Építsünk videóstúdiót – falak és vonalak

2019.03.21. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

Elérkeztünk hát ide végre. Mint írtam már, a Grund Stúdió egy régi műhelyben épül, amely egy egyszerű téglafalú építmény és amelynek a fala bizony igencsak hepehupás. Persze eszünkbe jutott, hogy a vakolat leverésével lehetne valamilyen loftos, indusztriális belsőt kialakítani, de a téglák egyszerűen túl vegyesek, sérültek is néhol, és a fal sem igazán függőleges. Ráadásul hőszigetelni mindenképpen kell, méghozzá belül, mert a külső oldalhoz nem mindenhol férünk hozzá.

fal1.png

Igen ám, de mivel? Olyan anyagra volt szükség, ami lehetőleg egyszerre oldja meg a hőszigetelés problémáját, és szép felületet is ad. Én eleve a Knauf Insulation termékei között kezdtem keresgélni, elvégre épp elég posztot írtam már a termékeikről ahhoz, hogy tudjam, a fagyapot termékeik között lesz az igazi megoldás.

Így is lett, a belső válaszfalak - főképp akusztikai célú burkolására - Heraklith fagyapot lapokat, a külső, komolyabb hőszigetelést igénylő falakra pedig Tektalan lapokat választottuk. Ez utóbbi egy fagyapot rétegre ragasztott kőzetgyapot szigetelés, afféle 2 in 1 megoldás. A kőzetgyapot szigetelés szigetel, a fagyapot pedig egy nagyjából kemény, festhető felületet ad a belső oldalon. Plusz az akusztikai tulajdonságai is remekek, a szálas fagyapotból préselt réteg nagyon jó hangelnyelő tulajdonságokkal bír. (Nem hiába használják előszeretettel ezeket a fagyapot termékeket koncerttermek, színházak kialakításánál, de például mélygarázsok hangszigetelésére is. Vagy akár autópályák melletti zajszigetelő falak építésére.)

tektalan_jpg.png

A szigetelés a tervek szerint egy léc/deszka vázra került, egyrészt mert így a váz kialakításánál mód nyílott a függőleges fal kialakítására (a lécek alá különböző vastag párnafákat tettünk) másrészt én hadilábon állok a falba történő tiplizéssel, itt ugye szigetelő tábláknál látszanak a rögzítőcsavarok, ha mondjuk szerelés közben kiderül, hogy az adott helyen a tipli nem tart, és arrébb kell fúrni, akkor az össze-vissza található rögzítőcsavarok elég furán néznek ki. A lécezés alatti párnafákat viszont biztosságosan oda tudjuk fogni a falhoz, mindegy hová esnek a csavarok, a Tektalan táblák pedig már facsavarokkal kerülnek rögzítésre a vázhoz, itt nincs rizikó.

vaz1_jpg.png

img_20190317_184112.jpg

Így is történt, a dolog egész haladós volt. Ebben hihetetlen nagy segítséget jelent az erre a feladatra kölcsönkért Bosch vonallézer. Ez egy kis méretű, meglehetősen kedvező árú, kifejezetten beltéri használatra tervezett modell.

Néha szoktam töprengeni azon, melyek az emberiség valóban fontos találmányai, amelyek nélkül igazából nem is lehet élni. Hát a vonallézer bizony ezek közé tartozik. A falra felvetített tökéletes vízszintes és függőleges vonal hihetetlen módon meggyorsítja a munkát, tényleg csak dobálni kell egymás mellé a lapokat, a rögzítő csavarok is egy vonalba kerülnek, egy csoda, na. Nem kell vízmértékkel meg alu zártszelvénnyel vízszinteseket rajzolgatni a lapokra, nem kell méregetni a csavarok helyét.

A Bosch GLL 2-10 modell valóban beltéri, kis teljesítményű lézerdiódákkal szerelik, aminek előnye, hogy akkor sincs gond, ha véletlenül belenézünk a lézersugárba, ugyanakkor arra azért számítani kell, hogy ha épp besüt a nap a falra, akkor nem túl jól látható már a lézer rajzolta vonal. Egyebekben viszont a tökéletes műszer, egyszerű, strapabíró, kompakt méretű. Én egy sima fotóállványra raktam, de igazából bárhová lerakható, a szintezést megoldja maga. Lehet rögzíteni a szintező mechanizmust, így tetszés szerinti ferde vonalakat is vetíthetünk vele. Három AA méretű elemmel üzemel, én ceruza akkukat tettem bele, ezekkel két napot szinte folyamatosan elvilágított.

