A Bastille 1789-es ostromának tiszteletére rendezett katonai díszszemlén feltűnt egy flyboard, mellyel fegyveres katona (Franky Zapata jetski-bajnok) repkedett meglehetős biztonsággal. Egy ekkora közfigyelmet feltételező tömegrendezvényen számos okból csak minden tekintetben tesztelt és maximálisan biztonságos eszközöket szabad szerepeltetni, hiszen lehet közröhej tárgya (román díszszemle) vagy akár tömegbaleset okozója is.

A franciák ezek szerint előreléptek a "rakétaember" ötlettel kacérkodó kísérletezés időszakán és sikeresen demonstrálták , hogy technikailag képesek felszerelni katonáikat. Ennek a fejlődésnek - példákkal statuált - rövid történetét mutatjuk be lentebb és hogy - elismerve reklámértékét - szerintünk miért nem rendszeresítik a reguláris hadseregben. Fotó és forrás innen.

- Közlegény, elmehet eltávozásra, de előtte lesz egy 20 perces feladata...repült már valaha?
Így készülhetett a vagdalthús az ötvenes évek hadseregében. Riasztó képet fest a kor szokásairól, hogy a HZ-1 Aerocycle elnevezésű projectet 1950-től évekig csiszolgatták a balesetek dacára, pedig már ránézésre  instabil és több szempontból is veszélyes konstrukciónak tűnik. Nehéz a dolga a katonának, na.

Tervrajzon és a laborban még működőképesnek tűnt az ötlet, hogy ellentétesen forgó lapátokkal (mert úgy nem pörög meg oldalra) stabilizáljanak egy mini helikoptert:

A következő videón már egy kisebb rotorátmérővel és a forgószárnyakat védő kerettel köszön vissza a fejlesztés. Maga az alapkoncepció életszerűtlen, ha belegondolunk a harctéri körülményekbe. Ott fekszünk a lövészárokban, egyszer csak kilométerekről hallatszó zajra leszünk figyelmesek. Végre felbukkan egy lassan mozgó szerkezet, vezetője két kézzel kapaszkodik a kormányba.
- Hát, ilyet még a kalendáriumba se látni. Szedd már le, Józsi, hadd nézem meg közelebbről! - mondja az őrmester és nagyon ráérősen célozva - mivel gyors manőverezésre nem képes és csak nyílt terepen használható - földre kényszerítik a légimotoros felderítőt.

Az egyszemélyes helikopter kiképzési idejét 20 percben határozták meg, tehát Joe-nak ezt az időt kellett túlélnie. A nyitott rotorszárnyak okozta balesetveszély mellett felkapta és oldalra dobta a kisebb köveket, illetve ledarálta a növényzetet, ha arra szállt. Na jó, akkor majd vízen jobban megy - gondolták és vízfelszínre korlátozták a kísérletsorozatot. A sebességet csökkenteni kellett egy ellenőrizhetetlen, bólintó mozgási jelenség miatt, végül kidobták az egészet. Bővebben, angolul itt olvashatunk róla.

Az egyszemélyes, repülő felderítő jármű ötlete a hetvenes években kapott új lökést, de már egy 300 kg tolóerejű mikro gázturbinás hajtóműre alapozva. Fent az igen látványos eredményt láthatják. Zenei aláfestésével egy komor hangulatú fantasztikus film jelenete is lehetne, ahol a gonosz diktatúra sisakos rendőrei kutatnak a partizánok után.

Ha tolóerő van, minden van - bölcselkedhetünk és számos megvalósult prototípus bizonyítja az ember repülési vágyát. A műholdak és drónok teljesen kiváltották a személyes felderítés veszélyeit, a hadsereg ezért nem költ Jetpack-okra. Viszont légdeszkától (köszönjük, McFly!) a hobbi helikopterig több életképes megoldás született a témában.  

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!