Járdák környezetkímélő téli takarítása

2014.01.28. 09:25 | Írta: -nos-

A téli időszak kellemetlen velejárója a havazás és a hó szükségszerű eltakarítása a járdákról és a családi házak útjairól. Ez mindenkor a tulajdonosok, illetve a társasházak takarítását végző személyeké. Ám ez többnyire csak írott kötelezettség, aminek nem mindenki tesz eleget. Az utak téli takarítása azonban ettől függetlenül fontos és ellenőrzése a területfelügyelők dolga. A síkos utakon bekövetkezett balesetekért ugyanis a tulajdonosok felelnek és kártérítési kötelezettségük is van. Ám ennek megelőzését, a havas és a jeges járófelületek letakarítását különféle környezetkímélő adalékszert használva lehet könnyebbé, balesetmentessé tenni.   

 kispolszki.jpgEzzel nem tudunk betelni

Egy kormányrendelet szerint ugyanis belterületi közterületen síkosság mentesítésre csak olyan anyag használható, amelyek a növényekre nem jelent veszélyt. Ezért e célra tilos a konyhasó használata, helyette egyéb összetételű csúszásmentesítő és olvadást segítő anyagokat lehet csak alkalmazni a járdák letakarításához. Ám ezek az anyagok csak akkor igazán hatásosak, ha a járófelületekről előbb letakarítják a már lehullott havat, nappal megolvadt latyakot. Ezt még frissiben ajánlott elvégezni, különben a járókelők rövid idő alatt keményre tapossák a leesett hóréteget.

jarda.jpg

Az ilyen munkákhoz hólapátra van szükség, amelyek közül a műanyagból készültek kevésbé alkalmasak a letaposott hóréteg eltávolítására. Anyaguk ugyanis egy erősebb mozdulatra hosszában berepedhet és használhatatlanná válhat. A masszívabb, fémlemezből készültekkel viszont még a letaposott hórétegek is letolhatók, igaz nagyobb erő kiejtés mellet és a lapátszélek ezeknél is hajlamos a deformációra. E munkához az 50-60 cm széles lapátok a jól használhatók, amelyekkel a szükséges 1 m szélességben gyorsan letakaríthatók a járdák és a családi házak belső útjai is. A hó letakarítást nem érdemes halogatni, különben már kevésbé lesz hatásos a járdákon a hóolvadást elősegítő és csúszásmentesítő szerek alkalmazása.

Az eljegesedett járdák legközismertebb csúszásmentesítői a hamu, homok,  kőzúzalék, vagy a faforgács, bár ezek nem mindenki számára elérhető anyagok. Ezért inkább az útszóró sókat szokás e célra használni, bár ezek főként a letakarított, vagy alig havas járófelületeken hatásosak. Elősegítik ugyan az olvadást, de csak  ismételt alkalmazásukkal biztosíthatók a csúszásmentes járófelületek. Hatékonyabbak az olyan szerkeverékek, amelyek elősegítik az olvadást és a csúszásgátlást is elősegítik. Ilyenek a finom kőzúzalékkal kevert útszóró sók, amelyek viszonylag könnyen beszerezhetők és többnyire 10 kg-os kiszerelésben szerezhetők be.

so (1).jpg

Hatásosabb a kalciumklorid, amely havas időben elősegíti a lehullott csapadék olvadását és akár 36 óráig gátolja a megolvadt nedvesség éjjeli lefagyását is. Ez a szer hatása -30 fokig garantált és nem károsítja a beton felületeket sem. Homok és kőzúzaléktól mentes, e mellett még környezetkímélő hatású is és gátolja a beszórt felületek visszajegesedést.

Ennél csak az Eis-Tiger hó- és jégmentesítő használható gazdaságosabban, mert ez a szer nem oldódik a vízben, ezért folyamatosan olvasztja a leesett havat és  még a jeges felületeket is. E mellett kiváló a szárító hatása és mivel nem fagy meg nincs is hézagrepesztő hatása. E környezetkímélő szer a tapasztalatok alapján négyszer hatásosabb, mint más jégolvasztó keverékszer. Igaz kissé drágább a többi szernél, de a hatásossága és gazdaságossága ellensúlyozza az árát.