artu1_jpg.png

artu2_jpg.png

Maga a szerelés nem volt bonyolult. Függőleges lécezés került a falra, majd arra vízszintesen 12 centiméter széles deszkák. Ez utóbbiak már korrekt függőleges síkot kellett adjanak, tehát ahol szükséges volt, ott a függőleges lécezés és a vízszintes deszkák közé kellő hézagolás, rétegelt lemez illetve deszka csíkok kerültek. A vízszintes deszkák már úgy lettek elhelyezve, hogy középvonaluk pont a lapok tervezett illesztéseinél fusson, tehát a burkolólapok sorai ezeknél a deszkáknál találkozzanak, így az alsó és a fölötte lévő sor is erre a deszkára került rögzítésre. A lapok rögzítéséhez facsavarokat (pontosabban ácsszerkezeti csavarokat) használtam.

A Tektalan lapok normál asztalos körfűrésszel remekül vághatóak, gyakorlatilag mm pontosan. Viszont csak porálarcban, mert roppant irritáló por képződik a kőzetgyapot vágásakor, első nap még álarc nélkül kezdtem neki, köhögtem is egész nap.

Fontos lehet, hogy ahogy én szereltem, lécvázra rögzítve a lapokat, mód nyílik egy kis játékra is. A lapok hátulján lévő kőzetgyapot ugyan sokkal masszívabb, sűrűbb, mint a tekercsben kapható szálas szigetelések, de azért valamelyes összenyomható. Így aztán ha erősebben húzzuk meg a rögzítőcsavarokat, a tábla kicsit beljebb, a deszkákhoz közelebb kerül. Így a kész fal szépen síkba hozható. (Erre akkor lehet szükség, ha gyorsan dolgozunk. A Tektalan raklapon érkezik, és az 1 méter magas rakat alján a súly picit összenyomja a lapokat. Aztán ezek persze magukhoz térnek, de az kétségtelen, hogy mondjuk egy napja a falhoz támasztott lap láthatóan vastagabb, mint amit épp akkor varázsoltunk elő a raklap alsóbb régióiból.) Ezért is lett amúgy ez a fajta, az élein letört (fazettázott?) fajta lap választva, itt gyakorlatilag egyáltalán nem feltűnő, ha a lapok síkjában van plusz-mínusz 2 mm eltérés.

fal2_jpg.png

fal3_jpg.png

Hogy a hő és a hangszigetelő tulajdonságok végül hogy vizsgáznak, azt még nem tudjuk, mert a mennyezet még szigetelésre vár, de az bizonyos, hogy már most is csöndesebb a terem. A következő írásban a mennyezet jön már, attól egy kicsit tartok, bár elvileg jó megoldást találtunk ki...

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr9714702996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kotit 2019.03.21. 14:11:48

Én is úgy tudom, hogy a belső hőszigetelésnek egyszerű ökölszabálya van: felejtsük el!

GyökösiAttila 2019.03.21. 14:17:33

@Kotit: Igen, erről jómagam is milliószor írtam már itt. De mindig vannak kivételek, mint ez a helyzet.

kkm.furdancs 2019.03.21. 14:49:04

@Kotit: Rosszul tudod, illetve nem pontosan. Tipikusan, valahol, valaki olvasott - vagy akár látott ilyet - egy még Nikecell alapú belső szigetelés (ami még el is lett rontva) penészedéséről és hiába változott már kétszer (előnyére) az anyagtechnológia (üvegszál, kőgyapot), még mindig elvetendő dogmaként merül fel újból és újból. Nálunk a ház hátsó fala végig lett szigetelve belülről, majd rá a gipszkarton és nemhogy melegebb lett, de még a sarki penész is eltűnt. Másrészt soha nem szigetelnék belülről a műemlékvédelem hatálya alá eső épületeket (mivel kívülről tilos), ha ez mindig és mindenhol igaz lenne.

