Gyakorlatok körfűrészre 1.

2016.11.14. 05:00 | Írta: kkm.furdancs

gyakorlat01.jpg

A legutóbb bemutatott körfűrész felhasználásához következik néhány tipp. Alapfeladata faanyagot darabolni keresztben vagy hosszában. A hozzá adott kiegészítő megpróbálja kiváltani a gérvágót, a fűrészlap szög/magasság állítása pedig a felsőmaró néhány funkcióját. Olyan sok lehetőség merült fel, hogy két részben olvashatnak a témáról.

Elöljáróban a vágásminőségről néhány szót, tekintettel arra, hogy nem szalagfűrészről vagy profi asztalosipari gépről beszélünk, hanem egy elérhető árú barkácsszerszámról.

gyakorlat07.jpg

Bútorlap darabolásáról beszélgettünk kommentelőinkkel és mindenki tapasztalta vagy gondolja, hogy különösen nehéz lepattogás nélkül vágni. Azaz, a lap túloldalán fél centi vastagságban megtöri a laminált bevonatot és lényegében tönkreteszi a munkát. Úgy sejtem, a probléma oka, hogy 18-30 mm vastag lapokból annyi fűrészpor termelődik, ami magával viszi a vékony laminálást.

gyakorlat06.jpg

Kisiparos asztalos ismerősöm is lapszabászatba hordja a bútorlapokat, ahol vagy szalagfűrésszel, vagy pedig kétlapos körfűrésszel (alul és felül is egyszerre vág) veszik kezelésbe. Ez utóbbi szimuláltam a változtatható vágásmagasság funkcióval. Letekertem a lapot fél centiméter magasságra, egy hornyot vágtam bele, majd - szembefordítva - a túlsó oldalt teljesen átfogó magasságban.

gyakorlat02.jpg

Ilyenkor az alul lévő oldalon már nem találkozik a laminált anyaggal. Szerintem nem lehet rá panasz. Hosszú lapoknál működik legjobban, melyek jól felfekszenek a vezető vonalzóra, nem mozognak el és ugyanoda esik a vágás. Külső felületeken vasalnunk kell élzáró fóliát, így a tizedmilliméteres egyenetlenségeket eltakarjuk majd.

gyakorlat18.jpg

Másik ilyen érzékeny faanyag a rétegelt lemez. Az egyik legjobb alapanyag, amit a barkácsipar számára feltaláltak. Nagyon szilárd, rendesen tárolva nem vetemedik és igazán pontosan megmunkálható. Gyártásánál 90 fokkal elfordított szálirányú, hasított furnért ragasztanak egymáshoz. Pont ezek a vékony rétegek szeretnek lehasadni, ha nyomjuk ész nélkül.

gyakorlat14.jpg

Sokfogú fűrészlapot ajánlanak nagy fordulattal darabolásához. Gyakorlati tesztem során elég volt, hogy lassan, finoman toltam a gyárilag biztosított 24 fogas lap felé. Az 5700 fordulatszám magában is magas. A fenti fotón a gyors előtolás eredményét látják (a kihasadt rész), a lemez többi oldalát már finoman vágtam és a különbség szembeötlő.

gyakorlat16.jpg

Egy gyakori munkafázis felénk, mikor négyméteres cserépléceket darabolok vékonyabb szeletekre. Erős géppel lehet tolni neki és a finom megmunkálás miatt azt az oldal már nem kell gyalulni. A cseréplécet kb 2 mm vastagságban szálka borítja, a fakereskedő 17500 Ft/m3 áron gyaluja meg. Ennyit is spórolunk.

gyakorlat15.jpg

Nem látszanak a méretek ezen a fotón, 1.5-2 milliméteres szeleteket tudunk hasítani az anyagból vele. Lehetőleg ne ezt a vékonyra szánt oldalt fogjuk be a fűrészlap és vezetővonalzó közé, hanem a szabadon maradt oldalról szeletelgessünk.

Az állítható magasságú fűrészlap előnyei

gyakorlat05.jpg

A felsőmarója nincs mindenkinek és az közel sem olyan stabilan vezethető, mint körfűrész vonalzója mellett tolva az anyagot. Gépünket ezért horonymarásra is használhatjuk egy megkötéssel. Nevezetesen a körfűrész lap negyed környi ívvel fejezi be a vágást, mikor a munkadarab közepén hagyjuk abba a marást, míg a felsőmaró derékszögű furatot hagy maga után.

gyakorlat04.jpg

A fűrészfogak 2.8 mm szélesek, a bútor hátlapként alkalmazott HDF lemez 2.5 vastag. Kicsit lötyög benne, de ahhoz kiváló, hogy ragasztás mellé merevítse a kapcsolatot, illetve nagyobb ragasztófelületet biztosítson.

gyakorlat03.jpg

Ha vastagabb lemezt kell rögzíteni (nevezzük ezt a csapolás egy formájának), akkor a szükséges alkalommal, maximum vágóél szélességű lépésekben megismételjük a marást. Csak annyira szoruljon, hogy ne essen ki, mert ha nagyon szorul és gumikalapáccsal verjük bele, elgörbíti a toldott anyagot!

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a sikeres fűrészelés kulcsa az éles fűrészlap és nem árt, ha száraz az alapanyag. Életlen lapnál nagyobb darabokat tép le, roncsolja a szálakat. Új fűrészlapnál a fűrészpor valóban porszerű, míg később már milliméteres vagy nagyobb darabokkal találkozunk és a kimenetnél (ahol a lap elhagyja az anyagot) szálkákat hasít le.

Tehát érdemes lapot cserélni, mikor szükséges, vagy megpróbálni élezni. Lássunk egy profi élezést:

És egy barkácsmegoldást, kevesebb gyilkossággal:

Következő részben a gérvágó funkcióhoz adott tartozék kipróbálása, ferdevágás, derékszögű burkolóléc készítése és nagy táblák vágása lesz terítéken.

 

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr2211952249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kopasz Szuzukis 2017.01.27. 08:00:18

Kifelejtette az egyik fontos hibaforrást: a fűrésztárcsa túlhevülését. Ha túlságosan nagy az előtolás (nyomja neki, mintaz állat), főleg kemény fában, a fűrésztárcsa könnyen túlhevülhet. Ekkor a fém megnyúlik, és a tárcsa "libegőssé" válik. A 2,5-2,8mm-es vágási rés akár 3,5-4mm-esre is megnőhet. Mivel a fogak is deformálódnak, így hiába éles a fűrésztárcsa, az anyagot akkor is szaggatja. Egy megnyúlt tárcsa pedig BALESETVESZÉLYES!!!
süti beállítások módosítása