Mai írásunk szinte tüzépes gyorstalpalónak tűnhet terjedelme és alapossága miatt, de építkezés vagy nagyobb munkák (pl. kerítés építése) előtt akár több száz folyóméternyi lécet is tárolnunk kell. Felhasználás előtti raktározás mellett természetes szárítási módszer is a faanyag meghatározott módon történő felhalmozása, szakkifejezéssel máglyázása.
A szárítandó deszkákat szabad ég alatt oly módon máglyázzák, hogy az egyes sorok közé hézagléceket tesznek, ezáltal a levegő szabadon áramolhat a sorok között. Hogy lássuk a léptéket: keményfának 25 mm vastagságonként egy-egy év száradásra van szüksége, a puhafának feleennyi időre.
A faanyagok tárolása során legfontosabb szempont, hogy az időjárás viszontagságainak hatását a minimálisra csökkentsük, gondos összerakással a görbülés, repedés és vetemedés lehetőségét megakadályozzuk. Faanyag nem tárolható olyan helyen, ahol az időjárás viszontagságainak, nagy hőmérséklet-változásoknak, közvetlen, nedvesség hatásának van kitéve. Káros gombákkal vagy rovarokkal fertőzött helyen csak fertőtlenítés után szabad faanyagot tárolni.
Máglyák építése
A fűrészáru közvetlenül nem érintkezhet a talajjal, ezt megfelelő alátétekre kell fektetni.
A 15%-nál nagyobb nedvességtartalmú fűrészáru tárolásánál a természetes szárítás kedvező lehetőségét laza máglyák kialakításával kell biztosítani. Ennek érdekében legcélszerűbb, ha a 25 mm vagy ennél vékonyabb fűrészárut a szél felől levő oldalon, 28-45 mm vastag anyagokat a szél alatti oldalon levő csoportokban, 48 mm és ennél vastagabbakat pedig a raktár közepén levő csoportokban helyezik el.
Tömör máglyába kell rakni minden lombos fűrészárut, az 50 mm-nél vékonyabb, 0-III. minőségi osztályba tartozó fenyő fűrészárut és az 50 mm-nél vastagabb fenyő fűrészárut. Gondoskodni kell arról, hogy egy-egy máglyába azonos vastagságú, minőségű és fafajú fűrészáru-választékok kerüljenek. Fűrészáru tárolásánál a légszáraz (15%-os) és ennél nagyobb nedvességtartalmú, tehát még természetes szárításra szoruló fűrészárut elkülönítik egymástól. Előbbit zárt máglyákban, utóbbit pedig a száradást biztosító, lazább máglyarakásokban tárolják.
A tömör máglyában a fűrészárut vízszintes sorokban kell elhelyezni, egymástól olyan távolságokban, hogy az egyenletes száradás biztosított legyen. A sorokban a legszélső- és a következő darab közötti távolság akkora legyen, mint a fűrészáru vastagsága. A máglya közepe felé haladva minden darab után ezt a távolságot kell megkétszerezni, azonban a fűrészáru szélességénél nagyobb hézagot felesleges hagyni. A sorokat úgy kell egymás fölé rakni, hogy közöttük függőleges csatorna keletkezzék, amely biztosítja a légmozgást, a természetes szárítás megindulásához.
A tárolt faanyag megóvása
Máglyába rakás előtt a fűrészárut gondosan meg kell tisztítani mindennemű szennyeződéstől. Leggyakoribb szennyezőanyagok: fűrészpor, hó, homok, kavics. A lombos fűrészáru homlokfelületeit a hézaglécek előrehúzásával, a tönkáruknál említett módon védjük vagy pedig a bütük leragasztásával, ill. lécezésével. (Különleges célt szolgáló fűrészáruk bütüinek leragasztásához parafinnal, sztearinnal, olajfestékkel, vízüveggel, mésszel vagy bitumenes kenőcsökkel bevont zsírpapírt lehet használni.)
Lécezéshez általában fenyőlécet használunk.(Különleges célt szolgáló fűrészáruk bütüinek leragasztásához parafinnal, sztearinnal, olajfestékkel, vízüveggel, mésszel vagy bitumenes kenőcsökkel bevont zsírpapírt lehet használni.) Rakodási egységekből kialakított, tetővel védett fűrészárú máglyák vékonyabb fűrészáruból készített tetővel, vagy pedig selejtes rétegelt faanyagból kialakítható fedéllel kell letakarni.
