Továbbra is az áramütés elleni védelemmel folytatódik villanyszerelési sorozatunk. Védettségi fokozatok és érintésvédelmi osztályok, védővezetők, nullázás, védőszigetelés fogalmak ismertetésével és gyakorlati tudnivalókkal, színjelekkel, bekötési útmutatóval. Hogy ne rázzon (akkorát) az áram.

Védővezetők, nullázás, védőszigetelés
A hazánkban rendszeresített védőérintkezős dugaszolóaljzatokba három vezeték köthető be:
- a fázisvezető (színe fekete vagy barna, jele L);
- a nullavezető (színe kék, jele N);
- a védővezető (színe zöldsárga, jele PE).

A zöld/sárga védővezető köti össze a készülék fémburkolatát a dugaszoló és a dugaszolóaljzat érintkezőin keresztül a házi főelosztóval. Nullázásos érintésvédelem esetén Is ez csak ott köthető a nullavezetőre. Ez biztosítja, hogy az áramkör nullavezetőjének esetleges meghibásodásakor a készülék a védővezetéken keresztül kap védelmet, és nem alakul ki veszélyes érintési feszültség. 

 
Hármas földelt dugaszolóaljzat, gyermekvédelemmel, átlátszó csapófedéllel , IP44

Bal oldali ábra: A védőérintkezőkkel ellátott dugaszolóaljzat bekötése három vezetőérrel. Jobb oldali ábra: Ugyanaz a dugaszolóaljzat szigorúan tilos és életveszélyes bekötési módja. Ebben az esetben a nullavezetőt (5) és a védővezetőt (4) áthidalással összekötik 1 feszítőkarom csavarja; 2 fázis- és nullavezető-rögzítő csavar; 3 védővezető-rögzítő csavar; 4 védővezető (színe zöld-sárga); 5 nullavezető (színe kék); 6 fázisvezető (színe fekete)

Igen sok olyan elektromos készüléket használunk (pl. lámpákat, háztartási készülékeket, kéziszerszámokat) amelyeket kéteres csatlakozóvezetékkel és lapos (Euro) dugaszolóval szereltek fel. Ezt a villás dugaszolót védővezető és földelő érintkezők (védőérintkezők) nélkül gyártják. Az ezekkel csatlakoztatott készülékek védőszigetelésesek (II. érintésvédelmi osztályúak). Ezeknél nincs szükség védővezetőre, ezért a vezetékszakadás sem okozhat áramütés-veszélyt.

Lapos Euro csatlakozó és földeletlen dugaszoló aljzat

A védőszigeteléssel ellátott készülékek burkolatán külön jellel jelölik ezt az érintésvédelmi osztályt. Az Euro-dugós csatlakozóval szerelt készülékeken lévő vékony dugaszoló egyúttal jelzés a készülék védőszigeteléses kivitelére is. Készítenek olyan dugaszolóaljzatokkal ellátott asztali elosztókat is, amelyekbe vagy egy védőérintkezős dugaszoló, vagy két Euro-dugaszoló csatlakoztatható.

Több dugaszolóaljzatot tartalmazó asztali elosztó, lapos (Euro) és hagyományos
védőérintkezős dugók csatlakoztatására

Még a védőszigeteléssel ellátott készülékek használatánál is alapvetően fontos, hogy a többlyukú dugaszolóaljzatokkal ellátott elosztók minden egyes csatlakozási helyén a védővezeték be legyen kötve. Ugyanis előfordulhat, hogy az elosztót felváltva használjuk védőérintkezős és lapos, nem védőérintkezős dugaszolókkal.

Fontosabb szabályok:
• Védőérintkezős dugaszolóaljzat csak bekötött védővezetékkel és ellenőrzés után vehető használatba.
• Védőérintkezős dugaszotokat, oldható csatlakozókat és védőszigetelés nélküli készülékeket csak bekötött védővezetővel szabad hálózatra kapcsolni.
• A zöld-sárga vezetéket csak védővezetőként szabad felhasználni, áramvezetékként (pl. kapcsolószálként) vagy nullavezetőként bekötni tilos. Régi berendezésekbe vagy áramkörökbe védővezetőként piros színű védővezetéket szereltek be, amelyekben felújításukig természetesen továbbra is használhatók.
• Víz- és központifűtés-vezetékeket tilos védővezetékként felhasználni.

