Fűrészeljünk!

2021.11.09. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

Manapság már meglehetősen sokféle kisméretű, barkács célú elektromos fűrészgépet lehet találni a barkácsáruházak kínálatában. Aki csak most ismerkedik a házilagos fúrás-faragás szépségeivel, talán nem minden esetben van tisztában azzal, milyen feladatra milyen gép az ideális megoldás. Az alábbiakban némi segítséget adunk arra nézvést, milyen dilemmákkal kerülhetünk szembe, és hogyan tudjuk a legoptimálisabb megoldást megtalálni.

dewd27107_a21.jpg

A legfontosabb szempontot rögtön az elején érdemes tisztázni. Az evolúció az embert a kezein 10 ujjat viselő lényként hozta létre. A fűrészgépek használatakor bizony ez a szép kerek szám időnként veszélybe kerül. Én azt gondolom, bizonyos sérüléseknek van ugyan szexepil növelő hatása, de a hiányzó ujjak nem tartoznak az ilyen sérülések körébe. Érdemes ezt fejben tartanunk munka közben. (Anno a suliban bármely véletlenszerűen összeválogatott 3 szaktanárunknak sosem volt 30 ujja a kezein. Néha még 25 sem...)

A fűrészgépeket itt most célszerűen az alábbi három csoportba sorolom:

1. Hosszirányú fűrészelésre szolgáló gépek (vagyis egy deszkát mondjuk hosszában lécekre vágó masinák)

2. Keresztben vágó gépek (amelyek mondjuk egy léc pontos hosszméretre vágására szolgálnak, például képkeretek készítésénél), 

3. És íves vágásra szolgáló gépek.

Persze átfedés van rendesen a csoportok között, ez a mi szerencsénk, mert egy barkácsoló már csak a helyigény miatt sem tudna minden feladatra külön gépet beszerezni.

Az első csoportba tartoznak az asztalos körfűrészek. Ezek kifejezetten hosszanti vágásokra alkalmasak, léctől a gerendáig bármit vághatunk velük, közbül persze az összes lapanyaggal (rétegelt lemeztől az OSB-ig). Itt igazából a méret ami behatárolja a lehetőségeket, a fűrészlap átmérője határozza meg, milyen vastag anyagot tudunk vágni, és az asztal mérete pedig azt, hogy milyen hosszú és széles anyagot tudunk korrekten megvezetve vágni. Általában a lap átmérőjének 1/3-a a hasznos vágási magasság, az pedig célszerű, ha a munkadarab a teljes vágás alatt fel tud feküdni a gép munkaasztalára. Asztalos körfűrésszel lehet persze keresztben, sőt gérben is vágni, különösen ha van egy erre szolgáló vezető, esetleg formatizáló* asztal a géphez. (*formatizáló tolóasztal - vagyis az asztal egy része külön mozgatható egy csapágyazott pályán.)

saw5.jpg

A második csoportba tartoznak a leszabó fűrészek. Ezek is körfűrésztárcsát használnak, azonban a gép kialakítása kifejezetten a keresztirányú vágásokhoz van fejlesztve. Ezek a gépek képesek szögben is vágni, általában a fűrészlap minden irányban dönthető. Innen származik ezen masinák másik elnevezése, a gérvágó. A lenti képen látható darab ráadásul nem sima gérvágó, hanem vonófűrész, vagyis nem csak egy tengely körül "bólintható" a fűrész, hanem magunk felé is ki tudjuk húzni, így szélesebb deszkákat is lehet vele méretre szabni.

saw4.jpg

A harmadik csoportba tartoznak a különböző vékony és keskeny fűrészlappal dolgozó berendezések. ezek általában fel-le alternáló mozgást végeznek. Ide sorolandó a dekopírfűrész, a lombfűrészek (scroll saw) és a kisméretű szalagfűrészek is.(Utóbbi persze egy irányban, folyamatosan mozgó fűrész-szalaggal dolgozik.) Ezek mind alkalmasak az íves vágásokra, az alkalmazható ívek a fűrészlap méretétől függenek. Természetesen ezekkel a fűrészekkel is lehet egyenesen vágni, azonban épp a vékony és általában nem túl precízen megvezetett fűrészlap miatt az ezekkel végzett egyenes vágás sosem lesz igazán egyenes. Van persze kivétel, egy vezetővonalzó mellett egy masszívabb lappal és óvatos előtolással egy dekopírfűrész is adhat kielégítő eredményt, és persze a nagy, ipari méretű szalagfűrészekkel is lehet szépen szeletelni akár rönköket is. De a barkácsolók műhelyében ezek a gépek inkább a míves-íves vágások célszerszámai.

