A címmel kezdetben azt akartam sugallni, hogy ötletem pusztán olvasóink kemény magjának, a halál szemébe nevető barkácshősöknek íródott, kik a Munkavédelem I-II. könyv lapjait használják papírzsebkendőnek. Azonban jobban átgondolva és kipróbálva, a fémlemezek méretre darabolásának ezen megoldása sokkal biztonságosabb és hatékonyabb módszer, mint sarokcsiszolóval nyesegetni azokat.
A főcímfotó persze lelőtte a meglepetést, jöjjenek az érvek és leírás! Szívmelengető látvány néhány méretes acéllemez, melyből hasznos tárgyakat készíthetünk. Horganyzott és hideghengerelt termékek a fotón. Megmunkálásuk első fázisa a méretre darabolás, melyre változatos eszközök állnak rendelkezésre. Valami van, de mégse az igazi! A kézi olló használata szenvedés, azzal egyenesen vágni csak a nagyok tudnak, állványos változata drága és még mindig csak 20-30 centit szelhetünk egy menetben.
A gépi lemezolló már-már jó lenne, ha tervezői gondoskodtak volna egy vágással párhuzamosító kiegészítőről (mint a felsőmarónál vagy kézi kőrfűrésznél). Nem mondom, hogy nem létezik ilyen, de például a nálam járt példányról hiányzott. Íves vágásokhoz ez a gép - vagy ez a kategória - tökéletes eszköz.
A flex mindig kéznél van és vagy szabadkézzel vezetve, vagy vonalzót használva kézenfekvő eljárás. De csak elméletben. Szemmértékkel követve a felrajzolt vonalat, elég egy pillanatnyi megingás vagy megállás és már el is tértünk a vonaltól. Mindezt a lemezhez oldalról is hozzáérő, útján a forgómozgás miatt oldalra kitérő csiszolókorong miatt van. Vezetőléccel (amihez oldalt illesztjük a korongot) annyit érünk el, hogy abba is belevágunk. További rossz szokása a beszorulás, nagyon gyors kopás - amennyiben nem pontosan derékszögben és egyenes vonalban áll a lemezhez képest. Illetve az igen vékony daraboló tárcsa oldalra szorulva még szét is robbanhat.
A fenti videó elején látható jelenetben már okosan állványt készítettek neki, mely utánozva a kézi körfűrészt, egyenesen és merőlegesen tartja a sarokcsiszolót. Ezt később én is elkészítem, mert a vastag lemez hajtás előtti karcolásához ideális a vékony lap. A flexes körfűrésztől berzenkedő olvasóink a folytatást képzeljék el fémvágó lappal:
Viszont ott és akkor egyetken csíknyi lemezt kellett azonnal leszelni, melynek oldalai párhuzamosak és nem szálkásak a félrevágásoktól. Lehetőleg a kívánt méret szerint. Ekkor tévedt pillantásom a kézi körfűrészre és egy 230-as korongra. Majd tovább is vándorolt, hiszen a fűrészbe maximum 185 mm átmérőjű lap fér.
Azonban állványos gyorsdarabolóm (azóta is tökéletesen működik, erősítve a márkába vetett bizalmat) által elkoptatott - eredetileg 355*3 mm méretű - vágókorongok már beleférnek a fémházba. 25.4 mm átmérőjű lyukat tartalmaznak, mely nem passzol a fűrész tengelyére, azonban a favágó lapokhoz adott szűkítők egyike mindössze 0.2 mm különbséggel közéjük illik. A lötyögés szélső esetben is nagyon-nagyon finom ütést ad, de az ügyesek érzéssel centírozhatják. Még ügyesebbek nyomtatnak egy pontos illesztőgyűrűt.
Az erős motor ilyen rövid idejű terhelésekkel könnyen megbirkózik, még ha a lap nehezebb is, másrészt biztonságosabb egy 3 mm vastag lappal tolni. Munkafolyamat, mint a fánál: vezetőlécet szorítunk a lemezre vágandó méret plusz 40 mm távolságra (ilyen széles a fűrész talpa) a szélétől, majd mellette vezetve levágjuk a munkadarabot. Elég, ha 10-20 mm mélyen nyúlik a lemezbe.
Az eredményen magam is meglepődtem. Kis sorja, de semmi elkóborlás a vezetővonaltól. Az amúgy is selejt fűrészlap kopása nem is látszott ekkora szakasz levágása után, míg sarokcsiszolóval (vezetőállvány nélkül) méterenként kellett újat beletenni. Tökéletes.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
