Sikeres biológiai kísérlet utóéletét láthatják a fotón. Tavaly decemberben egy csinos kis fenyőt evakuáltam a kerítés tövéből (a szomszéd építkezése veszélyeztette jövőjét). Életesélyt adva neki, egy rövid fellépést - karácsonyfaként - követően szabadon engedtem természetes élőhelyén, a kertben. Láthatjuk, hogy él és virul azóta is. Inkább ház körüli téma, mint konkrét barkács, de talán hasznos, ha egyébként is fenyőt telepítenének a kertbe.
Rövid fotónapló következik az áttelepítésről, közbeszúrva tanácsokkal a dézsás/gyökeres fenyők túléléséről, hiszen a fenyő - például a macskával szemben - nem hálálja meg, ha beengedjük a lakásba. Egyébként a macska sem, nagyon önző állatok.. Tehát, mentsétek meg Fenyőt!
Néhány éve környezetbarát akciók keretében bérelhettünk dézsás fenyőt karácsonyfának. Jó ötletnek tűnt, de sajnos a természet közbeszólt és sorra pusztultak el hősokktól a szép reményű fácskák. Emellett sok macera is járt az ide-oda cipelgetéssel a telephely és lakásunk között. Vegyünk egy élő példányt inkább! Hogyan tudjuk megelőzni lakásba bevitt, majd visszatelepített fenyők pusztulását?
A gyökeres fákat a lakásba bevitelkor és az ünnep utáni kivitelekor is zsilipelni kell. Ajánlott a szabad levegőről első lépcsőben egy fűtetlen helyiségbe vinni, majd csak néhány nap múltával kerülhet a fűtött lakásba. Ugyanezt a folyamatot az ünnep után fordítva kell megismételni. A kettős hasznosítású karácsonyfával, bármilyen fajról is legyen szó, a sikeres túlélés reményében rövid ünnepet szabad csak tartani, és legkésőbb vízkereszt napján az ilyen fát le kell szedni. Az edényes csemetét a szabadban a nem fagyos napokon ajánlott öntözni.
A fagyok elmúltával az előre kiásott gödörbe érdemes a gyökeres fát kiültetni, de gondoskodni kell a gödör savanyú talajjal vagy tőzeggel való feltöltéséről, mert a fenyőfélék azt kedvelik. A tapasztalatok szerint a fa megeredése nemcsak az életerős növényen, hanem az első évek gondos ápolásán is múlik. Aki azonban fenyőfát ültet kertjébe, számoljon azzal, hogy ez a növény nem jó szomszéd. Ha jó helyre kerül, akkor egy-két év erőgyűjtés után sudár törzse egy évtized alatt eléri a 10–15 méteres magasságot. Ezért nem érdemes a ház falához közel ültetni, mert a szelíd fácska hamar óriássá nőhet.
Tűlevelei teljes árnyékot adnak, alatta egyes borostyánok és páfrányok kivételével kevés növény él meg. Ráadásul az ereszcsatornát is eltömi, a talajt elsavanyítja, a házat viszont beárnyékolja télen-nyáron, ami különösen akkor rossz, ha túl közel ültetik az épülethez. Márpedig jellemzően ez történik, hiszen sokszor a kis előkertbe teszik a növényt. Ha ezzel sem sikerült kedvüket szegni, akkor következzenek a jók, amiket a fenyő szomszédsága hozhat. Ha jó fajtát, és háztól kellő távolságot választanak, akkor hangulatos sarkot lehet teremteni. Forrás: Kapanyél
A gyökeres fenyő ne kerüljön fűtőtest közelébe, majd az ünnepek után minél hamarabb vigyük ki a meleg lakásból (a visszaszoktatás is legyen fokozatos). Legjobb, ha meg sem várjuk a hagyományos Vízkeresztet a fa leszedésével.
A majdani ültetőgödröt már most elő lehet készíteni, ami idén nem nehéz, hiszen sehol sincs átfagyva a talaj. A fenyő helyét körültekintően kell kiválasztani, hiszen a most még alig méteres fa évek múlva nagy helyet követel magának a kertben, elfogva az egykori kilátást, „agyonnyomva” a ház falát. Azzal is számolni kell, hogy a fenyő alatt néhány árnyékot és savanyú talajt kedvelő növényen kívül nem él meg semmi.
Ha mindezen tényezőket figyelembe véve megvan a végleges hely, ássunk a gyökérlabdánál körben legalább 20 cm-rel nagyobb gödröt, és az ültetésig takarjuk be. Az ünnepek után a konténeres példányt edény nélkül, a földlabdásat pedig akár a zsákjával együtt (vágjunk rajta réseket) ültessük be. Használjunk zsákos fenyőföldet, majd jól iszapoljuk be. Tövét takarjuk be szalmával, lombbal vagy fenyőkéreggel.
Száraz, fagymentes időszakban öntözzük meg, és ha minden jól megy, néhány év múlva sudár fenyőfa díszíti kertünket. Nem tudom, hányszor és mekkora méretű csemetéig ismételhető meg a vendégszerepeltetés, ez évben egy másik kis fácska kerül sorra, mert egyben széttelepítésük is aktuális néhány, egymás sarkára hágó fenyőnek az ültetvényből.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!