utkali.jpg

Az útkáli is hatásos és környezetkímélő fagyásgátló szer, amely magas kálium tartalmának köszönhetően  kíméli a környezetet és még nagy hidegben is gátolja a csapadék újbóli lefagyását. Újabban zeolittal kevert Zeocal változata is nagyon előnyös, mivel a bekevert szemcsés anyag egyben csúszásgátló hatású és gyorsan olvasztja az eljegesedett járdák felületét. A zeolit ásványi anyagot egyébként önmagában is célszerű járdák és egyéb havas, letaposott járófelületek csúszásmentesítésére használni. Gazdaságos, mivel 5-20 dk zúzalék elegendő 1 m2-nyi felületre. Jégoldó hatása ugyan önmagában nincs, viszont az olvadás után a talajra seperve javítja a növények növekedését.

E szerek használatával jelentősen megkönnyíthető a járó felületek hómentesítése, vagy visszajegesedése, feltéve hogy mindenkor céltudatosan, a kialakult útviszonyokhoz alkalmazkodva lesznek használva. A hatásosságukat azonban jelentősen javítja, ha a járdákat még az első hótól alaposan letakarítják és csak az olvadékvíz, vagy az újból leeső hóréteget kell elolvasztaniuk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr25679186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2014.01.28. 19:11:42

"Egy kormányrendelet szerint ugyanis belterületi közterületen síkosság mentesítésre csak olyan anyag használható, amelyek a növényekre nem jelent veszélyt. Ezért e célra tilos a konyhasó használata, helyette egyéb összetételű csúszásmentesítő és olvadást segítő anyagokat lehet csak alkalmazni a járdák letakarításához."

kiveve a kozut, igen ott ahol a 2 mmes onos eso ellen alasoznak

¿Qué tapas hay? 2014.01.28. 19:56:20

"Egy kormányrendelet szerint ugyanis belterületi közterületen síkosság mentesítésre csak olyan anyag használható, amelyek a növényekre nem jelent veszélyt. Ezért e célra tilos a konyhasó használata"

Van olyan jogszabály ami NEVESÍTETTEN (mint konyhasó,vagy nátrium-klorid) tiltja a konyhasó használatát síkosságmentesítésre?

Miből van a Salinen-féle útszóró-só?
www.salinen.com/hu/node/782#node-784

"magas kálium tartalmának köszönhetően kíméli a környezetet"

Kalcium-klorid: www.hach-lange.hr/countrysites/action_q/download%3Bmsds/msds_document/hu%252F76401%252Epdf/lkz/HR/spkz/hr/TOKEN/2h9okC-gJtVPsZeHQtfZYI3tI08/M/A1xOEA

Kálium-klorid (EIS-Tiger): www.alapvetomegoldasok.hu/UploadedProductFiles/62_Term%C3%A9kadatlap%20-%20Eis-Tiger-sikossagmentesito.pdf

Abiztonsági adatlapok 6. fejezetét tessék tanulmányozni.

1kutya 2014.01.28. 19:58:18

@Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe: a MK Zrt. honlapjáról:
"15. Mennyire károsítja a környezetet a sózás?
Évtizedes tapasztalataink és vizsgálataink azt mutatják, hogy a közúti síkosság-mentesítésre a leginkább költséghatékony és ehhez képest legkevésbé környezetkárosító anyag a só, gépeink pedig csak a szükséges mennyiséget szórják ki, ezzel is minimálisra csökkentve a környezeti terhelést.
A só – ami egyébként 28 napon belül elbomlik – alapvetően is jelen van a természetben, csúszásmentesítéskor csak a töménysége miatt okozhat gondot. Vizsgálataink mért értékei viszont nem érik el a toxikus határt, a talajszennyezés mértéke pedig csökken az úttól távolodva."
:-DDD

1kutya 2014.01.28. 19:59:37

@1kutya: magyarul: annyira olcsó, hogy lexarjuk a környezetvédők rikoltozását és egyébként is bekaphattyátok! ;)

Labasmaz 2014.01.28. 20:04:34

Pontosítsunk kicsit: a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály szerint _csak_ott_ nem szabad közönséges konyhasót használni csúszásmentesítésre, ahol fák vannak. Máshol nem tilos, akkor sem, ha nem közút (ami külön kiemelt kivétel a sótilalomról szóló jogszabályban).

