Politúrozással csodásan fénylő lakkréteget viszünk fel a fára, mely nemcsak védi, de kiemeli az árnyalatokat és szinte új anyagot hoz létre a matt fatárgyból. Bő írásunkból az alapanyagok és segédeszközök felsorolását csinos példákkal illusztráljuk és egy konkrét példán keresztül a gyakorlatába is bevezetést nyújtunk. Kiindulópontunk, hogy túl vagyunk egy alapos és finom csiszoláson, valamint felületvédelmen és már csak a lakkozás van hátra.

A gyártás utolsó fázisában a bútordarabok felületét olyan anyagokkal vonjuk be, amelyek védenek és kiemelik a fa természetes árnyalatát, rajzolatát. Az intarziával díszített tárgyak felületkezelésére például olyan anyagok alkalmasak, amelyek hosszú időre meg is őrzik a kompozíció elemeinek árnyalatát. A felületkezelő anyagoknak ezért megszáradva átlátszóaknak kell lenniük. A könyvben ismertetett mintadarabokat többféle anyaggal is kezelhetjük, amelyek felhasználási módját is ismertetjük. Mindig meleg helyiségben kezeljük a felületet. A hideg és a nedves környezet a felületkezelő anyagok legfőbb ellensége, ezért ne dolgozzunk ilyen feltételek mellett.

Biztonság. A felületkezelő anyagok tűzveszélyesek, ezért tartsuk őket távol a hőforrásoktól, és ne tegyük tűző napra. Megfelelően szellőztetett helyiségben dolgozzunk, ugyanis egyes anyagok gőze mérgező. Fontos, hogy pormentes helyen végezzük a felületkezelést.

Felületkezelő anyagok
Nitrolakk. Könnyen és közvetlenül használható lakkfajta, amelyet a gyártó ajánlása szerinti hígításban, ecsettel, ill. szórással hordhatunk fel a felületre. Több réteget is felvihetünk; két réteg felvitele között kétórányi száradási időt kell hagyni. Felülettől függően, két-öt réteg elegendő vastagságú ahhoz, hogy 120-as, száraz vagy nedves csiszolópapírral, ill. 0000 finomságú acélgyapottal átcsiszoljuk. A lakkot általában csak nagyobb csomagolásban (dobozban) hozzák forgalomba, és mivel csupán korlátozott ideig tartható el, inkább műhelyek számára kifizetődő az alkalmazása, ill. ha többen is használják.
Színtelen (francia-) politúr. Tapasztalatok alapján érdemes használni ezt a felületkezelő anyagot, érdemes elsajátítani a kezelés módját. Finomított, viasztalanított sellakból állítják elő. Gyönyörű, színtelen bevonatot ad, ideális felületkezelő anyag az intarziához. Alkoholos oldatát ecsettel vagy politúrozó labdával vihetjük fel a kezelendő felületre. Több rétegben célszerű alkalmazni. A klasszikus, elegáns stílbútorokat - könyvünkben a díszes félkör asztalkát - is politúrozzák.

Poliuretánlakk. A legkönnyebben használható felületkezelő anyag, amely vízálló és kisebb ütéseket is elviselő bevonatot ad. Ez a lakkbenzinben oldott, színtelen lakk matt, selyemfényű és fényes felületet adó változatban kerül forgalomba. A dobozán is feltüntetik, hogy a fának telítettebb, melegebb árnyalatot kölcsönöz, klasszikus, antik hatásúvá teszi. Ezt a kellemes, meleg árnyalatú bevonatot alkalmaztuk a könyvünkben bemutatott tálcán és sakktáblán. Igen tartós réteget képez, ütés- és karcálló. A felhordott anyag négy óra alatt szárad meg; a legtöbb felületen általában elegendő három réteg. Minden réteg felhordása után csiszoljuk át a felületet 400-as fokozatú szilícium-karbid papírral, majd 0000 finomságú acélgyapottal.

