Energiapazarló és rosszul fűtött házakban élünk

2021.12.13. 10:01 | Írta: Gyökösi Attila

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 15-20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység. Azoknak a háztartásoknak, ahol nem megfelelő módon fűtenek, nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk is. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 18 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű.

futesfelmeres_1_1.jpg

Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. A rosszabb anyagi helyzetű háztartások jellemzően rosszabb minőségű és rosszabb energiahatékonyságú lakásokban élnek. Emiatt jövedelmükhöz és a lakásuk méretéhez viszonyítva különösen magas a rezsiköltségük aránya. Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány 1,7-szer magasabb, a háztartások mintegy 15 százaléka mindenképpen érintett. Ez az érték az alacsony jövedelműek körében már 22 százalék, a gyermeket egyedül nevelők között pedig 38,2 százalék Hazánkban a lakosság 8,5 százaléka költ jövedelme 25 százalékánál többet energiára, míg a háztartások több, mint 10 százaléka halmozott fel rezsihátralékot 2020-ban.

Nem mindegy mivel fűtünk

A Knauf Insulation egy korábbi felmérésében a megkérdezettek 62 százaléka gázzal, egyedi fűtéssel, 15 százaléka fával vagy szénnel, 10 százaléka vegyes tüzeléssel, további 10 százaléka pedig házközponti fűtéssel teszi meleggé családi házát, amelyre 30 százalékuk jellemzően havonta 25-30 ezer forintot, 18 százalékuk pedig havi 35-40 ezer forintot költ ahhoz, hogy otthonában 20-22°C-os legyen az átlaghőmérséklet. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel.

futesfelmeres_3.jpg

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. A magyarországi épületek több, mint fele 1970 előtt épült. A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve, a lakásállomány 70-90 százaléka szorul felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, az elsődleges energiafelhasználás 40 százalékáért felelősek, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

A célzott támogatások ösztönzik leginkább az energiahatékonyságot

A lakóépületek energiahatékony felújítására van szükség, úgy, hogy a részben vissza nem térítendő támogatások révén mindenki számára elérhető legyen. Elsősorban ki kell használni az energiaátállásra elérhető forrásokat. Fel kell mérni az érintett háztartásokat, és az energiaszegénység okait Megújuló energiaforrások használatával csökkenteni kell az alacsony jövedelmű háztartások energiaköltségeit.

Az energiaszegénység egyik leggyakoribb oka, hogy sokan nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat. A Knauf Insulation szakemberei szerint is ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a szigetelés és az ezzel kapcsolatos energiahatékony felújítások támogatása lenne.

Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

futesfelmeres_2.jpg

Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is.

Az energiahatékonysági felújításokat támogató finanszírozási formákra a rászoruló háztartásoknak van a legnagyobb szüksége, és az ő lakásaik felújításával lehetne arányaiban a legtöbb energiát megtakarítani” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

futesfelmeres_4_1.jpg

Miről árulkodnak az uniós adatok?

Az energiahatékonyság növelése a cél az uniós tagállamokban. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Az EU keleti és déli tagállamaiban okoz a legnagyobb problémát az energiaszegénység.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr6016782220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tina.0611 2021.12.13. 17:54:15

A légszennyezettséghez nagyban hozzájárul az is, hogy a falvak szélén, illetve a tanyákon élőknél nem szállítják el a szemetet. Egy Pest megyei tanyán élő ismerősöm elmondása alapján 2 havonta lehet leadni max. 4 zsákot egy előre megadott helyen, ahova persze csak kocsival lehet eljutni. Gondoljunk bele, nyáron, kisbabával, mennyi kakis pelenka, stb, gyűlik, büdösödik. Csoda, hogy mindent, amit lehet eltüzelnek?

Tina.0611 2021.12.13. 18:03:38

Még hozzátenném, hogy a tanya kb. 500 méterre van 2 falu között, és a dűlőben (utcában) több kisgyermekes család lakik.

