Frissen vásárolt házunkhoz adtak bónusznak néhány leamortizált vaskályhát. Megizzadtam, mire kicipeltem őket és tervezgettem, hogy fémhulladékként értékesítem. Sajnos szétbontva kiderült, a kályhák tömegének 90 százalékát a samott tégla  alkotja. Így találkoztam a jó hőszigetelő tulajdonságairól ismert téglafajtával. 

Kemenceépítős könyvajánlónk írása során bukkantam olvasmányos szemlézésére a legalkalmasabb építőanyagoknak, melyek vályog és tégla, valamint hőálló bélésként a samott tégla. Három részben röviden a legfontosabb tudnivalókat osztjuk meg a tulajdonos Cser kiadó engedélyével. Ma a tégla hőálló változata, a samott következik.

Samottnak a tűzterek építéséhez használt tűzálló anyagot nevezzük. Európában már a 13. században készítettek samott-termékeket. 

A samott kiégetett agyag és kaolin. A Johann Friedrich Böttger felfedezése nyomán 1708 óta porcelánföldnek is nevezett kaolin finom, vasmentes, fehér anyag – a földpát mállásterméke. Kémiai szempontból nézve alumínium-szilikát, olvadáspontja 1450 °C. Az agyag a föld felszínét alkotó kőzetek víztartalmú mállásterméke, és különböző ásványi anyagokból áll. Nagyon képlékeny, olvadáspontja sokkal nagyobb, mint a kaoliné. Ha a két anyagot összekeverjük egymással és hő hatásának tesszük ki, akkor először a földpátok olvadnak meg. Ezek kitöltik az agyagásványok és az agyag többi alkotórészei közti hézagokat. Lehűlés után az anyag szilárd masszává tömörödik össze. Ezt a folyamatot szinterezésnek is nevezik. Az így keletkezett masszát ezután megőrlik, nyers, képlékeny agyaggal (kötőagyaggal) összekeverik és másodszor is kiégetik. A kész termék általában sárgásfehér színű, rendkívül tömör, ezért a samott olyan nehéz, mint a beton.

a.) A csaphornyos samott kemence-palásttéglákat könnyen egymásba lehet illeszteni
b.) Ezekkel  a mindössze 35 mm vastag, ívelt samott-téglákkal könnyen kialakíthatók a köríves formák
c.) Ezekkel a saroktéglákkal könnyen megépíthető a stabil kemencepalást. A rovátkolt felületre kiválóan felhordható a kemence héjazatát alkotó vakolat

A téglák tűzterekbe való beépítés után a koromlerakódás hatására egyre sötétebbé válnak. A samott olvadáspontja összetételétől és eredetétől függően kb. 1400…1700 °C. Összehasonlításul: a fa elégetésével elérhető legnagyobb hőmérséklet legfeljebb 1200 °C.

Különleges tulajdonságai (nagy hőtároló-, viszonylag jó hővezető-képesség és hőmérséklet-állóság) alapján a samott kiválóan alkalmas fűtőberendezések építésére. Erre a célra iparilag gyártott termékek széles választéka áll rendelkezésre.

A samottlapok közvetlenül behelyezhetők a pizzasütő kemence alaplapjának. A kifalazáshoz különböző formátumú téglák kaphatók, a szokásos szabványos méretekben, vagy akár vékonyfalú kivitelben is. A boltozatokhoz idomkövek, azaz ék alakúra vágott (samott-) téglák használhatók. Vannak továbbá speciális alakos téglák, úgynevezett kemencepalást-téglák. Boltozatokhoz különféle vastagságban kaphatók ívelt palást-téglák. A falazathoz való téglák csaphornyos keresztkötéssel készülnek, a sarokkötésekhez lekerekített élű speciális téglák kaphatók. Ezekből a termékekből a legókockák elve alapján könnyen össze lehet rakni a kemencét.

Vigyázat, a samott anyagnak többféle változata létezik. Egyes gyártók nagyolvasztókból kiselejtezett samott-téglái darabjait is hozzákeverik a samotthoz. Mások bizonyos tulajdonságok javításához kémiai adalékokat, pl. grafitot, kalcium-oxidot, és egyéb anyagokat adnak hozzá a termékükhöz.

Ha azonban a samottal élelmiszer érintkezik, mert azt pl. közvetlenül a sütőlapra tesszük, akkor arról is meg kell győződnünk, hogy abból nem kerülhetnek az élelmiszerbe egészségre káros anyagok. Egyes gyártók ezért olyan samott-téglákat is kínálnak, amelyek speciálisan az élelmiszeripari alkalmazhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkeznek. Kétely esetén kérdezzük meg erről a gyártót, és kérjük a megfelelő felelősségi nyilatkozatok, ill. tanúsítványok bemutatását. Közösségi használatra szánt, azaz vendéglőkben vagy ipari üzemekben működő kemencékre esetleg az illetékes egészségügyi hatóságnak is be kell mutatnunk a megfelelő bizonylatokat.

Természetesen a kiselejtezett cserépkályhákból kikerülő samott-téglákat is fel lehet használni. Ezeket azonban a biztonság kedvéért ne használjuk a kemencének az élelmiszerrel közvetlenül érintkező részén. Jól használható ez az anyag a kemence hátsó részén, tehát a „katlan” környékén és a füstgáz-elvezető csatornákhoz, vagy olyan kemencéhez, amelyet csak fűtésre használnak.

Ha kifejezetten kemencék építése a cél, a  „Kemencék kint és bent. Saját készítésű modellek, bevált receptek” kötet minden területen - tervezéstől a receptekig - hasznos tanácsokat ad és házilagosan kivitelezhető eljárásokat mutat be.

 
    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.