Itt a Furdancs blognál jobbára én írom a faipari témájú posztokat. Egyrészt az eredeti végzettségem okán is, másrészt mert fával dolgozni úgy általában is jó dolog. Azonban a jelenlegi műhelyem nem fűthető, így jó néhány hónapja nem igazán dolgoztam ott, így poszt sem nagyon készülhetett a témában.
Most azonban, hogy végre úgy fest tényleg tavasz lett, rengeteg készíteni és persze megírni való áll már sorban. Elsőként persze magát a műhelyt kell kitakarítani, ez most van folyamatban. Egy fél év alatt döbbenetes mennyiségű motyó, holmi és mindenféle tud összegyűlni egy műhelyben, különösen ha garázsként is funkcionál. Ilyenkor igazából hamar amolyan lerakó-helységként kezd üzemelni, egyre több későbbi elrakásra, rendbehozatalra szánt doboz, eszköz és anyag borítja be az asztalokat, és minden vízszintes felületeket. Ráadásul az ismétlődő napsütéses időszakok után ipari mennyiségben gyűlnek rovarhullák az ablakpárkányokon, amit én különösen rosszul viselek.
Szóval igen... ez inkább raktár mint műhely, de mire ez a poszt megjelenik, már sokkal jobb lesz a helyzet...
De, ha mindezzel megküzdöttem akkor már tényleg jöhet az asztalosság. Össze is szedem mire számíthat az olvasóközönség:
Fogunk cajon-t építeni. Mr. Furdancs vetette fel még hónapokkal ezelőtt, hogy építhetnék neki egy cajon-t, vagyis azt a dobozforma ütőhangszert, amire ráül az ember, és tenyérrel dobol rajta. Kaptam is hozzá mindenféle linket meg leírást. Számomra meglepő volt, hogy ez nem csak egy doboz, hanem húr is található benne. Mindenesetre nem tűnik űrtechnikának, és elég tág teret ad a különböző pácolási-színezési, díszítési technikák használatához, szóval jó móka lesz.
Aztán szeretnék csinálni egy keménytokot a gitáromhoz. Bőr- vagy bőrszerű anyaggal bevont keménytokot persze lehet kapni a boltokban is, de én a múltkorjában véletlenül ráakadtam pár egyedi gitártok képére a neten, aztán tudatos kereséssel még egy csomót leltem. És annyira fellelkesedtem, hogy mindenképp kell készíteni egy saját igazán egyedi gitártokot. Fából. Önmagában persze ez sem túl nagy kihívás, itt az egyetlen kérdés az okos anyagválasztás, hiszen egy ilyen tok azért kellően masszív kell legyen, ugyanakkor viszont a méretéhez képest jó ha kicsi a súlya, mégse kelljen az amúgy nem egész 2,5 kg-os gitáromat egy 5-6 kilós tömörfa dobozban cipelni.
Mondjuk ez a koporsó forma épp nem olyan amit én szeretnék, ennél sokkal jobb rajzaim vannak már itt az asztalon...
Van aztán itt egy (két) - még a házzal együtt beszerzett - igen régi konyhaszekrény, ami gyakorlatilag komplett, mindene megvan, még a kis porcelán fűszeres fiókjai is. Persze az állapota elég rémes, de mindenképp menthető, szóval érdemes volna újraalkotni, annál is inkább, mert van hozzá illő asztal és székek is. Különben is van elég sok régi bútor a fészerben, főképp mindenféle székek, amikből csodákat lehetne alkotni. Ezek mind jó poszttémák lesznek, persze ez azért nem egynapos munka, úgyhogy inkább amolyan időnként jelentkező, a restaurálás aktuális állásáról tudósító posztokhoz alkalmasak.
És persze van millió ház körüli készíteni való is, be kéne fejezni az emeletre vezető lépcsőt, elég sok belső ajtóra kéne mindenféle takaróléc, végre meg kéne csinálni a lakásban körben a padló szélén a takaró/lábazati léceket (ezek egyediek, mert sok helyen a fűtéscsöveket is takarniuk kell).
Ez az alapozóval lekent, kopott állapot bizony elég borzasztóan néz ki, de majd helyrevarázsoljuk...
A koncertlátogatások során (van egy koncertes blogom is) rákattantam újra a kelta-ír zenére, és persze a hozzá kapcsolódó motívumokra is. A műhely ajtaján eddig is volt kelta beütésű díszítés, de ez a téli szelek által többször is becsapott ajtón megsérült. Most ezt is újra lehet alkotni, és mellé csinálni még pár kelta sárkányt is, legalább védik a birtokot...
Szóval lesz miről írni, jövök is hamarost!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
