Majdnem elsiklottunk itt a blogon a múlt hét egyik neves világnapja fölött. Igaz, manapság már minden naptári napra több ilyen világesemény is jut, de azért vannak köztük tényleg fontosak is.
Március 6-án volt az ENERGIAHATÉKONYSÁGI VILÁGNAP. Ezen a napon minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra.
Magyarországon a lakosság energiafogyasztási mértéke aránytalanul magas, a teljes energiafogyasztás egyharmadát, kb. 32-%-ot tesz ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában 23%, Szlovákiában 20% a lakosság által felhasznált energia aránya. Az idehaza 2015-ben 10. évfordulóját ünneplő Knauf Insulation szakemberei szerint háztartásaink energia költségeinek átlagosan 75%-át a fűtés és légkondicionálás teszi ki. Közismert, hogy környezetünk és a jövő generációk védelme szempontjából rendkívül fontos, hogy spóroljunk a vízzel, lekapcsoljuk a villanyt magunk után, vagy kapcsoljuk ki az éppen nem használt elektronikai eszközöket. Az elpazarolt energia legnagyobb része azonban - amely befolyásolja mind költségeinket, mind pedig CO2 kibocsátásunkat - a lakások falain keresztül távozik, így ott is állítható meg: hőszigeteléssel a fűtési célú energiafelhasználásunk akár 50%-át is megtakaríthatjuk.
Csökkenő források, növekvő kibocsátás
Minden évben március 6-án tartják a nemzetközi energiahatékonysági világnapot, amely célja, hogy felhívják a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Magyarország energiafüggőségi rátája 52% (a nettó energiaimport és a bruttó fogyasztás hányadosa), ezért az energiafelhasználás csökkentése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Megtakarítani leginkább azonban az el nem használt energiával lehet. Amellett, hogy törekszünk a források takarékosabb felhasználására és az energiatakarékos háztartási eszközök használatára, az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése sem csak az ipar, de a lakosság felelőssége is.
Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar
A világ energiafogyasztásának egy harmadát Kína és az Egyesült Államok teszik ki. Magyarországon viszont mindkét államnál nagyobb a lakossági energiafogyasztás aránya. Míg az Egyesült Államokban 18%, addig Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át teszi ki a lakossági fogyasztás. Ez évi kb. 5.000.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az Eurostat adatai szerint azonban nem csak az ipari nagyhatalmaknál, hanem a legtöbb környező országnál is nagyobb a magyar lakosság energiafelhasználási aránya. Míg ez az arányszám Magyarországon 32, addig Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20%.
A rezsink háromnegyedét elfűtjük
Van tehát mit tennünk a lakossági energiahatékonysága terén. A hazánkban idén tíz éves Knauf Insulation szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energia felhasználásának 75%-át a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki.
A magyar lakosság az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Ennek oka, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon 20-35, a tetőn 15-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15% hő távozik. A Knauf Insulation valós körülmények között végzett épületenergetikai tesztje megmutatta, hogy korszerű szigetelés felhelyezése után ezen lakóházak tulajdonosai akár 46%-ot is spórolhatnának fűtési költségeiken, ugyanennyivel csökkenthetve CO2 kibocsátásukat is.
„Az építőipar több éves stagnálása ellenére érdekes tény, hogy azok viszont, akik vásárolnak szigetelőanyagot, jellemzően egyre inkább a minőségi termékeket keresik, mert tudják, hogy azok több energia megtakarítást eredményeznek” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Noha még mindig kisebb Magyarországon az alkalmazott hőszigetelések átlagos vastagsága, mint a környező országban, tapasztalható, hogy azért az évről évre növekszik.”
A Knauf Insulation korábbi adatai szerint ugyanis a szigetelés vastagságát tekintve is el vagyunk maradva nem csak a környezettudatos nyugati, de a környező országoktól is. Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm.
Érdemes tudni, hogy egy, a jövő energetikai követelményeinek is megfelelő, kiváló minőségű, tűzbiztos, páraáteresztő, zajgátló ásványgyapot hőszigetelő rendszer költsége a ház árának átlagosan 10%-át teszi ki, falazattípustól függően az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése viszont 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
