Ismerjük a mondást, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, hát 20 év magyarországi szakmai háttérrel néha ez az érzés fogott el amikor elkezdtem Angliában dolgozni. Az első meglepetés akkor ért amikor az új munkahelyemen megmutatták az asztalom és mondták, hogy ide pakolhatom a szerszámaimat, Igen a „szerszámaimat”. akkor szembesültem azzal, hogy itt az általános szervizekben (és később kiderült egy csomó másik szakmában is) az számít szakembernek akinek saját szerszámkészlete van az adott munkák elvégzésére.

Na ekkor belekerültem egy eddig csak a Discovery Channelen látott szerszám-vásárlási lázba és kb két hetem volt, hogy „felszerszámozzam” magam. Mindennek alapja a szerszámos láda. Magyarországon az én esetemben kimerült a Beta szekrény és a Kenedy fiókos fémláda ismeretével, itt szembesültem vele, hogy egy különleges világba csöppentem ahol az a mondás, nézd meg a szerszámait megmondom milyen profi szerelő vagy, és ez még akkor is igaz hogy itt a ködös Albionban a rendről alkotott vélemény egy kicsit eltér a miénktől.

A ládák királya a Snapon, Viper, Craftcman kombó, a jó öreg Beta-ról itt még nem is hallottak és ha igen, akkor egy szintre teszik a nagyáruházi STANLEY márkával.

A legelérhetőbb a Clarke és a SEALEY márkájú csodák, de azért itt már figyelni kell a részletekre, és a fiókok csapágyazására. Érdekeség még a piacon a színek királyába pompázó Pink Box és a kedvencem a SEALEY Retro boksz, ami a 60’ évek hangulatát idézi. A páromnak már jeleztem, hogy ez egy tökéletes szülinapi ajándék pl. az 50.-re.

De még ezt is lehet turbózni, hogy szakmánként kezdő készletet ajánlanak a fiatal tanulóknak kedvező áron és még használható minőségű szerszámokkal, de ezeket hamar lecserélik mivel messziről lerí, hogy ő csak egy „apprentice”.

A szemléltetés kedvéért, egy „segédmunkás” szerelőnek, akinek csak a két keze van, az átlag órabére nem haladja sokkal a 7,5 fontos minimálbért addig egy „felszerszámozott” szakmunkás, aki itt már Engineer, minimum 10 fontról indul és simán eléri az átlag 13 fontot. Itt ennek még egy fontos szerepe van azon kívül, hogy kis hazánkban a „céges” szerszámoknak nincs igazán becsülete és sokszor az otthoni garázsokat gazdagítják, addig itt „mint a szemük fényére” úgy vigyáznak a sajátjukra. A másik fontos szempont hogy nem hangzik el az a mondat, hogy „főnök ezzel a szarral nem tudom megoldani”. Persze a speciális és ritkán használt célszerszámok biztosítva vannak, de ezek száma nem jelentős. A szerszámozottság fenntartására erre egy külön iparág épült, minden héten jönnek a különböző szerszámos cégek képviselői és kérdezgetik mire van szükségünk és mutogatják újdonságaikat. Persze rögtön kiszúrják, ha számukra idegen szerszámot látnak, amit tegyük fel, fele annyiért az eBay ről rendeltem. Szóvá nem teszik, de látszik a elveszett nyereség az arcukon, ez arra jó, hogy a következő hetekben egy kicsit rugalmasabbak lesznek az árképzéseik.

Az én kis birodalmam

A más szerszámozottsági kultúra mellett szerintem érdemes a szakképzési különbségeket is megemlíteni. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy az angol egy lusta nép és minden szar melót a bevándorlókkal csináltat meg. Az angol semmivel nem lustább vagy kényelmesebb mint a magyar, sőt bizonyos tekintetben néha még keményebb körülmények között is dolgozik, gondoljunk csak a csapadékosabb időjárásra. Ha minden esőzésnél leállnának és beszaladnának a műhelybe, akkor leállhatna az egész gazdaság. Nem véletlen hogy átlag heti 41 órát dolgoznak, ezzel vezetve az uniós mezőnyt, még Magyarország a középmezőnyben kullog.

