Csak akkor fogjunk hozzá a kézi fúráshoz, amikor már véglegesen meggyőződtünk arról, hogy a munkát csak kézzel lehet elvégezni. A gépi fúrás ugyanis pontosabb, gyorsabb és kényelmesebb.

Először is vizsgáljuk meg a csigafúrót, hogy szabályszerűen van-e élezve. Csak jól élezett szerszámmal lehet jó munkát végezni. Ne fúrjunk olyan fúróval, amelyik a fúrótokmányban üt vagy nem központosan forog. A lazán befogott fúró fúrás közben megáll, a fúrótokmány keményre edzett befogópofái a fúrószár felületét megsértik, ezáltal a fúró központos befogása legközelebb nehezebbé válik. Már a fúrás előtt gondoskodjunk megfelelő fúróalátétekről, és vegyük előre figyelembe a fúró kifutását az anyagból.

Acélok, színesfémek és könnyűfémek fúrásakor gondoskodjunk a tárgy jó megfogásáról, mivel az átfúrás végén a fúró csúcsának már nincs az anyagban vezetése, és így a fúró két sarokéle egyoldalúan bekap és felrántja az anyagot.

Fúrás  előtt  vizsgáljuk  meg, hogy a fúró  kifuthat-e  az  asztalhoronyba vagy a forgácslyukra. Vigyázzunk  arra,  hogy  az  asztallapot vagy  a  gépsatut  össze  ne  furkáljuk  mert az  összefurkált  lapon  a  felfekvés bizonytalan  lesz.  Kapcsoljuk  be a gépet. A  fúróval lassan közelítsük meg a pontozást, és óvatosan kezdjük el a fúrást.

Az ellenőrzőkör alapján győződjünk meg arról, hogy a fúró nem mászott-e el. Miután erről meggyőződtünk, folytassuk a munkát. Közben többször húzzuk ki a fúrót a furatból. Ha a munkadarab fúrásával elkészültünk, kapcsoljuk ki a gépet. A fúrást kézi előtolással kezdjük el akkor is, ha gépi előtolású géppel dolgozunk. A gépi előtolást csak akkor kapcsoljuk be, ha a fúró már bizonyos mélységig behatolt az anyagba.

Nagy lyukat fúrjunk elő kisebb fúróval. Az előfúró átmérője valamivel nagyobb legyen mint a készrefúró keresztélének hossza. A fúrást nagymértékben befolyásolja a munkadarab belső szerkezete is. Az olyan anyagok, amelyek annyira képlékenyek, hogy forgácsolás közben ragadnak, betömik a forgácshornyot. Ilyen anyagokat (pl. réz-, alumíniumötvözetek) csak mérsékelt előtolással lehet fúrni, és bőven kell hűteni szappanos vízzel. Beragadás akkor jön létre, ha a túl nagy előtolás következtében a réz-alumínium ötvözet átmelegszik és tapadni kezd. A ragadás következtében eltömődik a forgácshorony és elzárja a fúrót a hűtőfolyadéktól.

A belső szerkezet egyenlőtlensége vagy az anyag lyukacsossága következtében a fúró félrefúrhat. A fúró félrecsúszását okozhatja előrajzolt felületeken az is, hogy a beütött csúcsfészek nem szabályos.

Lyukacsos munkadarab és szabálytalan csúcsfészek

A fúrás elkezdésekor, még a fúró befogása előtt össze kell hasonlítani a furóátmérőt a fúrandó átmérővel. Tudnunk kell, hogy minden fúró különböző mértékben nagyobb átmérőt készít, mint a fúró névleges mérete. E túlméret nagysága függ a munkadarab anyagától és a gép állapotától.
Tömegmunka esetén kisebb lemezekből többet összefogva egyszerre lehet fúrni. Az ábrán jól látható, hogy az öt lemez közül csak egy lemezen kapunk áttörést. Tehát a többi lemezen elmarad az áttöréssel járó veszély, így időt takarítunk meg, és a munka biztonsága is növekszik.

Több lemez összefogása

Ferde felületű munkadarab esetén a bekezdéshez sík lapot kell marnunk. Erre a célra ujjmarót használunk. Más a helyzet, ha a ferde felület a fúróhoz képest nem a bekezdendő, hanem az áttörendő felület. Ekkor a fúró az áttörés kezdetétől kezd félrecsúszni. Ezt csak egy ellenkező alakú betétdarabbal lehet megakadályozni. Ez azonban tömegmunkánál hátrányos, mert minden fúráskor belefúrunk a betétbe. Ezért, ha csak lehet, ilyenkor úgy járunk el, hogy a ferde felületet a furat elkészülte után munkáljuk meg.

Ferde felületű munkadarab és ferde áttörendő felület fúrása

Ha két egymásra merőleges és egymásba szakadó furatot kell fúrni, akkor az egyik (A) furatot először csak előfúrjuk úgy, hogy a másik (B) furatba még ne szakadjon át. Ezután a B furatot dörzsölési ráhagyással készítjük el. Ezt követően az (A) furatot háromélű süllyesztővel dörzsölési ráhagyásig felbővítjük. Végül mindkét furatot készre dörzsöljük, és a furatok egymásba szakadó éleit lesorjázzuk.

Egymásba szakadó furatok fúrása

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.