Szentimentális szombati szösszenet. A képen a családi porecset látható. Mióta az eszemet tudom, ez volt apám porecsete, a mindenféle famunkáknál ezzel söpörte le a csiszolóport, miegymást. Ott lógott egy szögön a műhelyben a szekrény oldalán.

102 év hosszú idő. Elég belegondolnunk, hogy itt felénk szinte minden az azóta eltelt időszakban történt. Jó, kivéve persze Mátyást az igazságost, Dózsát a Györgyöt és Petőfit a költőt. De ezeken kívül szinte minden, tényleg. Nyilván 102 éve is készítettek már az emberek eszközöket, sőt, még gépeket…