kanyarsztarok.jpg

Bónuszképpen vannak kombinált megoldások is, például a cikk tetején látható sárga átfordítható masina, amely gérvágó és asztalos körfűrész egyben. Szerencsére ez a konkrét darab olyan drága, hogy nem bonyolítja ezt az eszmefuttatást. (Általában elmondható, hogy a kombinált gépek ritkán nyújtják az általuk helyettesített gépek minden fontos és hasznos tulajdonságát, inkább arról szólnak, milyen kompromisszumot sikerült megvalósítaniuk. Ettől persze még lehet létjogosultságuk, legfőképp a külső helyszínen dolgozók életét könnyíthetik meg, egy szerszám a helyszínre utaztatásával sokféle felmerülő gondra jelenthetnek megoldást. De egy hobby asztalos első gépeként nem ezek közül kell választani, már csak azért sem, mert a megfizethető kategóriában alighanem túl sok kompromisszumot tartalmaznak.) 

És hogy ennyi fűrészből akkor mivel is kezdjük? 

Egy kézi dekopírfűrész mindenképpen hasznos. Egyrészt ez a szerszám rengeteg olyan esetben segíthet, amikor nincs mód a munkadarab műhelyben történő megmunkálására. Másrészt ezekhez a gépekhez rengetegféle fűrészlapot vásárolhatunk, tehát a fa mellett akár alumínium, vagy épp vas vágására is alkalmas. Ugyanakkor egy finom fogú fafűrészlappal szép és aprólékos minták kivágására is megfelelő lehet. 

A következő alighanem egy asztalos körfűrész kell legyen. Itt persze nagyon széles a lehetőségek köre, minél drágább a gép, annál sokoldalúbb lesz. Egy ilyen masina némi modifikáció (a védőberendezések leszerelése, és a lap leengedése) után a vágáson túl alkalmas lehet például nútok készítésére, így kiválthat néhány marási folyamatot is. De ha rendelkezik megfelelő vezetővonalzóval és előtoló lappal, akkor akár gérvágásra is alkalmas. (Ide tartozhatna a kézi körfűrész is. Azonban véleményem szerint azoknak a felhasználóknak, akik nem dolgoznak műhelyen kívül túl sokat, nem vágnak iparszerűen a tetőtérben OSB lemezeket, nem annyira fontos kezdetben egy ilyen szerszám, legalábbis az itt részletezett többi szerszámhoz képest.) A lenti képen egyébként egy olyan megoldást látunk, ami egyre több gyártó választékában elérhető, vagyis hogy a kézi körfűrész egy hozzá illő, a fűrész talpán található hornyokba illeszkedő sínen mozgatható, így valóban egyenes vágást lehet vele végezni.

usageimg-90584.jpg

Ha szeretnénk igazán finom, csipkeszerűen aprólékos díszítéseket gyártani, akkor jöhet egy lombfűrész masina. Ezek kifejezetten az aprólékos, finom munkára valók. A finom fogú fűrészlapok szinte egyáltalán nem tördelik ki a munkadarab felületét, a pár mm széles lap pedig akár néhány mm rádiuszú íves vágást is lehetővé tesz. Azonban arra számítsunk, hogy ezek a gépek bizony utálnak egyenesen vágni. Előny lehet, hogy ezekhez is lehet fémfűrész lapokat találni, tehát mondjuk alulemezből is alkothatunk.

saw6.jpg

Gyakorlatilag ennek a kategóriának a következő lépcsőfoka a szalagfűrész. Igaz, itt már méretesebb a fűrészlap, épp ezért nagyobb íveket tud csak lekövetni, cserében viszont a vágásteljesítménye is sokkal nagyobb, és a masszív, megvezetett fűrész-szalag egyenes vágásra is alkalmasabb.

Szalagfuresz_METABO_BAS_260_SWIFT_b.jpg

És hogy mire figyeljünk?

Sajnos, a barkács (ár-) kategóriánál sok esetben el kell döntsük, mit szeretnénk jobban: pontosságot, vagy strapabíró kivitelt? A pontos és precíz szerkezetek általában alumínium vagy akár műanyag vezetősínekkel és ütközőkkel lehetnek felszerelve, ezek bizony megsínylik a nagyobb, nehezebb munkadarabokkal való munkát. A precíz vágás feltétele a finom fogú fűrészlap, ezek azonban nem túl hosszú életűek, egy komoly méretű keményfa munkadarab akár el is fogyaszthatja ezeket. Ha valaki mondjuk szeretne míves kandallóóra dobozokat és akác kerti padokat is gyártani, mindenképp több gépet kell beszerezzen. (Profi asztalos gépeknél már működik a "masszív és precíz" képlete egyben is, de ez minimum egy nagyságrendnyi különbséget jelent árban a barkács kategóriához képest.) 