A másik pedig az, hogy én anno vettem kalcium-kloridot, és hát finoman szólva is marhára nem igaz, hogy a betonfelületeket nem károsítja... Ha az aszfaltozott utat, járdát hívjuk "betonnak", akkor nagyjából igaz, az aszfaltban valóban nem tesz kárt. A valódi betonban viszont... Kb. 2-3 centis réteg vált le tavaszig a járdából, morzsalékos, "kisöpörhető" formában, úgy kiette a sóder kavicsszemei közül a ténylegesen cement, beton részt.

Lehetett tavasszal újra simítani a tetejét, a maradék pár kilo CaCl meg ment a...

¿Qué tapas hay? 2014.01.28. 20:33:44

No, ímhol a 346/2008 (XII. 30.) Korm. r. a fás szárú növények védelméről:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800346.KOR

Megtalálja valaki a szövegében a "só", "konyhasó", "nátrium-klorid" szavak bármelyikét is?

magyar bucó 2014.01.28. 20:43:38

Az Eis-Tiger oldódik vízben (30% CaCl2), sőt, nedvszívó, azaz a levegő páratartalmát megköti és még akkor is nyálkás a felület, amikor a kezeletlen felületek már régen megszáradtak.

Labasmaz 2014.01.29. 08:10:40

Ott van az, ne izgulj:

5. § (2)

Csak olyan anyag használható, mely nem tesz kárt bennük. A só sajnos tudottan kárt tesz, legalábbis a jégtelenítésre használt mennyiségben.

Labasmaz 2014.01.29. 08:13:20

@magyar bucó: Ezt hívják a havazás előtt jóelőre lesózott utak esetén "sónedves" burkolatnak. A közönséges konyhasó is nedvszívó hatású ugyanis.

A CaCl amúgy annyira higroszkópos, hogy az összes ilyen tablettás páramentesítő izében az van sokezer Ft-ért - miközben egy kéttablettás csomag áráért lehet 25 kg-s kiszerelésben CaCl granulátumot kapni. :-(

Csak egy többrét hajtott szúnyogháló kell betétnek, és mehet bele a CaCl granulátum a tabletta helyére. Mivel a felület is jóval nagyobb, sokkal hatékonyabban is fog működni.

¿Qué tapas hay? 2014.01.29. 08:38:47

@Labasmaz: No akkor pontosítsunk:

5. § (2) Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

(só, konyhasó, nátrium-klorid nem szerepel)

Mit tudunk a nátrium-kloridról:

ICSC kártyája nincs: www.ilo.org/dyn/icsc/showcard.listCards2

Itt van néhány biztonsági adatlap:
avogadro.chem.iastate.edu/msds/nacl.htm
www.molchem.hu/vegyi_bta/N%C3%A1trium-klorid.pdf
molar.hu/pdf/bt07220.pdf

Tessék megnézni az ökotoxicitás-adatokat (12. fejezet). Nos, a kérdés az, hogy adott esetben az eljáró hatóság mi alapján tudja bizonyítani, hogy a konyhasó a fás szárú növények egészségét veszélyezteti. Ugyanis, adott esetben én a szabs. hatóság, vagy a bíróság előtt a biztonsági adatlapot tudom a felhasznált anyag veszélyessége kapcsán bemutatni, abból meg nem derül ki a vélelmezett környezeti veszély. Létezik erre olyan jogszabály, vagy egyéb kötelezően alkalmazandó szabályozó dokumentum, ami a többször említett vegyület károkozó képességét egyértelműen meghatározza?

Ez a téma eddig minden télen előkerült, és még senki nem tudott egyértelműen választ adni ezekre a kérdésekre.

Labasmaz 2014.01.29. 08:54:30

@¿Qué tapas hay?: Mert megint csak írsz, de nem olvasol:

"Környezetvédelmi óvintézkedések:
Ne engedjük az anyagot vízrendszerekbe, élővizekbe jutni.
Előzzük meg az anyag szennyvizekbe, gödrökbe, pincékbe jutását."

Ha kiszórod az útra, az vagy a szennyvízbe (esővízelvezetés), vagy a vízrendszerbe (talajvíz) jut. Ennyi elég a bíróságnak, hogy elkaszáljon.

Az meg, hogy:

"Ecotoxicity: No data available. No information found.
Environmental: No information reported.
Physical: No information found
Other: No information found"

Az nem azt jelenti, hogy nem veszélyes, hanem hogy nincs adata róla annak, aki az adatlapot kiállította.