Különböző faanyagok tárolási módja
Légszáraz fűrészárut hosszabb ideig - pl. őszi vagy téli időszakban - zárt máglyákban tárolják, ahová még az esős őszi időszak beállta előtt kell átrakni. A légszáraz fűrészárut is alátétekre helyezik, 1 m magas, hézagmentes oszlopokban. A következő 1 m magas oszlopot egy száraz hézagléccel választják el az előbbitől. Egy oszlopban csak azonos minőségi osztályú, azonos fafajú fűrészáru lehet. A szabadban tárolt légszáraz fűrészárut vizet át nem eresztő, tömör fedéllel kell lefedni. A fedél közvetlenül a máglya felett lehet, de hajlásszögét biztosítani kell. Gyalult fűrészárut osztályozva, nyílt oldalfalú színekben raktározunk.
A máglyák rakásánál mindig ügyelni kell arra, hogy a rönk közepe felé eső fűrészelési lap kerüljön felülre. A fűrészáruval érintkező egyéb faanyagok-alátétfák, hézaglécek, fedődeszkák vagy fedéltartó szerkezetek csak egészségesek lehetnek, tehát gomba vagy rovarkártevők által megtámadott faanyag nem használható. A máglyákat esős időben szétszedni nem szabad. A máglyák szétszedése után a helyszínen maradó faanyagot és kéreghulladékot el kell távolítani.
Ideiglenes lerakásnál is tilos fűrészárut közvetlenül a földre rakni. Szükség esetén - rövid tárolási időre-téglákra rakott alátétfákra helyezzük. A fűrészáru fedésére használandó tetőket, az alátétgerendákat és a hézagléceket sem helyezhetjük közvetlenül a földre, még ideiglenesen sem.
Máglyázógép
Gőzölt fűrészáru tárolásánál, tekintve, hogy nedvességtartalma a rosttelítettség határán van, gondoskodni kell árról, hogy az ne repedezzék (általában még gőzölés előtt homloklécezni kell a gőzölésre kerülő fűrészárut) és ne penészedjék. Ezért a gőzölt fűrészárut különleges gondossággal összerakott máglyákban kell tárolni. A máglya kialakításánál a nedves fűrészárura vonatkozó előírásokat fokozott gondossággal kell megtartani. A gőzölt fűrészáru legalsó sora 30-50 cm magasságban legyen a föld felszínétől. A máglya magassága kézi rakás esetén 3 m, gépi rakás esetén pedig 6 m.
A gőzöletlen és gőzölt fűrészárut a fűrészelés, ill. a gőzölés után minél rövidebb idő alatt - fűrészüzemekben 2 napon belül - kell máglyába rakni. Bükk-fűrészárut a fűrészeléstől, ill. gőzöléstől számított 24 órán belül kell bemáglyázni. A fűrészárut feldolgozó üzemekben az érkezett anyagot tárolótelepre érkezés után 5 napon belül kell máglyába rakni.
Zárt tárolóhelyiségek
Bútorlapokat és rétegelt (enyvezett) lemezeket szabadban raktározni nem szabad. A. bútorlapok és rétegelt lemezek tárolására legalkalmasabbak az olyan raktárak, ahol a levegő relatív nedvességtartalma 50-55%, hogy a bútorlapok és rétegelt lemezek kedvező, 6-8% nedvességtartalmukat felvegyék, ill. megtartsák.
A tárolóhelyiségnek legyen lehetőleg kemény padlózata, hogy targoncákkal és a nehéz lemezszállító kocsikkal jól lehessen mozogni. A bútorlapokat és a rétegelt lemezeket vízmértékkel vízszintbe állított párnafákon tárolják. A párnafák fekvésiránya a lemez rostirányára mindig merőleges legyen. A párnafák távolsága egymástól legfeljebb 40 cm lehet.
A lemezeket fafaj, minőség és rostirány szerint külön rakatokban kell tárolni. Forgácslapokat és farostlemezeket is minőségileg és felhasználás szerint elkülönítve, zárt helyiségben kell tárolni, ahol a relatív nedvességtartalom nem magasabb, mint ami 10-12%-os fanedvesség-tartalomnak megfelel. A vetemedés, deformálódás elkerülésére e lemezeket is egymástól 40-50 cm távolságban elhelyezett párnafákra kell fektetni. A vízszintes fektetést itt is vízmértékkel kell ellenőrizni. Helyes, ha öt-öt lemez után (mintegy 10 cm-enként) lécekkel hézagoljuk a rakatokat. A léc 24-28 cm vastag legyen, és a lemez teljes hosszában feküdjék.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!