Van pár általános dolog, amire azért érdemes odafigyelni:

  • Az első az anyaghasználat: ez ugye a kedvenc vesszőparipám, a szerszám fémből legyen. Lehetőleg vasból/acélból, de legalább alumíniumból. A munkaasztalon, a vezetősíneknél, a gépállványnál lehetőleg ne legyen műanyag. Persze a vas sem univerzális csodaanyag, vannak esetek, amikor a vaslemezből préselt alkatrészek helyett inkább az aluöntvény alkatrészeket részesítsük előnyben. Például egy kézi dekopírfűrész talp része lemezből sajtolva egy idő után elkezdhet görbülni, elveszti a vízszintes síkot. Ez öntvény talpnál nemigen fordul elő. Olcsóbb, kisméretű asztalos körfűrészek esetén a munkaasztal sokszor csak egy vékony vaslemez. Ez első ránézésre nem tűnik rossznak, azonban, ha a használat folytán elkezd kicsit engedni (mert mondjuk nehezebb munkadarabok is előfordulnak a praxisunkban) nem lesz tökéletesen sima, akkor azzal a fűrésszel már sosem fogunk tudni pontos derékszöget vágni. Ha az asztallap aluprofilokból van, ez sokszor merevebb munkaasztalt eredményez. 
  • Érdemes lehet odafigyelni arra is, hogy az adott gépbe való vágólap (fűrésztárcsa, fűrészlap, stb.) sztenderd méretű legyen. Persze amatőrként nem mindig könnyű eldönteni mi is az "iparági sztenderd" de ha máshol nem, a neten utána lehet nézni, mely méretekre lesz a legtöbb a találat. Például körfűrész lapból a 250 mm átmérőjű és 30 mm központi furatú tárcsákkal Dunát lehet rekeszteni, minden cég gyárt ilyet, épp ezért ha csere lapra lesz szükségünk, ennél a méretnél biztos lesz jó minőségű, de költséghatékony megoldás. Ugyanakkor ha a vásárláskor belefutunk valami speciális méretbe, lehet hogy csak a gép gyártójától tudjuk beszerezni a cseredarabot, annyiért, amennyit éppen kér érte... De a kisméretű szalagfűrészeknél is mindig nézzünk utána, milyen hosszú fűrésszalag való hozzájuk.
  • Szintén fontos lehet a motor teljesítménye, a gép kivitele. Már volt erről szó itt a blogon, de itt is elmondom, asztali gép esetén, különösen ha olcsóbb gépek között keresgélünk, soha ne a legkönnyebb, legkisebb motorú darabot válasszuk. Igaz ugyan, hogy a technika folyamatosan fejlődik, de ennél a gép- és árkategóriánál szinte biztosak lehetünk abban, hogy a kis súly és méret nem a hi-tech megoldások használatának a következménye, hanem a spórolásé...
  • Elvileg ide kívánkozna a garancia és a "minőségi gyártó" szokásos szempontja is. A helyzet azonban az, hogy ezek a barkácsfűrészek (kivétel talán a kézi dekopírfűrész) zömében nem túl ismert kínai gyártóktól származnak. Létezik persze a Bosch, a Metabo vagy épp a Makita kínálatában is ez a kategória, de ezek ára sokszor többszöröse annak, amit mondjuk egy kis hobbycélú asztali körfűrészért kiadna az ember. Szóval itt ez a szempont kevésbé él, persze vannak olyan gyártók, akiknek azért van már pár éves múltjuk itthon is, van márkaképviseletük, mintaboltjuk, szervizük. Itt is az a jó taktika, ha kicsit utánanézünk a neten, mit mutat a kiválasztott gép importőrének/gyártójának honlapja. (Manapság gépvásárlásnál amúgy sem kihagyható a netes árböngészés, azt hiszem.)

Remélem ez a pár gondolat is ad némi támpontot a választáshoz. Gondolkodunk egy olyan sorozaton, amely konkrétan bemutatná, egy adott gépből "mit lehet kihozni". Sok olyan funkció és felhasználási mód van, amely eltér a gépgyártók eredeti szándékától, azonban egy kis méretű, messze nem teljes körűen felszerelt műhely esetében segítséget jelenthet a használójának. Erre igazán egy videós sorozat volna jó megoldás, abban lehetne igazán érthetően bemutatni a különböző fogásokat. 

Ha kérdésetek, ötletetek, netán tapasztalatotok volna a témával kapcsolatban, akár itt kommentben, akár a facebook oldalunkon várjuk. 

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr75684191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása