Sokak szerint az olcsóbb elektronikai eszközök már a gyárból kiszállítás után hulladéknak számítanak. Van benne valami, mert már a harmadik aktív hangfalat selejtezem ki pár éven belül. Azonban egy talpas törölközőtartó bevonásával egyedi műhelyhangosítást készítettem és így nem vesztek kárba az értékes fröccsöntött műanyag  alkatrészek (irónia, persze).

Még a márkanévnek számító Genius is egészen aberrált dolgokra képes, hogy megspóroljon 30 centi szigetelt kábelt. Elképzelhetjük, mit művelnek akkor a beépített alkatrészeik méretezésénél a budget kategóriás gyártók. A felhasznált fekete 5.1 hangszórókészlet elvesztette a basszus- és talán a középső csatornát, e nélkül pedig nem teljes a zenei élmény. Egyelőre konkrét elképzelések nélkül elfekvőbe száműztem.

A törölközőtartót sem dobtam ki, miután két év szolgálat után rohadni kezdett rajta a nikkelezés. Pihengettek a padláson, míg egy szép napon csúfos véget ért a műhelyben tartott T* saját márkás konyhai rádiókészülék (külön kérésre kommentben elmesélem mikéntjét, felkavaró életképek). Ekkor felburjánzott lelki szemeim előtt egy olasz formatervező 1983-as hangfaltanulmánya, melyben a sugárzók művészi rendetlenségben, többszintes elrendezésben meredeztek egy talpas állványról. Formaterve szinte teljesen megegyezik a címlapfotón látható ezüst (passzív) hangsugárzóval.

A mélysugárzónak otthont adó doboz hátulját gyárilag elborítják a külön vezérelhető be/kimeneti csatlakozók. Nem volt más dolgom, mint a még működő erősítőblokkok kimeneteit a tartozék RCA kábelekkel szétosztani a dobozra szerelt hangszórók között. A technokrata virágcsokorra emlékeztető tárgy tartóoszlopait az említett törölközőtartóból termeltem ki. Belsejükben M6 menetes rúd feszít rá műanyag hangszóróházakat az alapzatra. Szerkezetileg stabil, a torkánál fogva szoktam átcipelni egyik helyről a másikra. A fotón látható Genius mélysugárzó nem része a konfigurációnak, csak épp egymás mellett álltak fotózáskor. Más tészta, hogy nemrégiben a visszafogott használat dacára szintén az enyészeté lett. 

Azóta készítettem egy bölcsőt az okostelefonnak, amin hangoskönyveket vagy rádiót hallgatok barkácsolás közben. Semmi extra nincs az ötletben, csak egy példa a hulladék-felhasználásra. Néha érdemes hörcsögösködni ahelyett, hogy jogos indulatunkban baltával szétzúzzuk a megbízhatatlan berendezést. Ha így is teszünk, előtte húzzuk ki a konnektorból (ezt a megjegyzést a biztonságra jogosan kényes kommentelők felé tett munkavédelmi gesztusként tessék felfogni).

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.