Bürokrata múltam örökségeként bukkantam egy marék mágneses rögzítőre. A műanyagba ágyazott, 25 mm átmérőjű korongokkal fémtáblára, hűtőre függeszthetünk hirdetményeket. Ötletet adott felbukkanásuk, mert nemrég vásároltam egy készlet kerámia kést. Persze nem a méregdrága, tisztán kerámia szakácsmesteri szerszámot, hanem a fémpengére laminált műanyag típust. A kereskedők is bizonyára egyszerűség kedvéért, nem pedig beugratásként árulják kerámia késkészlet néven (irónia).

A korongok alkalmasnak tűntek nemcsak kisebb acélkések, de kerámiaréteg miatt gyengébben tapadó, nagyméretű kések megfogására is. Fogtam hát egy gazdagon erezett lécet, lecsiszoltam, majd marófejjel lekerekítettem éleit. Valami rendes fából is készülhetett volna, de a fenyőn kívül nem találtam mást itthon.

Ez a marófej készlet még érintetlen ugyan, de hasonlóból választottam ki a DIA22 típusút. Pontosabb és egyszerűbb profilt marni, mint csiszolgatni. A tetején lévő kis golyóscsapágy segít egy bizonyos méretű kerekítésnél, ha tompábbat akarunk, a felsőmaró távtartójával állíthatjuk be, milyen mélyen marjon az anyagba.

Inkább kiszerkesztettem egy szövegszerkesztővel a furatok távolságát, minthogy a biztosan pontatlanul sikerülő egyenkénti méricskélést válasszam. Kipontoztam, hiszen...

 ...a fenékmaró (vagy zsákfúró?) középpontjában kis fúrócsonk segít behatolni az anyagba, pontosan a kívánt helyen. Oszlopos fúróval, közepes fordulaton martam bele a mágnestartó lyukakat.

Minél keményebb a fa és magasabb a fordulatszám, annál kevésbé szakít le róla szálkákat a megmunkálás. Nem csoda, hogy a felsőmarók 10-30000 fordulaton működnek. Én csak furkáltam komótosan. Segít a zsákfurat azonos mélységű kialakításánál az állítható ütközők (kézifúróknál) használata. Másik módszer, hogy az oszlopos-asztali fúró tárgyasztallal beállított maximális kitérése lesz a furat alja. Természetesen az asztali fúrókon van fúrásmélységet mutató skála vagy ütköző is.

Fapác + színtelen lakk spray kombinációban merült ki a felületkezelés.

A mágneseket beragasztottam helyükre és bizalmat helyeztem ugyanezen ragasztóba, hogy majd a csempére tapadva képes lesz megtartani a késtartót. Kis segítségként a ragasztás helyét egy vízszintes fugára helyeztem. Egyelőre tartósnak bizonyult, mint az ábra bizonyítja.

Apró figyelmeztetésként megjegyzem, hogy ha van helyünk, a kések nyelei legyenek felül, mert megtámaszkodva a késtartó felső részén, nemcsak a mágneses tapadás tartja őket helyükön. Ha a festés száradását nem számolom, rövidebb idő alatt készült el, mint ez az írás. 

Még ennyit sem kell fáradni késtartó készítésével - amennyiben elbírja a konyhai enteriőr - ha a mágneseket műanyagba ágyazott hátuknál fogva felragasztjuk a csempére. Vidám, színes hangulatú és tetszőlegesen elhelyezhető tartófelületet kapunk.

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.