2021.12.13. 19:55:36

reménytelennek tűnik

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2021.12.13. 20:15:07

@éppnászos: Az a baj, hogy teljesen igazad van. Én még hozzátenném, hogy általában ez az egész emberi civilizáció reménytelen. Általánosságban: ugye vagy az van, hogy vagy elmegyünk, és afféle hardcore aktivistaként odaláncoljuk magunk egy minisztériumhoz/atomerőműhöz/bálnavadászhajóhoz, ami amúgy semmit nem változtat a dolgok menetén, vagy élünk ahogy tudunk, maximum nem vállalunk gyereket, mert ő aztán már végképp nem egy jó világban kell majd éljen. Hmm. Elrugaszkodtam a témától, de ha szigorúan csak a cikk témájánál maradunk, akkor is az van, hogy itt egy mondjuk 10 év komoly odafigyelésével megvalósítható (máshonnan elvont pénzekkel) projektről lenne szó, ami két és fél kormányzati ciklus, közte két választási kampánnyal. Tényleg reménytelen, egyszerűen az ember ehhez nem elég értelmes faj. :(

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2021.12.13. 20:42:37

@Göndörszőrű passzivista: Én így decemberben azért kevésbé pártolom a fűszoknyát... Ahol meg most is lehetne hordani, ott már hordják mások. Mondjuk a régiek nem véletlenül találták ki a területfoglaló háborúk intézményét... De hát mi mindent jobban tudunk. :(

Andy73 2021.12.13. 23:19:50

Vajon hány háztartásnak lenne közüzemi tartozása, ha piaci árak lennének, ha nem fagyasztottak volna be az árakat több mint tíz éve?

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2021.12.14. 01:46:53

@Tina.0611: A sz@ros pelenkát szerintem pont hogy okés gondolat tüzelőnek használni. :D
Teljesen természetes, kiszárítva olyan fűtőértéke lehet, mint a brikettnek.Egy tanyán meg csak van hely a háztól távolabb tárolni, hogy a gittszag ne legyen zavaró.
A nepáli őslakosok is jaksz@rral tüzelnek időtlen idők óta.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2021.12.14. 01:53:27

Ha Viktorék az eszetlen csók, nyelvespuszi és petting helyett ilyesmibe tolták volna a segélypénzeket, hogy nagyívű szigetelés, fűtéskorszerűsítés támogatása, vagy esetleg olcsó új ingatlanok felépítése, akkor lehet, hogy többre ment volna vele a magyar társadalom.
Mert így, a csókkal csakfelverődött az összes ingatlan 10-15-20 millió forinttal.A háromgyerekeseknek ezt kifizeti az állam, de nagyjából mindenki más (és ilyen másokból van azért több) meg alaposan rábacott...Ezt nagyon elkszúrták, vagy hogy a brébe kell írni..

Andy73 2021.12.14. 11:01:06

@geegee: 50 %-os támogatást adnak lakásfelújításra bárkinek, nemcsak a nagycsaládosoknak. Ezt szinte bármire felhasználhatod, szigetelésre és fútéskorszerűsítésre is, ha energetikailag korszerűtlen ingatlanban élsz. Ez is felvitte az építőanyag árakat. Általában bármilyen támogatás ezzel jár, nem csak a CSOK vagy a babaváró hitel. Utóbbit bármelyik fiatal házaspár megkaphatja, de a CSOK-ot is, csak kevesebb gyerekre kevesebbet, illetve többet kell visszafizetni belőle, ami teljesen logikus. Az áremlekedés és az infláció egyébként összetett dolog, sok dolog okozza, pl. a forint romlása is. Közben azért a fizetések is emelkednek, bár azok persze általában nem annyira.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2021.12.15. 02:48:47

@Andy73: "50 %-os támogatást adnak lakásfelújításra bárkinek, nemcsak a nagycsaládosoknak"
Na jó, de nem 10-15-20 millió forintig, hanmem csak jóval kevesebb összegig, ha jól tudom.Minket sajnos nem érint a támogatás, úgyhogy nem vagyok naprakész teljesen.

