A napokban vásároltam egy régi 1200 wattos fotólámpát, megkoronázva a műhelyfotózás fényigényének kielégítésére tett erőfeszítéseimet. A világítóállványok elkészítését már megírtam és a vakus vesszőfutás sem maradt kommenteletlenül. Most azonban sikerült pontot tenni a folyamat végére egy régebben biztosan nem olcsó, korabeli lámpával. Mint oly sok esetben, korát - és ezzel járó meghibásodási kockázatokat - simán kompenzálja a minőség, amit a beépített anyagok garantálnak. Mintegy beszerzési tippként ajánlom a használt holmik közti turkálást, hiszen a fotós kiegészítők nem olcsók, vagy ha igen, akkor olyanok is.
Hálózati táplálású, izzólámpás megoldás tokkal és sokoldalúan használható állvánnyal. Bár egy-az egyben számolandó teljesítménye a LED lámpákkal szemben, de nem kell tartani a bálnák tömeges tengerbe döglésétől, melyet globális felmelegedéssel idézünk elő, hiszen rövid időre vesszük igénybe brutális teljesítményét. A hőtermelés miatt öt percnél nem tanácsos hosszabb időre járatni - tanácsolta eladója. Rövid hűlést követően ismét használatba vehetjük.
Már a belső filcborítású bőrtok megérne 4000 forintot, a lámpát bónuszként tekintem
Bekapcsolva nemcsak fénycsapást, de kisugárzott hőt is érzünk kétségbeesett reflex miatt összeszorított szemhéjunkon keresztül. Sztrogoff Mihály tapasztalhatott hasonlót, mikor megvakították. Akár szilvát lehetne aszalni a meleg, sárgás fényözönnel. Olvasmányaimból tudom, hogy témától és igénytől függően változik a megvilágítás színe, erőssége. Nyers fénynek nekem megteszi.
Teszfotómon Gábor barátom a Zsemjin Zsipao egy korábbi lapszámából (de lehet kínai reklám szórólap is) tájékozodik a világ eseményeiről, egyben igyekszik elkerülni a látáskárosodást. Az egyébként gyéren megvilágított helyiségben épp csak bele nem ég árnyéka a falba.
Hátoldalán hálózati kapcsolót, műszaki jellemzőket találunk, valamint betűkből és számokból álló táblázatot. Ugye megértik, hogy ezt a részt nem merem ennél mélyebben kielemezni...
Az 1/4" csavar szabványa már sok boldogságot és jólétet hozott az emberiségnek, megteremtve például a fotóeszközök egymással csereszabatos felerősítési helyeit. Rögtön két rögzítési módot is lehetővé tesz. A kihajtható talpon három furatot találunk, melyekkel a fényképezőgép állványcsavar-aljzatához erősíthetjük...
...így azt világítja meg, amit fotózni akarunk, nem kell az állványokkal bíbelődni. A lámpa talapzata behajlítható többféle dőlésszögben. Praktikus a pont eltalált hajlékonyságú kábel, ami biztonságosan átsegíti a 230V/ 5.4A elektronjait, de nem túl vastag és kényelmesen használható.
Ha mégis szívesen bíbelődünk állványokkal, a kompatibilis állványcsavarral bármelyik 1/4 collos típusra (adapterrel másokra is) felerősíthetjük. Szerencsére minden dimenzióban (legalábbis az első háromban) elfordítható és emelhető, könnyű, összecsukható, vízmértékkel is ellátott és erős szerkezetet vásárolhatunk e célra még a legolcsóbb kategóriában is.
Általános megvilágításra és irányított fókuszú forralásra is alkalmazható ez a páros.
Mondandóm lényege ennek az igen hatásos lámpatestnek bemutatása volt a szokásos szólamokkal, hogy érdemes szétnézni régi csúcs- vagy középkategóriás eszközök között, ha egyszerű feladatra keresünk megoldást. Ha nincs benne processzor, annyira elavult nem lehet. Természetesen nagyot lépett az emberiség a LED világító testek elterjedésével, Attila korábban bemutatott egy energiahatékony, kifejezetten videó-fotó célokra készített példányt.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.