Kertészbarkács következik. Ha nagy a kert, kevés az időnk, drága a víz vagy ezek valamely előnytelen kombinációja áll fenn, akkor érdemes beruháznunk egy költséghatékony locsolórendszerre. Számos előnyét ismerjük a célzott, takarékos vízellátás mellett. Kisebb mértékű a gyomosodás, mert sorközökbe nem jut víz. A levelekre sem, ezért a vírusos fertőzések esélye is kevesebb.

Erős paprika, amit szerkesztőnkről neveztem el őstermelői karrierem hajnalán.
Így mikor az első palánta felsírt, "Szabolcs-chili" nevet kapta a keresztségben.
Paprikához külön ajánlott a csepegtető öntözés, mert szereti.

Elég megnyitnunk a csapot, majd magára is hagyhatjuk. Nem történhet túlöntözés vagy csőtörés katasztrófa, mert a tartály kapacitása jelenti a felső határt. Óránként 2 vagy 4 liter víz kerül a megfelelő helyre, a szalag típusától függően.

Mielőtt megtervezzük és beruházunk, lássuk, hogyan szerelnek a profik. Csilla és András a Pokoli konyha gazdái osztották meg oldalukon saját tapasztalataikat. Tőlük kértem el az illusztrált és alkatrészárakat is tartalmazó anyagot.

Csepegtető öntöző rendszer építése (gravitációs-szalagos):

1. lépés: fejben át kell gondolni, hogy mennyi vízre van szükségünk, valamint, hogy mekkora területet szeretnénk öntözni.Ha ez megvan akkor papírra vetni egy nagyjából pontos tervet, melynek tartalmaznia kell a szükséges anyagok átmérőjét, mennyiségét stb. A felsoroltakat érdemes beszerezni különben maradunk a kannánál.

2. lépés: víztartály beszerzése (vízigény függvényében), nálunk 2x1000 l -es IBC tartály. (mi 13.000.-Ft/darab áron tudtuk venni)

3. lépés: tartály szétszedése és burkolása geotextíliával, természetesen lehet festeni is. Az a lényeg, hogy a nap ne érje a vizet, mert bealgásodik.

4. lépés: állvány készítése a tartályoknak, mi raklapokkal oldottuk meg. Nem muszáj ilyen magasra emelni, de ajánlott. (1,5-2,0m)

5. lépés: irány az esztergályos csináltatni egy csonkot, ami a tartály kimenetét 5/4 colos csővéggé varázsolja (KPE menet). Úgy tudjuk, hogy előre gyártott műanyagot is lehet kapni, de nekünk így egyszerűbb volt, meg valószínű, hogy olcsóbb is. (3.000.-Ft/2 db)

6. lépés: KPE cső és idomok szerelése. A csőből elég a víznek való 6 bar-os kb. 350-400 Ft/fm, a szerelvények összesen 15.000.-Ft-ban álltak meg, ebből a két csap volt a legdrágább, ezért ezeket ne alkalmazzuk, ha nem szükséges.

A szűrő talán az egyik legfontosabb része a rendszernek, sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat, ha megfelelőt választunk. Mi a 155 Mesh értékű, fémhálós mellett maradtunk (2.600.-Ft)

7. lépés: A KPE gerinc lefektetése után, azt egy speckó fúróheggyel megfúrjuk, (ezt ott tudjuk általában beszerezni, ahol a szalagot vettük kb. 2.500.-Ft).

8. lépés: Szalagok indítása, fektetése. Az indításhoz gumigyűrűs csapos indítót használunk (200-250 Ft/db). A szalag nálunk 8 mil/ 20 cm osztású, métere kb 16-17.-Ft.

A szalagokat csíkkal felfelé helyezzük a talajra, elkerülendő az eltömődést. A végeit 4x visszahajtjuk, majd a szalagból egy kb 10 cm-es darabot vágva azt ráhúzzuk. A szalagokat lazán lerögzítjük 2-3 méterenként.

9. lépés: A tartályt feltöltjük vízzel, és tesztüzem. Ha minden rendesen össze lett rakva, akkor általános gyönyörködés a bizalomgerjesztő öntöző objektumban.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.