A számomra izgalmas két hónap zárásaként összegyűjtöttem azokat a szösszeneteket, amik vagy azért maradtak ki, mert nem illettek egy témába, vagy azért mert már későn találkoztam velük.
Egy biztos, ha pár éve azt mondták volna, hogy hozzak egy menetreszelőt, azt gondoltam volna, hogy ez olyan csapda, mint mikor inas korunkban elküldtek minket reszelőzsírért. De nem, létezik és a világ egyik legjobb eszköze. Megnéztem, otthon is lehet kapni, tökéletesen alkalmazható olyan helyeken, ahová menetmetszővel egyszerűen nem férünk hozzá vagy nincs a kéznél, hiszen ez menetemelkedés szerint van elosztva és a maradék menet vezeti meg.
Ez igaz nem szerszám és nem angol találmány, mert német, de mindig mosolyt csal az arcomra amikor bedöcögnek vele a műhelybe.
Ez egy utánfutóra eszkábált aszfaltszóró valami, ami azon kívül, hogy vontatható, önálló működésre is képes. Azt látom, hogy itt imádják ezeket a tákolt dolgokat, látva a Singl Roller-jüket. Azért megnézném azt a vizsgabázist ahová ezzel begördülnénk. Mivel ez utánfutó, így nem kell rá rendszám, hanem a vontató rendszáma és biztosítása érvényes rá.
Azt szerintem mindenki már tudja, hogy Anglia a piros téglák hazája és ezt vágni is kell, amit az itthon is ismert téglavágóval történik. Bár itt nem kell 600-as tárcsa, mert minden kisméretűből készül, de nem is ez a történet lényege. Egy építkezésre már szinte kétnaponta kellett kimennünk, mert nem indult a gép, de egy sima légszűrőcsere után flottul ment. Azért ez nem egy olcsó mulatság, alkalmanként kb. 150 fontjába került a cégnek, mire rájöttünk, hogy egy annyira huzatmentes (azaz két konténer közé beszorítva) helyen használták, hogy a vágáshoz szükséges víz páráját szívta a légszűrőn keresztül a szegény motor. Ez a vizes pára teljesen megette a légszűrőt. Amióta átraktuk egy huzatos helyre, már nem hívnak.
Azért itt is vannak „gondos” ügyfelek, Az egyik vágógépet azzal a hibával hozták be, hogy egy kicsit fullad. Megmondom őszintén, ilyet még én sem sűrűn látok és szó se róla, működött.
A másik kép magáról beszél, itt is nagyon odafigyeltek, hogy a lapvibró ne essen darabjaira. Ahogy hazánkban a purhab a mindent megoldó valami, itt a black-tape. Persze látszik, hogy odafigyeltek a tisztaságára is.
Szerviztapasztalatok zárásaként jöjjön egy ipari műremek a 80’ évek végéről. Ekkor még csak tervezgették, hogy mi lenne ha Honda motor lenne a döngölőn és maga a gyártó próbálta átalakítani, alkalmassá tenni a döngölésre. Például a fékcsőből hajlított, a karterből felvezető csőre, hogy eldönthető legyen a gép. Azért a legédesebb részlet a gyári légszűrő könyök. Gondolom, épp fűtést szerelhetett a tervező mérnök, amikor kitalálta a megoldást.
Persze ez a két hónap sem telt szerszám vásárlás nélkül. Most nem akarom nagyon kifejteni azt a csapágylehúzót, ami semmit nem húz le, mert minden beruházásnak vannak vadhajtásai, és most maradjunk azoknál ami örömet okoztak.
Az egyik ilyen a marok racsni, ami a legeldugottabb helyeknél is ad esélyt a könnyebb munkavégzésre.
A dugós kulcs meghajtó szárat (nem tudom a pontos nevét) már kielemeztem a második részben, most találtam hozzá egy racsni fejet, ami csak racsni. Tehát a lazításnál azt nem is használom, csak a kihajtásra, addig meg kényelmesen meglapul a zsebemben.
Azért nem csak szar lehúzó található a kínai termékpalettán, hanem ez az inkább kihúzónak nevezhető szerszám is. Eddig mindig különböző méretű, bevágott csőből készült kihúzókkal szenvedtem, de ez normál csapágyaknál, normálisabb helyeken simán használható, és fillérekbe kerül az előbbihez képest. (6 font)
Mellette az a csoda a legújabb szerzeményem a „hosszú” csillagkulcs, ami tényleg hosszú. Pár éve nem gondoltam, hogy egy szerszámra megszerzése, beszerzése ekkora örömöt tud nyújtani.
Az következő képnek semmi köze semmihez csak Angliához és az angol dizájnhoz, azaz az értelmetlen formatervezés csodái. A keverő csapnak látszó csak hideg vagy meleg vizes csap, mert úgy ez itt még dívik, és annak a fürdőkádas változata, de itt már legalább keveredik.
És akkor most egy kicsit eltűnők. Ígérem, amint akad valami érdekes téma vagy téma sorozat, rögtön jelentkezem. Addig is ITT egyben megtaláljátok az összes bejegyzést, illetve ha menet közben van valami szösszenet vagy nem egészen Furdancs-téma, azért ide kiteszem.
Így a végére pedig az 1.18 m2-es asztalom, ahol meg kell valósítanom magam és valahogy úgy helyet találni a szerszámoknak, hogy használhatók is legyenek.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.