A múltkori váltószoknyás poszt után páran megjegyezték, hogy szép-szép, de hát ehhez varrógép kell. Ami igaz, ugyanakkor én gyakorlatilag fel sem tudtam tételezni, hogy van olyan háztartás, ahol ne lenne ilyen masina. Vagy legalább a szomszédban, vagy a szülőknél... Számomra egy varrógép ugyanolyan alap felszerelés, mint egy tűzhely, vagy épp egy hajszárító...

Való igaz, a varrás is szakma, de azért egy egyszerű egyenes varrást egy idomított majom is meg tud csinálni. Ráadásul a mai varrógépek nagyon sok trükköt tudnak, számtalan varrásfajtát ismernek.

Tudom, hogy a világ roppant digitális lett, és való igaz, sokszor látok mondjuk a buszon-metrón egészen szörnyű hosszúságú nadrágokat hordó egyéneket. Az biztos, hogy engem így nem engedtek volna ki az utcára gyerekkoromban, nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy felnőtt koromban is természetes, hogy a nadrágszárak megfelelő hosszra hajtása és varrása alapvető legyen. És varrással annyi mindent lehet előállítani. Akár a saját műhelyünkben használható huzatokat, takarókat a legkülönfélébb berendezéseinknek számára, de van olyan - szobafestő végzettségű - barátom, aki mindenféle előképzettség nélkül nekiállt igényes anyagból kárpitokat varrni az autójához. Sok munka volt, de az eredmény végül is őt igazolta. De varrhatunk millió lakberendezési kiegészítőt, párnahuzatokat, terítőket, függönyöket. Textiltokot a telefonunk vagy az mp3 játszónk számára. A fotós-videós kiegészítők, vagy épp az USB tartozékok is meghálálják, ha külön-külön puha tokokban utazhatnak a nagy fotós táskán belül.

Oké, bevallom, az én nagymamám varrónőként dolgozott otthon, tehát egész kicsi gyerekként megszoktam a varrógépkattogást meg a szabásminta készítést, és a tűk meg a szabászcentiméterek is a játékaim közé tartoztak. És persze lehetnek olyanok, akiknek ez nem adatott meg, akik gyermekként nem szívták magukba a varrás képességét. De szerencsére ez igazán nem bepótolhatatlan veszteség. Egyfelől számtalan könyv és kiadvány foglalkozik a témával, másfelől a Youtube is tartalmaz nem kevés videót.

Manapság egy új varrógép már 20-25 ezer pénz körül beszerezhető, egy márkásabb, mondjuk Toyota vagy Singer masina is elhozható a boltból már 40-50 ezer forintért. Hogy ez sok pénz-e vagy kevés az persze kérdés. De az bizonyos, hogy ezek a gépek nagyon hamar képesek behozni az árukat, és ha odafigyelünk rájuk, akkor sok-sok év múlva is remekül fognak működni. A háztartási vagy épp barkácsgépekkel szemben a varrógépek szervizelésére elég komoly iparág épült ki, tényleg ügyes, garanciát is vállaló technikusokkal, és az alkatrészek is elérhetőek. Tehát egy ilyen gép árát összehasonlítva egy ugyanennyibe kerülő, két év után garantáltan eldobható mobiltelefonnal, kifejezetten jobb ajánlatnak tűnik...

Szóval azt gondolom, varrni ugyanolyan alap dolog, mint mondjuk kenyeret sütni. Egy rendes férfinek ehhez bizony érteni kell. Pusztán az iPhone nyomkodás és a klaviatúra zsonglőrködés időlegesen ugyan tűnhet elégnek, elég távolról nézve még akár macsónak is, de hosszabb távon bizony kevés lesz...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.