Az előző részben előkészítettük a terepet, most már jöhet az érdemi munka. Tudjuk, hogy az alapok mindig nagyon fontosak. A homlokzat szigetelésnél is az első sor hőszigetelő tábla fogja megalapozni azt, hogy a következő sorok mennyire illeszkednek egymáshoz. Ezért az első táblákat nagyon precízen kell elhelyezni, különben a sorok emelkedésével egyre nagyobb hibákat kell korrigálnunk. Mivel a ragasztó nem pillanatragasztó módjára köt, a táblák alátámasztásáról gondoskodni kell. Ez a legjobb esetben a lábazati hőszigetelés lehet.

Ahhoz, hogy a meleg sehol se tudjon kiszökni az épületből, a hőszigeteléssel teljesen körül kell vennünk a fűtött teret. Ezt nevezik termikus buroknak.  Ha a lábazat mögött is fűtött helyiség van (például a ház nincs kiemelve a környező terepszinthez képest), úgy a külső fal alsó részét is szigetelni kell. Ide viszont nem a szokásos Austrotherm AT-H80 vagy a fokozott hőszigetelő képességű Grafit® Reflex anyagokat alklamazzuk, hanem például az Expert Fix jön számításba. Erre azért van szükség, mert a talaj közelében nagyobb a mechanikai sérülés és a víz behatolásának veszélye, ezért masszívabb, nedvességet fel nem vevő anyagot lehet csak beépíteni. Ennek vastagsága függ a mögötte levő fal anyagától. A legtöbb ház beton lábazattal épül, így a lábazat hőszigetelés igénye nagyobb, mint a modern tégláké (a régi, B30-as téglák esetében a különbség elhanyagolható, ott azonos hőszigetelési vastagságot lehet kalkulálni). Ha lehetséges, igyekezzünk úgy megválasztani a lábazati hőszigetelés vastagságát, hogy a hőszigetelő képessége megegyezzen a faléval, de lehetőleg ne álljon ki a szigetelt fal síkjához képest. Ha ez mégis bekövetkezne, a kiugró lábazati hőszigetelés (úgynevezett pozitív lábazat, de ez itt nem minőségi jelző!) kiálló sarkát le kell csapni. Optimális esetben a lábazat síkja beljebb van mint a falsík, esztétikailag is ez a kedvezőbb.

Ha nincs lábazati hőszigetelés, úgy az első sor alá indítósínt, vagy pallót kell helyezni. A palló fölé egy kb. fél méter széles üvegháló csíkot kell ragasztani úgy, hogy a felső 20 cm-es része van a falhoz ragasztva, a többi rálóg a pallóra. Az első sor homlokzati hőszigetelés felragasztása és a ragasztó megkötése után lehet csak a pallót elbontani, és a szabadon lógó részt visszahajtani a hőszigetelés felületére, és ragasztótapasszal rögzíteni. A táblák alsó élénél is el kell végezni a háló felragasztását, beágyazását.

A hőszigetelő táblákat  többnyire cement bázisú ragasztóval ragasztjuk a falra. Speciális esetbe szóba kerülhet poliuretán ragasztó (nem a dagadó PUR hab, amit az ablakosok használnak!) vagy bitumenes ragasztók (főleg a talajszint alatti hőszigetelésnél).  Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy csemperagasztónak, legyen az bármilyen flex meg fagyálló, nincs keresnivalója a hőszigetelésnél, akárcsak annak a szakinak, aki ilyet próbál használni! A ragasztót körbe, a táblák pereme mentén, illetve pontokban kell felhordani. Ritkán teljes felületű ragasztás is alkalmazható, de ez többlet anyagfelhasználással járhat. A csak pontokban felhordott ragasztó ugyancsak alapvető hiba, hiába csinálja a mester már húsz éve így! A táblákat egymáshoz tilos ragasztani! Grafit® Reflex alkalmazásnál ügyeljünk arra, hogy mindig a festetlen felületet ragasszuk!

A második sor táblát mindig fél tábla eltolásban kell elhelyezni, a hálós (sakktábla szerű) megoldás rossz! Ablakoknál az ablak sarkának a helyét egy táblából kell kivágni, és nem kereszt alakú csatlakozást kialakítani.

Ha fent van a hőszigetelés, úgy az energiatakarékosság már meg van oldva. Most már csak azt kell megoldani, hogy tartósan ott is maradjon. Erről lesz szó a harmadik részben.

Az összefoglalót az Austrotherm szállította.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.