Védettségi fokozatok és érintésvédelmi osztályok
Védettségi fokozatok. Villamos készülékeket a felhasználási céltól függően idegen test- és vízbehatolás a ellen megfelelő védettséggel gyártják. A különféle követelmények kielégítésére különféle védettségi fokozatú készülékeket gyártanak.

A védettségi fokozatok felépítési rendszerét a következő táblázatok mutatják. Látható, hogy a jelzőszámok növekedésével a védettség is nő. A védettségi fokozat jelölése két betűből (IP) és két számból áll: Pl. az IP 45 védettségű lámpatest azt jelenti, hogy védett egyrészt az 1 mm-nél nem nagyobb idegen testek ellen (az első jelzőszám) és sugárszerűen ömlő víz ellen is (második jelzőszám). A háztartási készülékeket e helyett olyan szemléltető jelekkel látják el, amelyekről a védettség fokozat jól felismerhető és a felhasználás során az esetleges veszélyre figyelmeztetnek.

Érintésvédelmi osztályok. Az érintésvédelmi osztály azt adja meg, hogy a villamos készülék burkolata milyen érintésvédelmi móddal védhető a szigetelési hiba esetén fellépő érintési feszültség veszélyei ellen. A készülék érintésvédelmi osztályát a burkolaton vagy a csatlakozókapcsoknál feltüntetett jelekkel jelzik.

Az I.-II-III. érintésvédelmi osztály szabványos jelölése

I. Érintésvédelmi osztály
Az I. védelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. Hiba esetén a berendezést az olvadóbiztosító vagy a korszerűbb áramvédő-kapcsoló azonnal lekapcsolja.

II. Érintésvédelmi osztály
Ide tartoznak a kettős, vagy megerősített szigeteléssel ellátott berendezések. Az érinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy azokon hiba esetén sem léphet fel veszélyes érintési feszültség.

III. Érintésvédelmi osztály
Ebbe az osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek törpefeszültséggel üzemelnek. A feszültség legfeljebb 50 V lehet, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. Ezzel igyekeznek megakadályozni, hogy szigetelési hiba következtében veszélyes érintési feszültség léphessen fel. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, ilyenek a nedves, párás helyiségek, vagy pl. a víz alatti világítás (szökőkút, úszómedence).

Tudjuk-e, hogy...?
Váltakozó áramú hálózatoknál állandóan találkozunk két fontos szakkifejezéssel, ezek: a fázisvezető és a nullavezető. Mindkét vezeték az áramellátás nélkülözhetetlen része, villamos fogyasztókat nélkülük működtetni lehetetlen. Tudvalevő, hogy az áram jelenléte a vezetékben nem látható, csak műszerrel mutatható ki. A nem szakemberek részére hasznos tanácsként adható, hogy minden villamos elven működő eszközt, berendezést, készüléket csak a használati utasítás alapján, kellő elővigyázattal használjunk. Ha ezeken bármilyen hibát észlelünk, azonnal forduljunk szakemberhez.
Azt, hogy egy vezetőben van-e áram, kétpólusú feszültségvizsgálóval vagy fáziskeresővel (egypólusú fáziskeresővel) mutathatjuk ki. Az utóbbiban kis parázsfény (glimm) kigyulladása jelzi a feszültséget.
A nullavezető még üzemszerűen sem állhat feszültség alatt (elektromos potenciálja nulla). Az áramkör a nullavezetéken át záródik. Mivel a nullavezetéket mindig leföldelik, a rendszer a földhöz rögzített potenciálú lesz! Ennek ellenére tilos a nullavezetéket kézzel érinteni, és az árammentességről érintéssel meggyőződni. Ez a kíváncsiság életveszélyes lehet abban az esetben, ha a két vezetéket tévedésből vagy tudatlanságból felcserélték.

Tudni kell továbbá azt is, ha valaki a fázisvezetéket megérinti, és a 230 V feszültségű áramkör rajta keresztül záródik, halálos lehet az érintés. Műszerrel megmérhetjük a feszültséget. A három fázisvezeték közül bármelyik kettő között a feszültség 400 V. A fázisvezeték és a nullavezeték között a mérhető feszültség 230 V. Mivel a nullavezeték földelve van, ebből következik, hogy a fázisvezeték és a föld között is 230 V feszültség van. 

A veszélyeket is rejtő tevékenységet propagáló sorozatunk hiteles szakmai alapokon nyugszik, a Cser kiadót tudásbázisából szemezgettem. Lektorált és ellenőrzött tartalom olvasható, megvitatása nem aktuális. De ha mégis Offtopic rovatunkban lehetőség van rá. Képek forrásai: 

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.