Minap, az ünnepektől megfáradva, illetéktelen turkáláson kaptam magam nagybátyám szerszámai között. Nem volt hiábavaló a bűnözés, mert az alábbi fotón látható korabeli csavarbehajtóra bukkantam. A kis túlzással élve, légkalapács méretű és súlyú darab azonnal könnyeket csalt szemembe, olyan szép.

A szerszámot a Sandvik cég gyártotta, nem tudom, hogy mikor. Azt gondoltam, hogy majd az Internet megmondja, de nem találtam olyan információt, melynek segítségével akár csak megközelítőleg is el tudnám helyezni a csavarbehajtót nem csak térben, hanem időben is.

Tudom, hogy léteznek már ennél jóval modernebb és kézreállóbb darabok, de akárhogyis nézzük ez maga a történelem. Egy furdancsos számára ilyet találni olyan élmény, mint régésznek egy edény az avar korból. Ahogy forgattam a kezemben, mint mókus a makkot, rögtön az apáink által sokszor emlegetett, "ebben még volt anyag" örökbecsű megállapítás ötlött fel bennem. Kedvencem a szerszám  akkumulátora. A kis sárga pöcök megnyomásával tudjuk kiszedni a helyéről.

Tölteni úgy tudjuk, hogy az akkun található másik sárga pöcköt megnyomva előcsalogatjuk a villásdugót, hogy aztán egyszerűen a konnektorba dugva megetessük az akkumulátort. Ehhez én lusta voltam, de biztosíthatok mindenkit, hogy működik a cucc. Túl sok izgalmas információt nem nagyon tudok elmondani erről a csavarbehajtóról, egyszerűen csak jó érzés egy ilyen szerszámtörténeti különlegességet kézben tartani. 

A végére még annyit, hogy a neten egyetlen hazai darabot találtam ezen kívül. Annak még ára is volt az egyik apróhirdetési oldalon. Kőkemény ötezer forintért kínálta a gazdája.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.