@GyökösiAttila: Tetszik ez a lézeres szintező, tényleg. Ha belegondolok, mennyit kellett vesződnöm az istállóműhely gipszkartonozásával, tekintettel az ide-oda dülöngélő falak és keresztgerendák, a betonozás előtt 10-20 centis talaj szintkülönbségekre...biztosan jobban sikerült volna vele. Még lehet, hogy kölcsön is kérem egyszer. :)

BSOD64 2019.03.21. 21:15:05

@kkm.furdancs:
A harmatpont magasról tesz az "anyagtechnológia" változására.

pbr 2019.03.21. 21:16:05

Az hogy hol alakul ki a harmatpont, és hol kezd nedvesedni, majd penészedni egy fal nem igazán hitvallás kérdése, hanem fizika.
Ha páragátló réteg is beépítésre kerül a belső oldalról, és meg akadályozzuk a szigetelésbe a belső nedves levegő bejutását, akkor nem fog a fal belseje penészedni.
De ha porózus, pára szempontjából könnyen áthatolható anyagokat használunk, mint itt a cikkben, akkor valahol a fal belsejében eldugva tönkre fogja vágni a penész a falszerkezetet.
A páranyomást erősen csökkenti, ha intenzíven van szellőztetve, mivel a környezeti abszolút nedvesség tartalmú levegő a belső hőmérsékletre melegedve a környezeti relatív páratartalmához képest kisebb lesz. Ezért nem penészedtek a panelok amíg a régi faablakok voltak berakva, mert lobogott az ember haja csukott ajtó ablaknál az intenzív szellőzéstől, ne meg ezért is volt akkora a fűtés számla, mert mindig fel kellett melegíteni a sok levegőt.

GyökösiAttila 2019.03.21. 21:33:12

@kkm.furdancs: Nagyon lájtosak itt a hozzászólások. Sokkal komolyabb szigetelésügyi szakértőcunamira számítottam. Kénytelen leszek megint villanyt szerelni. Vagy gázt. :D
(Nem szólunk senkinek arról, hogy a projektnél kint járt a Knauf Insulation szakembere, felmérte a lehetőségeket és vele együtt lett kitalálva ez az anyag és technológia. Ne rontsuk el szegény kommentelők napját.)
Hanem a 18 voltos Bosch rendszer döbbenet, majd mesélek. Szerelmes lettem minden gépbe külön-külön is. :)

kkm.furdancs 2019.03.22. 08:11:36

@GyökösiAttila: Utánakereshető több korábbi posztunk, ahol a Knauf mutatja be ezt az anyagot párazárás nélkül. Garázs, disznóól, óvoda (nem fontossági sorrend). Az említett gipszkarton alá való üvegszálas szigetelésre került fólia és tényleg panasz nélküli volt a gyógyítás.

jajjlajos (törölt) 2019.03.22. 08:54:13

@GyökösiAttila:

KÉT esetben működik jól ez a szerkezet ...

1.
A meleg-párás (azaz a fűtött belső) oldalon VAN párafékezés/zárás.

2.
A téglafal és Tektalan között VAN kiszellőzés a szabatér felé

Minden más eset necces és esélyes a penész-doh-nedvesedés a szokásos téli használati módban (fűtött és lakott tér)

Mivel a tégla fal hideg (a belső hőszigetelés miatt) és párafogó (a tégla kisebb páraáteresztő képessége miatt) így esélyes, hogy: harmatpont alatti lesz a téglafal belső oldala azaz nedvesedik időnként >> doh-penész és megy tökre a gyapot.

Nos, esetedben mi gátolja ezt ?
Van párafékezés/zárás vagy kiszellőzés kialakítva?

Avagy mire alpozva bízol abban, hogy nem lesz doh-penész-rothadás?

Enit 2019.03.22. 13:12:05

Azt is részletezhetnéd, hogy egy valószínűleg teljesen takart szerkezetben mi a lényege annak, hogy a lapok a függőlegestől - vizszintestől ne a vízmérték 1 mm-es (ex. has) pontosságával térjenek el, hanem a lézeres szintező 0.9 mm-es pontosságával.

Az ilyen barkácsoljunk 8 tizedesig megoldásoktól mindig Wandel Matyi mérőórás "hogyan állítsunk fűrészlapot ezredmilliméter pontosságra az asztalos szakmában c. szösszenete jut eszembe, azon elég jókat nevettem.

GyökösiAttila 2019.03.22. 13:56:46

@Enit: Ugye jól sejtem, hogy téged nem a szövegértési képességeid miatt kedvelnek a barátaid? :D

kkm.furdancs 2019.03.22. 16:57:14

@Enit: Mindig érdekelt bloggerként, hogy az ilyen beszólásokat mi motiválja? De azért örülök, hogy nevetéssel telik a napod.