A címben megfogalmazott kérdésre persze a legtöbben azonnal válaszolnak is magukban. Mióta az épületek utólagos hőszigetelése »divatba jött« nagyon sokan találkozhattak már azokkal a kézi műszerekkel, amelyek képesek megmutatni, hol vannak az épület hőszigetelésének kritikus pontjai, hol és milyen mértékben szökik a meleg. A legtöbben itt fel is adják a hőkamerák felhasználásán való töprengést. Ha van is szigetelendő, netán felmérendő épületünk, azt a megfelelő szakember majd megoldja. A mi szakmánk nem ez, épp ezért ilyen eszközre sincs szükségünk, gondoljuk.

Mielőtt végigvesszük, igazunk van-e, nézzük át, hogyan is működik egy ilyen kamera.

A hőkamerák működési elve alapvetően nem bonyolult. A tárgyak hőmérséklete gyakorlatilag elektromágneses sugárzásként is tekinthető. Hőmérsékleti sugárzásnak nevezzük az anyag töltött részecskéinek hőmozgása által kibocsátott elektromágneses sugárzást. Minden tárgy az abszolút nulla fok felett ilyen sugarakat bocsát ki magából infravörös tartományban. Minél melegebb egy test, annál több energiát bocsát ki magából. Ezt a sugárzást az emberi szem persze nem képes észlelni, erre valók az ilyen kamerák szenzorai, amelyek láthatóvá varázsolják ezt a sugárzást.

Fontos tudnunk, hogy technikailag egyetlen hőkamera sem képes átlátni a falon, keresztüllátni a tömör anyagokon. Például a téglafalak, vagy a belterekben található bútorok egyike sem átlátszó az infravörös sugárzást megjelenítő kamerák számára, így azok kizárólag a testek felületi hőmérsékletét képesek megmutatni. Azt viszont kimagasló érzékenységgel, akár igen távolról is, a felület megérintése nélkül. (A padló alatt futó fűtéscsövet a hőkamera nem látja, a cső azonban felmelegíti a felette lévő padlószakaszt, ezt pedig már igen.)

A hőkamera aktuális képén a melegebb tárgyakat vörösbe hajló, a hidegebb tárgyakat feketébe és kékbe hajló hűvösebb színátmenetekben láthatjuk. A köztes hőmérsékletű tárgyak pedig sárga, narancs és ibolya színátmenetűek lehetnek. Természetesen a modern hőkamerák emellett számtalan egyéb színpalettát is kínálnak a mérés céljának megfelelően.

Nos, ennyi talán elég is.

Nemrég két Bosch gyártmányú műszert volt alkalmunk kipróbálni.

Az első a GIS 1000 C Professional névre hallgató thermo detektor. Fontos az elnevezés, mert bár ez a készülék is rendelkezik kamerával, de fő funkciója a felületi hőmérséklet és a környezeti feltételek pontos mérése és tárolása. A berendezés lézersugarat bocsát ki, ez könnyíti meg a célzást, a célterület pontos hőmérsékletét képes megmutatni és a kamera által készített képen elhelyezni. Mindemellett a készülék a levegő relatív páratartalmát is képes mérni, ami különösen a penészedések okainak feltérképezésénél bír jelentőséggel.

A mért adatok természetesen elraktározhatóak és továbbíthatóak, erre Bluetooth® kapcsolaton keresztül a Bosch Measuring Master alkalmazás segítségével van mód.

Itt álljunk meg egy szóra: A saját tapasztalatom az, hogy bár a Bluetooth® kapcsolat mára igazán elterjedt, de azért egy kis bizonytalanság-faktor mindig van a dologban. Az elvileg persze tökéletesen szabványos kapcsolat a valóságban nem mindig működik. A Bosch esetében ezzel abszolút nem volt gond, több telefonnal is kipróbáltuk, gyors és biztos adatátvitelt kínáló kapcsolat jött létre. 

A műszer használatáról itt egy videó, érdemes végignézni.

A másik műszer már egy igazi hőkamera. Az új Bosch GTC 400 C Professional masszív és egyszerűen használható megoldás a hőmérséklet megjelenítésére. Nem csak infra- hanem hagyományos kamerával is rendelkezik, a kétféle képet ráadásul tetszés szerint kombinálhatjuk, ez a kép a képben technológia nagyban megkönnyíti az infrafelvételen látható, színekkel jelzett hőkülönbségek valós tárgyakon, épületrészeken történő azonosítását.

Itt is mód van az adatok egyszerű kezelésére WiFi-n és a mobilalkalmazáson keresztül. A gyors adatcsere és a hőképek egyszerű dokumentálása a Bosch Measuring Master alkalmazással könnyen megvalósítható, lehetővé teszi akár a munkaterülettől távol lévő szakember bevonását is a problémák elhárításába, illetve az esetleges megbízónknak is azonnal meg tudjuk mutatni, mit tapasztaltunk a vizsgálatkor. (Ami nem felesleges feature ám, sok felesleges kört megspórolhatunk, ha azonnal, még a munkaterületen tartózkodva tudunk konzultálni a megbízóval, netán máshogy-máshonnan is méréseket végezni a kérése alapján.)

Erről a műszerről is van videó:

És akkor térjünk vissza az alapkérdéshez. Az valóban nem kérdéses, hogy egy épület hőszigetelésénél, az esetleges hőhidak megtalálásánál, például a nyílászárók beépítési pontjainál gyakorlatilag alapfelszerelés kell legyen egy ilyen kamera.

De számos egyéb szakma művelője is nagy hasznát veheti. Ilyenek lehetnek például a villanyszerelők, akik egy detektorral vagy egy hőkamerával egy pillanat alatt felmérhetik hogy egy biztosítékszekrényben, vagy épp egy nehezen elérhető szerelvénydobozban van-e valamilyen probléma. Az esetleges kontakthibát, vezetékszakadást az adott pont környezetétől és a többi vezetékszakasztól, szerelvénytől eltérő hőmérséklete jelezni fogja.

Szintén nagy hasznát vehetik a műszereknek a fűtésszerelők is. Ha egy légzárvány, vagy valamilyen dugulás miatt nem tökéletesen működik a fűtési rendszer, egy hőkamera azonnal, távolról megmutatja hol kell keresnünk a hibát. Különösen fontos lehet ez azokban az esetekben, amikor nem láthatóak a fűtés csövei és elemei, mert falburkolat mögött, vagy épp a padlóban futnak. Ilyenkor gyakorlatilag nincs is más megoldásunk, mint a hőkamerák használata.

A gépek, berendezések, motorok karbantartói is sok plusz információt szerezhetnek egy ilyen műszer használatával. Tudjuk, ami mozog, az általában melegszik is, egy villanymotor, egy csapágy üzemelés közben egy bizonyos - üzemi - hőmérsékletre melegszik. Ha probléma van, ez a hőmérséklet változik, általában emelkedik, azonban ez a különbség nem feltétlenül érezhető azonnal, mondjuk kézzel érintve a felületet. Egy hőkamera vagy hődetektor azonban rögtön jelzi, ha a rendszerben valami épp kezd túlmelegedni.

Mint láthatjuk, ezek az eszközök számos területen jelenthetnek segítséget. Rengeteg időt spórolhatunk a használatukkal, az idő pedig, mint tudjuk, pénz… Ha van ezzel kapcsolatban tapasztalatotok, netán egyéb felhasználási módokat is találtatok már a hőkameráknak, kérjük, osszátok meg velünk.