A régi szép időkben a házépítés közös munka volt. A családfő szervezte a munkát, a lányok a folyadék és tápanyag bevitelről gondoskodtak, és mindig volt egy ügyeletes szaki, aki megmondta, hogyan kell jobban csinálni. Ma már nem csak az építést, de a nagyobb volumenű felújítást is szakkivitelezők végzik, és ezzel remélhetőleg, a munka színvonala is emelkedik. De azért a gazda szeme itt is elkel; nem árt, ha figyeljük, mit és hogyan csinálnak a megbízott szakemberek.
Manapság az egyik legnépszerűbb felújítás a homlokzatok utólagos szigetelése. Az első feladat, amivel a tulajdonosnak meg kell birkóznia, az a hőszigetelés vastagságának meghatározása. Ne higgyünk a mesternek, ha azt mondja: "Nem kell 5 centinél több, én már húsz éve azzal dolgozom! Mert húsz éve még csak pár forint volt egy köbméter gáz, akkor lehet, hogy elég volt az a vastagság is. Ma egy átlagosnak mondható B30-as falra legalább 15 cm vastag Austrotherm Grafit® Reflex kerüljön. Ezzel a január elsejével életbe lépő szabályozásnak fogunk pont megfelelni. Ha már tudjuk, hogy mivel szigetelünk, akkor nézzük, hogyan kell azt csinálni. Az első lépés, hogy a ház falát szemrevételezzük. Induljunk ki abból, hogy maga az épület rendben van: statikai, vízszigetelési problémák nincsenek. Az első lépés az, hogy ellenőrizzük az alapfelületet, ami a munka megkezdése előtt nyilván a többnyire vakolt homlokzati felület. Szúrópróba szerűen, az épület minden oldalán ütögetéssel, kopogtatással kell meggyőződni arról, hogy a felület alkalmas arra, hogy a hőszigetelő táblákat felragasszuk rá. Porlás, mállás, táskásodás, elválás esetén meg kell vizsgálni, hogy mélyalapozó anyagokkal elérhető-e a szükséges szilárdság, vagy ha nem akkor csak a vakolatleverés választható.
A vakolat leverése és a fal megtisztítása után, ha nem túl egyenetlen a felület (+- 5 mm), el lehet kezdeni a munkát. Ha ez nem lehetséges, úgy a felületet újra kell vakolni, és ki kell várni annak megszáradását. Mivel többnyire vizes, cement bázisú ragasztóval rögzítjük a hőszigetelő táblákat, az alapfelületnek nedvszívónak kell lennie. Ezt nedvesítési próbával lehet megállapítani, (víz felszínre locsolásával, vagy erősen vizes festőszerszámmal vizsgálni a víz felszívódását, vagy lepergését) Csekély nedvszívás, vagy vízlepergetés esetén vagy más típusú ragasztót alkalmazunk (pl.: ragasztó PUR hab), vagy eltávolítjuk a vízlepergető réteget. Ugyanilyen gond az is, ha nedves a felület. Ilyenkor meg kell állapítani a nedvesedés okát, elhárítani a hibát, meg kell várni a kiszáradást, és csak utána lehet a munkát elkezdeni.
A hőszigetelés megkezdése előtt gyakran kisebb-nagyobb beavatkozásokra is szükség lehet. Az ablak párkányok, ereszcsatornák, villámhárítók többnyire az eredeti falsíkhoz illeszkednek, és akadályozzák a 10-20 cm vastag hőszigetelés elhelyezését. Ilyenkor megfelelő módon, szakkivitelezővel a problémát okozó szerkezetet úgy kell átalakítani, hogy lehetőleg ne kelljen csökkenteni a hőszigetelés vastagságát, és a kivitelezés is lehetséges legyen. Különösen a gázvezetékeknél kell erre ügyelni. Sose engedjük meg az engedély nélküli gázszerelést, mert akár a fűtés azonnali elzárásával is járhat! Ma már nem szokott abból gond lenni, hogy a kivitelezés folyamán azokat a felületeket, melyek nem lesznek szigetelve (járda, ablakpárkány, csövek stb.), takarással, ragasztással meg kell védeni a szennyeződéstől és a sérüléstől. Ezzel sok későbbi bosszúságot és vitákat lehet megelőzni. Az állványozásnak szakszerűnek kell lennie. A hőszigetelendő homlokzat magassági mérete alapján mérlegelhető, hogy elégséges-e az 1-2 m-es bakállvány (ami nem számít külön állványozásnak sem díjban, sem költségben!), de mindíg úgy kell kialakítani, hogy ne csak a hőszigetelési munkát, de szükség szerinti a kedvezőtlen időjárás miatt (pl. vihar) szükségessé váló felület védelmet is lehetővé tegye.
Az összefoglalót az Austrotherm szállította.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
