Az utóbbi hónapokban végigfutottuk az építőipari gépek palettáját, az akkus fúróktól, a láncfűrészen keresztül, egészen a lapvibrátorig. Egy géptípus azonban kimaradt (és még egy csomó), ez pedig a vésőgép. Kölcsönzős emlékeimre támaszkodva, a legtöbbet használt súlycsoport a 10-15 kg közötti eszközök, hiszen ezek jól használhatók függőleges és vízszintes felületek vésésére is.
Sajnos hazánkban az eszközök kiválasztásának fő szempontja még mindig az ár, ezért néha még a legjobb szakemberek is elcsábulnak a „50J-os” kínai csoda vésőgépek irányába, de szerintem csak egyszer. Ezzel a típussal inkább a cikk végén külön foglakoznék, mert nem szeretném egy lapon említeni a tesztben résztvevő gépekkel.
Kezdjünk is neki az értékelésnek, a piacon található gépek közül most a HILTI TE1000-ATV, a Makita HM1214 és a Milwaukee K900 típusokat vizsgáljuk.
Néhány adat elsőre azonosnak tűnik, jobb szemrevételezést követően már nem egészen. Ugyan az eltérések minimálisak súlyban és motorteljesítményben, de annál nagyobbak a leadott ütésenergiában és zajszintben. Az rögtön látszik, hogy a legmagasabb ütésenergiát a Hilti hozta ki a gépéből úgy, hogy nála a legalacsonyabb a munkást terhelő zaj és rezgésterhelés.
A forma kialakításban a Makita felvette a versenyt a Hiltivel, ebben a tekintetben a Milwaukee leragadt a 80’-as évek Kangó stílusánál (és ezt nem is tagadják), nemcsak külsőségekben, de belső felépítésében is. Az tény, hogy a Kangó a maga idejében egy szétüthetetlen gépnek minősült, csak közben eltelt 40 év és a kőművesek is szeretik megkímélni a könyöküket a 11 m/s2-es rezgéstől.
A szerszám kialakításában Makitánál és Hiltinél is megtalálható az „önélezős” azaz négy éllel kialakított vésőszár, ezzel szemben a Milwaukee-nál nem, sőt ők még a bajt tetőzték egy szintén 40 éves reteszes szerszámrögzítő technológia felhasználásával. Ha a vésőszár „önélezős” funkciójától eltekintünk, az biztos, hogy egy sokkal egyenletesebb vésési teljesítményt eredményez csökkentve ezzel a tapadást. Ezt még a Hilti megfejelte egy hullámos kivitellel, ami még jobban növeli a vésőszár teljes élettartalma alatt az egyenletes teljesítményt.
Ez jól látszódott a vésési tesztjeinknél, ezt kétféleképpen ellenőriztük, egyszer a 6 db-os térkőtörő (azaz 6 db térkövet hány másodperc alatt tudunk eltörni)...
... és a hagyományos betontörő teszttel ( azonos méretű tömbök törése).
Jól látszik mind a két esetben, hogy az önélezős kialakítás megnöveli a vésés teljesítményét, így a kisebb teljesítményű Makita is simán rávert a papíron nagyobb teljesítményű Milwaukee-ra.
Mindig egy kényes téma, hogy az adott gép el tud-e indulni egy sima „háztartási” biztosítékról, hiszen nem elvárható, hogy a kőművesek mindig ipari körülmények között dolgozzanak.
Az alábbi fotók ne tévesszenek meg senkit, mivel a tesztet Angliában csináltuk, így az itt szabványos 110V-os gépeket használtuk, azaz ebben az esetben a felvett amper pont kétszer annyi, de az itt is látszik, hogy vésésnél a Milwaukee -nak nő meg a legjobban az áramfelvétele.
