használtak még Excelt, illetve bármilyen más irodai programot, melyek futtatására - ez rögvest bebizonyosodott - teljesen alkalmatlanok a tabletek, még később hozzájuk vásárolt perifériákkal sem. Viszont azon alkalmazások, ahol nem is szabad méyebben belepiszkálni a program lelkébe és csak űrlapok mezőit kell kitölteni egy látványosan áramvonalas (esetleg steril) pulton - ahol amúgy is kevés a hely - ideálisak. Minden, ami emberek társalgása után adatbevitelt igényel, tökéletes terepe a funkcionalizált rendszereknek, legyen az hotel vagy kórház, étterem vagy börtön.

Tesztünk alanya születésekor 1 GB memóriát kapott, az akkor korszerű Atom processzort és belsejében annyi tárterületet, mely szabadon maradt az oprendszer feltelepítése után. Ezek szabványos angol Win XP/7/10 kiadások, méretük viszont 4-7 gigára szűkült le. Elmondható, hogy minden fut rajtuk, ami asztali változatukon is elindul, csak az elavult hardver korlátai látszanak meg rajtuk nagyon. Driverekkel hasonló a helyzet, ha ezen nem indul el - pl. USB csatlakozású - külső eszköz saját driver nélkül, akkor máson sem.

Belsejét helytakarékosság jellemzi. DDR2 notebook memóriával felbővíthető 2 gigára,
de ez sem vigasztaló a mai igények mellett.

Csatlakozásokkal bőven ellátták

Enyhítő körülményként: Akkor lettek leselejtezve (!), mikor Sebestyén Balázsék még nyomkodós telefonokat reklámoztak az egyik mobilszolgáltatónál. Ügyféltájékoztató modulok voltak ugyanis. E funkció bolondbiztossá tételében segít a memóriakártya szoftveres zárolhatósága. Ipari felhasználásánál sem hátrány a belepiszkálás megelőzése. Másrészt "élet a halál után", egy esetleges összeomlás után legközelebbi bootoláskor a működő korábbi -szoftver zárolás előtti - állapotot kapjuk vissza, viszont buktuk a közben keletkezett fájlokat!

 12V 5A külső tápegységet igényel

Lássuk alkalmazhatóságát az érintőképernyős all-in-one gépeknek. Igazán felhasználóbarát olyan gépvezérlésekhez, ahol írunk egy nagyméretű ujjakhoz is illő kezelőfelüleű programot (akár Visual Basicben) és a miniPC-n futtatva ezzel adunk át utasításokat a pl. munkagép vezérlője részére. Néhány száz byte másodpercenként, ebbe csak nem rokkan bele. Élő példa olyan berendezések működtetése, melyekhez szükséges számítógép. Korábban bemutatott lézervágóm is igényelt PC-t.

Külső monitorral komoly felbontás elérhető vele

Személy szerint elektronikus kottatartót készítettem belőle, melyen kottázó- és oktatóprogram, illetve a Guitar Hero-hoz hasonló Synthesia fut. Megszólaltatáshoz gyenge, legfeljebb szintipittyegésre alkalmas, a profi hangminták lejátszására nem. De azért elműködget a magában is megszólaló zongorához illesztve.

Az érintőképernyő számos téren konfigurálható, jól működik a kettős kattintás szimulálása. Egyedül a képernyő sarkaiba (ahol az ablakok fontos gombjai találhatók persze) nehéz bebökni. Gyógyír a képernyőfelbontás átméretezése vagy az aktív terület szűkítése. Én egy fogpiszkáló használatával hidaltam át a problémát, minden pixel számít!

Terveztem és nyomtattam a készlethez 10-es köracél erősítésű állványokat.

A következő galériában a BIOS-képernyők gyűjteménye látható. Igazán sokoldalú és finomhangolható eszközkészletet kapunk, mely a két hálózati csatolóval + USB WiFi lehetőséggel saját tervezésű okosotthon vagy bármilyen folyamatirányító rendszer agya és megjelenítője lehet. Korlátokat csak a Windows hiányosságai és az itt kevésbé számító lassúság jelent.

Egy problémát kellett elhárítani, némelyikben a BIOS gombelem (3V) lemerült, ezért minden bootoláskor kért egy F1 billentyű lenyomást. Bár elemtartót nem tatalmaz, csak forrasztott és dugaljba csatlakoztatható kivitelezést, mégis könnyű volt a hibát orvosolni.

Nem ragozom tovább egyetlen készülék bemutatását, összegzésként inkább az all-in-one gépekben rejlő lehetőségeket ajánlom barkácsfelhasználásra, legyenek akár passzív monitoros vagy érintéssel vezérelhetők. Használtan kategóriájuknak megfelelő asztaligép-árban fellelhetők. A normál asztali PC-k iparban nem kívánatos hátrányainak - kábelkötegek, sok-sok nyitott szellőzőrés, a bedugós csatlakozók kontakthibái, a szükségesnél nagyobb erőforrások/tápegység/hűtés valamint a terjedelmes méret - kiküszöbölésével hasznos kijelző - vezérlő számítógépet kaphatunk. Pályatársai (Android, Linux) kínálatával szemben hatalmas programválaszték jellemzi a Win oprendszert és programozása is jobban támogatott.

Ha érdekel valakit, tudok forrást (aki nem én vagyok) mutatni a fent bemutatott géptípus beszerzéséhez.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.