Méhviasz. Fehér vagy színes változatban kapható, főleg sötét árnyalatú fán használjuk. Alkalmazása leginkább felülettömítő bevonat után ajánlott. Megvédi a felületet a ráfröccsenő víztől. 0000 finomságú acélgyapottal eldolgozva selyemfényű bevonatot ad.
Keményviasz politúr. Ez a fehér felületkezelő anyag, ha megszárad, átlátszóvá válik, és bármely más viasznál jobban védi a felületet a nedvesség ellen, sőt a kilöttyenő bor vagy egyéb szeszesital sem tesz kárt benne. Igen kemény bevonatot ad, amely hőálló, és nem látszik meg rajta az ujjlenyomat. 0000 finomságú acélgyapottal felhordása nem okoz nehézséget. Elegendő belőle egyetlen réteg, amit puha ruhával dörzsölünk át, és így szép selyemfényű lesz.

Politúrozó labda. A politúroldatot a legkönnyebben a politúrozólabdával, azaz egy darab pamutruhába tekert gyapjúcsomóval vihetjük fel a felületre, és kenhetjük el egyenletesen. Erre a célra tökéletesen megfelel egy pamutkendő is.
Politúrozó ecset. A politúroldatot ecsettel is felvihetjük a felületre. A legjobb ecsetek coboly- vagy mókusszőrből készülnek. Az új ecsetet először be kell avatni olyan módon, hogy sellakban (francia politúr) áztatjuk egy órán át, majd hüvelyk- és mutatóujjunk között áthúzva, kinyomjuk belőle a folyadék egy részét, majd egy éjszakán át a doboz tetejére fektetve hagyjuk. Újabb két napon (és éjszakán) át megismételjük a műveletet. Ez idő alatt a sellak behatol a szőrszálak kapillárisaiba, és megkeményedik, kellő tartást adva az ecsetnek. Az így előkészített ecset évekig használható. A használaton kívül megkeményedett szőrszálak egy óra alatt megpuhulnak, ha folyékony sellakban áztatjuk. Megjegyezzük azonban, hogy az ecsetre rászáradt lakk ilyen módon nem puhítható fel.

Lássuk a gyakorlatot, ahol egy intarziával díszített ovális tálca befejező műveleteit szedjük sorba. Szükséges anyagok selyemfényű poliuretánlakk és keményviasz politúr.

A tálca felületét három lépésben kezeljük: először a felső színoldalt, majd a perem mindkét oldalát, végül a tálca alját.
1. lépés. A tálca színoldalát már a csiszolás előtt kezeljük felületvédő anyaggal, a pórusok eltömítése és az átszíneződés kiküszöbölése miatt. Finoman csiszoljuk át 320-as finomságú szilícium-karbid
papírral, majd papírtörlővel tisztítsuk le a felületét. Három rétegben lakkozzuk; minden réteget 4 órán át száradni hagyunk. Az első és a második réteget 320-as szilícium-karbid papírral, csiszológéppel csiszoljuk át, a végső bevonatot pedig 0000 finomságú acélgyapottal.
2. lépés. Amikor a tálca függőleges peremét lakkozzuk, csak kevés anyagot vegyünk fel az ecsetre, mert a fölösleg lecsorog, és belül, a két felület találkozásánál túl vastag lakkréteg képződik. Mindkét oldalt három rétegben lakkozzuk, a rétegeket kézzel külön-külön lecsiszolva. Habszivacs darabra fogott, 320-as szilícium-karbid papírt használjunk.
3. lépés. A tálca alját ugyanúgy lakkozzuk három rétegben, mint a színoldalát. Végül az egész tálcát 0000 finomságú acélgyapottal dörzsöljük át, vonjuk be szálirányban keményviasz politúrral, majd dörzsöljük át puha ruhával. A poliuretánlakk és a viasz gyönyörű és tartós bevonatot képez, ellenáll a kisebb ütődéseknek, ami bizony gyakran éri a tálcát. 

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.