Mint ahogy az elején már jeleztem, kis hazánkban a leglényesebb tényező az ár. Az biztos, hogy mind a három gép listaára első ránézésre ijesztő, de mindegyik cég kínál egy kedvezőbb, akciós vásárlási lehetőséget. A Hiltinél úgy érzem, pár éve a fő irány a „flottás”-gépek, azaz egy kedvező fix havidíj mellett a géphasználó egy költségmentes szervízhátteret kap (a szerződés 4 évére és a szervizelés idejére ingyenes cseregépet igényelhet). Ezért folyamatos munka esetén a gépköltség jól kalkulálható. (Vásárlás esetén pedig az első 2 év teljeskörű költségmentességet ígér 3 napos javítási idővel, 2 év után pedig egy úgynevezett szervizdíjkorlát lép életbe, mely maximalizálja a szervizre költhető összeget.) A Makita csapásiránya a különféle akciós megoldások egy kiterjesztett 3 éves garanciával, ez főleg azoknak kedvez akik szeretik sajátjuknak érezni a gépet, és mindent inkább megvesznek. Ennek egy hátránya azért van, hogy innentől kezdve mindent ezzel a géppel akarnak megoldani legyen az egy 1-2 cm-es csemperagasztó feltörése vagy a 30 cm-es aljzat. A Milwaukee nem nagyon töri össze magát, egyrészt adja a már sztenderdnek mondható 1+2 év garanciát és alapból alacsonyan tarja az árat, gondolom belátták ők is a gépük technikai fejlettségét, és néha- néha csinálnak egy kis akciót.
Ahogyan ezt nézegettem, rá kellett ébrednem, hogy megérne egy külön posztot, hogy a különböző forgalmazók milyen háttérszolgáltatást nyújtanak a vásárlóknak. Az már szinte megszűnt, hogy ha elromlik, beviszem a Gelkába, a XXI. században már mindenki másképpen csinálja. Még mindig a Makitának a legkiterjedtebb a szervízhálózata, bár a garanciális gépeket ők sem bizzák a helyi szerelőkre, inkább begyűjtik a hibás berendezéseket. A Hilti nyújtja a legkényelmesebb megoldást, helyszínről gyűjtik be a meghibásodott gépeket. A Milwaukee-nak van még mit fejlődni hazánkban, mert csak négy darab márkaszervize van. Egy biztos, megjött a kedvem, hogy ezt a témát körbejárjam.
Így most a végén nézzük gépenként az előnyöket és hátrányokat, természetesen párhuzamot vonva a teszt alapján kijött pontozási értékkel.
Hilti TE 1000 : 69 pont
Az objektív kapható 66 pontból eddig 57 pontot kapott, a szubjektív kapható 15-ből 12-őt A szubjektív értékelésnél fő szempont volt az ár, ami első hallásra elég borsosnak tűnt, de ha végiggondoljuk, hogy használat esetén mentesülünk a futkosási költségektől és 3 év után is jól kalkulálható. A „Flotta” megoldás igen érdekes ötletnek tűnik, de nem mélyedtem el benne annyira, hogy véleményt merjek róla mondani.
A szubjektív tényezőknél még figyelembe vettük, a gép vizuális hatását - ami csillagos ötös -, a kezelőszervek elhelyezését, a szerszámbefogó kezelhetőségét, Nekem két problémám volt csak, az egyik a koffer, ez valahogy nekem nem esik kézre, a másik a csúszó kapcsoló, ha gyorsan akartam kikapcsolni munka közben, keresgélnem kellett.
Makita HM1214: 61 pont
Az objektív kapható 66 pontból eddig 50 pontot kapott, a szubjektív értékelésnél itt is a fő szempont az ár, de ebben az esetben az, hogy bizonyos akciók esetén, az egyik legolcsóbb választás, úgy hogy a technikai paraméterek nagyon jók., kímélik a dolgozót, esztétikailag pedig szintén tökéletes. Ha csak a szerszámos ládát kellett volna értékelni, akkor biztos a Makita nyerte volna a tesztet, a két guruló kerékkel és a kényelmes hosszával. Egy bosszantó dolog volt a géppel kapcsolatba, ami nem is a teszt eredménye, hanem a kölcsönzős tapasztalatom, mivel ezek a gépek voltak nálunk. Nagyon oda kellett figyelnünk a motorra, hogy ne adja meg magát 2-3 év után.
