Akkor vágjunk bele!

Az olló nyíró szerszám: a két penge egymáshoz nagyon közel (gyakorlatilag a penge mentén egy pontban érintkezve), egymással szembe forog, és egyszerre mindig egy ponton nyírják szét az anyagot. Ezzel szemben például a csípőfogók élei találkoznak, a homlokcsípőfogók pedig a teljes vágási felületen egyszerre vágnak.
Az első ollók (Kr. e. 1500, Egyiptom) nagyjából  úgy néztek ki, mint manapság a birkanyíró ollók:

A két szár összenyomásával vágnak, majd a szárak elengedésétől a pengék szétnyílnak.
A modern, hagyományos, háztartási ollók szárai a szem (az ujjnak kialakított nyílás) és az élek közt rögzítve, egy csap körül forognak. Mind a nyitás, mind a zárás a felhasználó által irányított, de célszerszámoknál találkozhatunk rugós nyitószerkezettel is

Háztartási ollók széles választéka

 A jobb minőségű ollók csapja csavaros, az élek távolsága állítható, a használat során megjelenő lötyögés a csavar segítségével megszüntethető.

Az olló funkcióját alapvetően a szemek mérete és az él hosszúsága határozza meg. Az egyik szem a hüvelykujjé, vagyis kicsi, a másik szem mérete viszont lehet kicsi (a mutató ujjnak), vagy nagyobb (a mutató és középső ujjnak, esetleg még több ujjnak). Ha mindkét szem egy ujjas, akkor csak kisebb erőt lehet vele kifejteni, ilyenek például  a fonalvágó és hímző ollók vagy a körömvágó ollók. Ezekhez a vágásokhoz elegendő a jól élezett penge. A kisebb vágóerő mellett az él irányítása sem olyan precíz, mint a két ujjas formáé.
A nagyobb szemmel készült ollókkal már keményebb anyagokat is lehet vágni, illetve a több ujj használata jobban irányíthatóvá teszi a pengét: textilek kiszabásánál, papírvágásnál hasznos, ha precízen tudunk egyenesen vagy ívben vágni.
A szemek formájának kialakítása ergonómia szempontok figyelembevételével történik, ezért az ollók egy része (általában a műanyag nyelűek) csak jobb vagy csak bal kézzel használható.
A rövid pengéjű ollók rövid vágáshoz valóak: például a már említett fonal- vagy körömvágáshoz, kézimunkához, de létezik rövid pengéjű villanyszerelő olló is, amivel kábeleket, kötöződrótokat lehet vágni (és a pengén kialakított félköríves rész kábelcsupaszítóként szolgál):

A hosszabb pengéjű ollók általános célra ideálisak, illetve a hosszú, folyamatos vágáshoz kifejezetten ajánlottak.
Egyes ollók recézett pengével készülnek. Ezekkel olyan anyagot is lehet vágni, ami kicsúszhat a hagyományos ollók pengéi közül: ilyenek például egyes hajnyíró ollók, de a konyhai ollók nagy része is recés, különösen a baromfi csontok vágására ajánlott kivitelek.
A hosszú pengéjű ollók egy speciális képviselője a szabó olló. Ennek az ollónak a szárai nem a pengékre szimmetrikusan állnak, hanem az alsó szemhez tartózó szár folytatása az alsó pengének. Ez a kiképzés lehetővé teszi, hogy az ollót az asztalra fektetve, azon végighúzva vágják az anyagot, nagyobb erőt igénylő vágásánál pedig az asztal akár támasztékként is szolgálhat az olló összezárásához.




A háztartási célú ollók körében már egy ideje megjelentek az áttétellel működő ollók, amik megsokszorozzák a kifejtett erőt.

Ezzel az ügyes átkötéssel fel is vezetném az ipari célú ollókat, ahol ez az áttételes szerkezet már régóta elterjedt:

Mint látható, ez egy masszívabb kiképzésű olló. Acél vagy más fém vágására való, nem csak az ujjakkal, hanem az egész tenyérrel lehet szorítani a szárakat.
Az általános célú ollók ipari környezetben így néznek ki:

Ezzel nyugodtan lehet vastag kartonokat, vásznakat, kemény műanyagokat vágni. A recés él alól nem csúszik ki az anyag, a szárakat rugó nyitja, és biztonsági zárral tárolható biztonságosan, csukott pengével.
Bádogos munkákhoz (fémlapok vágása) készülnek ollók áttételes szerkezet nélkül is, az a fontos, hogy erős és kemény legyen az olló pengéje:


A keménységet edzett szerszámacélok esetében a HRC értékkel adják meg: ez a szám a Rockwell-keménység, minél nagyobb ez a szám, annál többet bír az ollónk. Az igazán kemény acélok HRC értéke 60 fölött van, ipari szerszámok vásárlásánál érdemes figyelni erre.
A legerősebb vágószerszámokat viszont nem az ollók, hanem a fogók közt kell keresni. A bevezetőben említett alapvető különbség miatt - miszerint a fogó élei ütköznek egymással – az ipari ollókéhoz hasonló felépítés ellenére a csípőfogók és a csapszegvágók külön csoportot alkotnak.

Óvatos pillantást vetve a Kapanyél blogra, megemlítjük még a kertészeti ollók széles családját.
A metszőollóknál elterjedt a racsnis szerkezet, ami felerősíti a vágás erejét:

Az ágvágó ollók készülnek rövidebb vagy hosszabb szárral (akár teleszkópos kivitelben is):

A fűnyíró ollók közt pedig megtalálhatóak a forgatható pengéjű ollók is, amikkel a nyél állásától függetlenül akár függőlegesen, akár vízszintesen is lehet vágni:

A legtöbb kerti olló speciális teflonbevonattal készül, hogy a növényi nedvek és rostok ne tapadjanak meg rajtuk.

Végül pedig tekintsük meg a Mindentvágó rákollót:

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.