Kiváncsiságból megnéztem a CaCl-t is. Ott ez van a 6.2-es pontban:

"Környezetvédelmi óvintézkedések
A városi vízrendszerbe és szennyvízcsatornába, vízfolyamokba kerülést meg kell akadályozni."

Vagyis lakott területen ezt sem szabad használni, ugyebár...

Arról nem is beszélve, hogy a CaCl egyébként:

"H-319 Súlyos szemirritációt okoz.
P-264 A használatot követően a kezet alaposan meg kell mosni.
P-280 Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező.
P-305 + P-351 + P-338 SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN: több percig tartó óvatos öblítés vízzel.
Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.
P-337 + P-313 Ha a szemirritáció nem múlik el: orvosi ellátást kell kérni."

Elképzelem Mari nénit a kis falujában, amit védőálarcban, gumikesztyűvel a kezén szórja a ház előtt a CaCl-t...

¿Qué tapas hay? 2014.01.29. 10:10:11

@Labasmaz: Rekontra

Nátrium-Klorid
VAMJ: B-002484, Xi, R36, S2, S26

Kálcium-klorid:
B-000591, Xi, R36, S2-22-24

Kálium-klorid
B-000609, Xi, R36/37/38, S2-26-36

www.okbi.hu/images/OKBI/dokumentumok/vamj_20120131.pdf

44/2000 (XII.27) EüM r. (a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól)

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000044.EUM

I. mell. 4.:
R 54 Mérgező a növényvilágra
R 55 Mérgező az állatvilágra
R 56 Mérgező a talaj szervezeteire
R 57 Mérgező a méhekre
R 58 A környezetben hosszantartó károsodást okozhat

II. melléklet "C" 8.1

Az alább felsorolt R mondatokkal megjelölt készítmények besorolása azt követően lesz meghatározva, hogy az említett R mondatok alkalmazásának részletes kritériumai bekerülnek 3. számú melléklet szövegébe.

R 54 Mérgező a növényvilágra
R 55 Mérgező az állatvilágra
R 56 Mérgező a talaj szervezeteire
R 57 Mérgező a méhekre
R 58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat

Még javasolnám a 3. mell. 5.2.2.1 pont szövegét a fenti R-mondatokkal kapcsolatban.
_____________________________________________________________________
Summa summarum: pillanatnyilag a felsorolt anyagoknak (NaCl, KCl, CaCl), a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékének hivatalosan közzétett kiadásában, az R54-R58 alá tartozó, nem vízi környezetre vonatkozó veszélyessége nincs meghatározva és nyilvántartva.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2014.01.30. 23:22:55

@Labasmaz: heheheh meg is erdemled...

vagy ez kint volt kozteruleten ahol ugat a retek önkuri?

mi ugy csinaltuk anno hogy nagyon korultekintoen a ho leesese utan azonnal letakaritottuk, nem kellet sozni kerten belul, amikor meg onos eso volt akkor benyeltuk, es lassan mentunk ki a kertbol

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2014.01.30. 23:25:27

tehat van a so, a konyhaso, az ami nyirja a novenyeket es rongalja az epitmenyt
de az a masik az a szep kek ami annyira zőőőőd na szoval az jo a novenyeknek de nyirja a felepitmenyt, vagy rosszul tudnam?
inkabb hagynak az egeszet es amikor evente van 2-3 nap onos eso akkor hagynak az egeszet a francba, amugy meg ott a teligumi :)))

WildBear 2014.02.01. 19:36:06

Nincs lényegi különbség a konyhasó (NaCl), kálium-klorid (KCl), és a klórkálci (CaCl2) korrozív (betont károsító) hatása között.
A fahamuban kálium-karbonát (K2CO3) van, ez eléggé lúgos, szintén károsít.
A legjobb a faforgács, és kőzúzalék; ezek persze nem olvasztják meg a jeget, csak mechanikailag segítenek.

komolytalan samu 2014.02.02. 13:44:12

A kálcium-klorid és a -30 fok azért erős túlzás. Lehet, hogy van az mennyiség, ami kiadja, de még fő forgalmazó sem ír ilyet.

Kisebb mennyiségben nem csapja szét a betont, cserébe nagyobb havazásnál, a hókását le kell tolni.
süti beállítások módosítása