Összességében a 15 pontból a szubjektív értékelésnél 11 pontot kapott.
Milwaukee K900: 53 pont
Az objektív pontozásban a Milwaukee 43 pontig jutott, de nincs mit szégyellnie, tökéletes az ár-érték arány, robosztus, megbízható, jó választás azoknak, akik nem sajnálják a könyöküket és a hallásukat. A viccet félretéve, jó választás azoknak, akik nem sokat vésnek, de szeretnek megbízható géppel dolgozni.
Külön pontot érdemel a technikai adatokat összeállító személy, aki a reteszes szerszámbefogóra azt írta, hogy 12 pozícióba állítható. Az tény, hogy ez igaz, mert ha kiveszed a hatszögletű szerszámot és elfordítod, akkor tényleg tudom állítani, a 12 hogyan jött ki, azt nem tudom. Másik kedvencem a markolat, ami ki-be tekerős a függőleges, vagy a vízszintes vésési pozícióhoz. Rossz szavam nem lehet a szerszámos ládával kapcsolatban, mert az a Kangotól is már megszokott robosztus fém koffer.
Mindent félretéve, a K9000 egy szerethető gép, 10 pontra értékeltük.
Ígértem, hogy szót ejtünk a pár 10 ezer forintért kapható, nem hogy hasonló, de egyenesen nagyobb teljesítményt ígérő gépek kapcsán. Minden áruház más-más színben és márkanév alatt árulja ugyan azt a szart, vagy ez túlzás, hogy szar, csak félrevezetik a vásárlót.
Bennem már a 3000 forintos sarokcsiszoló is felveti a kérdést, hogy ha az 4 db csapágyból áll, esetleg még van benne egy villanymotor a maga 10-21 grammos sárgaréz tekercsével, és ezt valaki minimum 10 perc alatt össze is rakta fizetésért, akkor miért nem merül fel egy enyhe kétely a vevőben, hogy itt valami nem stimmel. Ebben az esetben azért már 30-50 ezer forintról beszélünk, és talán annak fel kellene tűnnie, hogy hasonló paraméterű profi gép nem 50J energiával vés, hanem csak 20-25 J energiával. Gondolom ők a profi gép forgalmazókkal ellentétben nem a beton és a vésőszár találkozási pontjánál, hanem az ütődugattyú és vésőszár találkozásánál mérik. Nem tudom megmondani, mert ha ilyen információt kérek, akkor néma fülekre találok.
Másik figyelemreméltó tény, hogy ameddig ezek a masinák kb 15-20 db alkatrészből állnak, addig a profi testvéreit több mint 60 db kütyüből rakják össze.
Semmi baj, ha valaki ezt otthonra megveszi, maximum bosszankodik, hogy fél óra használat után tönkremegy. Szerintem az iparost minősítit inkább, aki egy ilyen géppel jelenik meg a munkaterületen. Nem csak azt jelzi, hogy tőkeszegény és meggondolatlan de azt is jelenti számomra, hogy ha nem ad a szerszámára, akkor nem ad a munkája minőségére sem.
Tudom, a cél az lenne, hogy mindenki a megfelelő munkafázist megfelelő gépekkel végezze el, persze kevés az olyan vállalkozó aki meg tud vásárolni egy teljes palettát, de erre vannak a kölcsönzők. Magyarországon a kölcsönzőkkel is van gond vastagon, mert ameddig nyugaton egy ilyen gép bérlése nem haladja meg a heti 10.000.- Ft ot addig kis hazánkban nem találtam 21.000.- Ft nál olcsóbb megoldást, de ez is egy külön témát érdemelne.
Ha van gépe és nem értékelt még, akkor rajta és éljen a barkács.
Csatlakozz a Furdancs és a TotalTool Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.