Lakóházak földön-vízen-levegőben sorozatunkban ma cölöpházakat szemlézünk. Igen romantikus és természetközeli ideákat testesíthetnek meg képzeletünkben. Helyben van a horgászstég, tisztálkodásként fejessel vetődhetünk a hektárnyi fürdőkádba, a lakás párásítása sem megoldhatatlan és a betonalap ásást is kihagyhatjuk építkezéskor. A naplemente pedig különösen szépen fest a tükröződő vízfelületen, miközben sas csap le a keszeget rabló balint kiemelő kárókatonára. Szinte bőrünkön érezzük a vízcsakra sugárzását.
Sajnos a valóság kissé másképp fest, amennyiben nem saját horgásztavunk partján épült összközműves házunk. Körbenézve a világban, általában helyi nyomornegyedek vízre épült változatával találkozhatunk, ahol a "vízöblítéses WC" fogalmát még eredeti értelemben használják, nincs áram (nehéz is lenne kivitelezni a földelést), folyóvíz (maximum a ház alatt), szemetet apály hordja el és dagály hozza vissza. Összességében annyira szennyezett a környezet, mint egy brazil olimpiai helyszín. Másrészt aki lakott már mocsaras vidéken vagy tóparton, tudja, hogy ember nem kívánt még jobban szőnyegbombázást, mint a helyiek békanász idején.
Főleg külföldi turistalátványosságokat láthatnak, de már az itthon épült cölöpházak is megtöltenének egy fejezetet, hiszen elég ellátogatni bármelyik, ártérre épült strand környékére, ahol a víkendházakat így védik. Válogatásunkban földre, vízre épült cölöpházak sorakoznak, legközelebb a lakóhajók kerülnek sorra.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