Andy73 2021.12.15. 09:43:07

@geegee: 3 plusz 3 millió, abból már meg lehet oldani a fűtés korszerűsítést, de másra is elég lehet, pl. a nyílászárók cseréje, stb. Ez persze az ingatlantol függ. Egy hatalmas romhalmazra bármennyit rakolthetsz, de egy átlagos ingatlannál 6 Milla már komoly összeg.

zweitakt 2021.12.21. 17:47:23

khm...
Arra gondol-e valaki, hogy annyi energiával, amivel egy 100 négyzetméteres egyszintes ház légterét fel lehet melegíteni 10-ről 20 (!) fokra, azzal kb. 30 liter fürdővizet lehet felmelegíteni?
A lakások energiafelhasználásának döntő többségét a használati meleg víz előállítása teszi ki.
Bejön a 10°C víz, felmelegíted 40°C-ra, és leereszted a lefolyón, amikor zuhanyzol. Hm? No ezen nem segít a hőszigetelés!

Ha már a nyugati, meg a magyar háztartások energia felhasználásának összmennyiségét mérjük össze, talán egy kicsit finomítani kéne a mérési módszereket is. Hányszor fürdik egy francia egy héten? És egy magyar? Olasz? Német? Bajor? Lengyel? stb. Hányan laknak egy házban? (Megint a fürdés-mosogatás-mosás hamar többszöröződik a fogyasztott mennyiség!)

Már csak azért, mert ahogy a gyermekeim szeretnek pancsolni, az nehezen emésztehető... Aztán üvöltözhetek én, hogy: "HA ZUHANYZOL BEDUGOD A KÁDAT ÉS LE NEM ERESZTED, AMÍG KI NEM HŰLT! AZ A HŐENERGIA ITT MARAD!!!" -naugye;-)
De majd megnézem a gázórát is, fürdés előtt-után, meg a napi fogyasztást, oszt' referálok!

villanyember 2021.12.23. 05:29:20

@zweitakt:

Hajaj, két lányt neveltem(?) fel. A végén már azt csináltam hogy amikor zuhanyozni ment valamelyik akkor néztem az órát és 5 perc múlva elzártam a melegvizet. Persze volt sivalkodás, erre kaptak még 3 percet. Szerencsére a kádban dagonyázást sikerült valahogy elkerülnj. Na akkor lett volna csak pazarlás, minden este 2 kád víz!
Volt nálunk egyszer egy holland kislány 1 hétig. Fürdeni egyszer se fürdött, de naponta kétszer mosott hajat. Mondjuk parfümből többet használt mint amennyi vizet megivott. A padlószőnyegre simán begázolt a koszos bakancsával de a széket megtörölte zsebkendővel mielőtt leült. Szóval szerintem arrafelé se rózsás a helyzet ilyen szempontból.
A szennyvízzel elpazarolt hőenergiával tökéletesen igazad van. Amíg nem volt csatorna, szikkasztót használtunk. Az akna fölött a legnagyobb hidegben se fagyott meg a föld.

zweitakt 2021.12.23. 16:01:53

@villanyember:
>-)))
Hasonló tapasztalatom van idetévett nyuggatti diákokról, még diák koromból. Heti egy zuhany, de napi egy hajmosás, oszt dezodor doszt! Amikor meg én vendégeskedtem a "sógoroknál" csodálkoztak, hogy naponta tusolok...
A balatoni kempingekben egy hely volt, ahol nem hallottál német szót: a zuhanyzó;-)
A lányoknak én tíz percet adok, aztán lezárom én is, mióta egy este két tele kád meleg víz folyt el... Sírhatnékom támadt!
Sokszor gondolkodtam azon, hogy a lefolyót is rézcsőből kéne készíteni hosszan a kád alatt, és azon körbetekerni a bejövő vízcsövet, és így visszanyerni a hő egy részét...
süti beállítások módosítása