Az ipari gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy két vagy több alkatrészt úgy kell összekötni, hogy azok szilárdan kapcsolódjanak egymáshoz és a kötés különböző igénybevételeknek ellenálljon. E kötési módoknak egyike a szegecselés. A szegecselés célja, hogy különböző alkatrészeket a célnak megfelelően maradandóan kössünk össze.
A szegecseléssel egymáshoz kötött alkatrészeket csak a szegecsek szétroncsolásával lehet szétválasztani, tehát a szegecseléssel nem oldható kötést létesítünk. A szegecselés, noha a hegesztés már nagy területről kiszorította, ma még elég gyakori.
A szegecskötéseket rendeltetésük szerint, valamint a szegecsvarratok száma és a szegecsek elrendezése szerint osztályozzuk. Laza vagy csuklós szegecselés esetén az alkatrészeket nem szorítjuk egymásra, az összekötött részek egymáson elfordulhatnak. Ilyen szegecselést alkalmazunk a harapófogó, a körző, a csuklós pánt stb. készítésekor.
Laza szegecselés
Szerkezeti szegecselésnél az összekötött alkatrészek egymáshoz képest nem mozdulhatnak el.
Szerkezeti szegecselés
Háromféle szerkezeti szegecselést különböztetünk meg:
Szilárdsági szegecselés. Mint a neve is mutatja, célja a kötés szilárdságának biztosítása, hogy az igénybevételeknek ellenálljon. A szegecskötések túlnyomó többsége ilyen jellegű (pl. vasszerkezetek, hidak, daruk).
Tömítő szegecselés. Főleg tartályok szegecseléséhez alkalmazzák. Megakadályozza, hogy a folyadék a szegecsek mellett kifolyjon. A tömítő szegecselést a nagyszámú, viszonylag kis átmérőjű szegecsekről lehet könnyen felismerni. A tömítő hatást tömítő alátétéi alkalmazásával fokozni lehet.
Tömítő-szilárdsági szegecselésnek a szilárdsági igénybevételnek és a tömítés követelményeinek egyidejűleg kell megfelelnie. Ezt a szegecselési módot főleg nyomás alatt levő tartályok, kazánok készítéséhez alkalmazzák.
A szegecskötések készítési módja szerint megkülönböztetünk hideg- és meleg szegecselést.
Átlapolt kötés
Hevederes szegecskötés
A szegecselendő részek kapcsolása szerint: átlapolt és hevederes kötéseket különböztetünk meg. Az átlapolt szegecskötésnél a két szegecselendő lemezt egymásra, hevederes kötésnél pedig egymás mellé helyezzük. A kötést heveder közbeiktatásával hozzuk létre. A hevederes szegecskötés lehet egy- és kéthevederes. Az egyhevederes kötésnél a heveder vastagsága a lemezzel azonos.
Egysoros kötés
Kéthevederes kötésnél a lemez mindkét oldalán alkalmazunk hevedert. A varratok száma szerint megkülönböztetünk egy-, két- és háromsoros kötést. A sorok számát a szilárdsági követelmények határozzák meg.
Kétsoros kötés
A varratok elhelyezése szerint megkülönböztetünk zegzugos és párhuzamos varratokat.
Zegzugos varrat
A szegecsek középvonalainak egymástól való távolságát szegecsosztásnak nevezzük. A szegecsosztásnak nem szabad túl nagynak lennie, különben a köztük levő lemezrészek felhajolhatnak. Túl kicsi sem lehet, mert akkor a lemez keresztmetszete nagyon meggyengül.
Párhuzamos varrat
Általában a szegecsosztásnak, a szegecs lemez szélétől való távolságának és a heveder tagságának értékét a következőnek vehetjük: t = 3d - 4d: (d a szegecs átmérője); e = 1,5 d; v1 - 0,65v (v az összeszegecselendő lemez vastagsága).
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.