Egy-két teljesen természetes „munkajogi” szabály szerintem Magyarországon közfelháborodást keltene.
- Az átlagos szabadnapok száma 28 nap, de ebből kopnak az állami ünnepek és a munkaszüneti napok. (Igen, a Húsvét, a Pünkösd, a helyi Március 15.-e, stb.)
- Betegállomány alatt a munkáltató nem köteles fizetni (ha jó munkaerő vagy, akkor általában kifizetik). Ha nincs külön biztosításod, akkor az állami alap ellátást kapod, ami kb 8.000.- Ft hetente.
- Általában 8 órát fizetnek, pedig egy munkanap, az ebéd és tea időkkel (3-4 db) kiteszi a napi 10 órát is.
- A szombat (mindegyik) 12.00-ig simán munkanap, és ha olyan helyen dolgozol, ahol vasárnap is munkanap, akkor nincs különbség, hogy szerda vagy vasárnap, ha beosztanak menni kell. Itt az különbség, hogy hetente számolnak el és 39 óra felett a bér másfélszeresét kapod.

Én csak angolokkal dolgozom együtt, minden szart ugyanúgy megcsinálnak. Ugyanolyan keményen dolgoznak, mint honfitársaink vagy lengyel barátaink.

Visszatérve a képzésre, itt is 16 év a kötelező életkor, addig mindenkit elrugdosnak egy általános képzést biztosítva. 16 évesen, ha eljutottál a kvázi 10. osztályba, akkor leteszed az alap érettségit. Ha ez megvan (vagy nem), akkor három fő lehetőséged van.
- Elmész melózni.
- Már tudod, hogy egyetemre akarsz menni, nagyjából azt is, hogy humán vagy reál és már sejtésed van. Ha biosz vagy inkább földrajz, akkor mész tovább a Collage-ba ahol még két év vár rád. Itt már csak az egyetemi irányultságodnak megfelelő tantárgyak kell tanulnod és leteszed a felsőfokú érettségit.
- Nem akarsz egyetemre menni, vagy nem biztos, ezért a biztonság kedvért felveszel pár tantárgyat és valami szakmai irányt, pl. fodrász, szerelő, stb. Itt is két év múlva vizsga. És utána irány a Level-1, amit már munka mellett, fizetésért, munkahelyen teszel le, mert a vizsgáztatód kijön és megnézi, hol és hogyan dolgozol. Így a képzésedről elmondható, hogy a piaci elvárásoknak megfelel, mindezt kb. 8 hét munka 1-2 hét suli megosztásban. A Level-3 vizsgával éri el a nálunk technikusinak számító szintet, mindezzel a legújabb elvárásoknak megfelelő és a munkahelyi tapasztalatokon alapuló tudást szerezve. Nem csak ennyire egyszerűnek tűnik, hanem ennyire egyszerű és kivitelezhető. Szerintem ez a fiatalokat megbecsülő és helyben tartó megoldás. Itt nem találkoztam „életpálya modellekkel” egyszerűen mindenki ki tudja számolni, hogy bizonyos szintű képzettséggel mi az amit a munkaerő piacon tud keresni, és már rögtön tudja, hogy mit tud elérni 5-10 év múlva.

Az álláshirdetési oldalak pontosan mutatják egy térségben jellemző fizetési lehetőségeket. Itt egy adott városban egy 563 fős szerelői munkaköri minta alapján kalkulált átlaggal.

A következő postban megpróbálok eljutni oda, hogy húsz év szakmai múlttal sikerült beleszaladnom olyan szerszámokba, amiket soha nem láttam, vagy soha nem gondoltam volna, hogy valamire használhatók. 

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.