Ipari vágásmódszereket ismertető sorozatunkban egy, a magánszemélyek részére is már-már elérhető technológia, a plazmavágás került sorra. Százezerrel kezdődő összegtől már kapható kis teljesítményű, hordozható berendezés. Kezelése és felépítése nem sokkal bonyolultabb, mint egy védőgázas hegesztőé.

Az iparban puszta daraboláson kívül alakra vágással, akár 3D fejjel (mely nem csak derékszögben, hanem tetszés szerinti szögben lesarkozott alakzatokat vág). Először az elméletet, majd a termetes plazma automata vágókat ismertetem. A hordozható gépek később még napirendre kerülnek.

Akinek van gitárja, amit időnként szállítani is kellene, hamar eljut oda, hogy kéne egy megfelelő keménytok a hangszernek. Persze gitártokból sokféle kapható, puha és keménytokok is, azonban ez utóbbiak azért időnként elég magas áron elérhetőek csak, ez különösen akkor fájó, ha amúgy csak egy olcsóbb, kezdőknek ajánlott gitárunk van. Ilyenkor azért rosszul eshet, hogy a tok, ami a gitárt védi, akár dupla annyiba is kerülhet, mint maga a védendő hangszer. Aki szeret barkácsolni, és van némi érzéke a fához, plusz van otthon néhány szerszáma is, hamar eljut odáig, hogy akár készíthetne is egy keménytokot a saját hangszeréhez.

Látogatottsági adatok alapján Önök annyira szerették szaniterszereléses sorozatunkat, hogy még egy epizódot, a mosdókagyló felszerelésének leírását bemutatjuk. A munkához szükséges segédanyag: fugázószilikon, szerszámok és a mosdóhoz kapott szerelvények, csavarok.

A benzines szegélynyíró vagy fűkasza pompás találmány. Nem hólyagosodik tenyerünk a kaszától vagy sarlótól és alkalmas ferde felületek nyírására. Fontos tanács: soha ne nyírjunk árokpartot vagy gátoldalt tologatós fűnyíróval, mert a kenési rendszere miatt motorja már egy perc múlva besülhet. Természetesen ez a négyütemű - legelterjedtebb - motorokra igaz.

Mivel üzemórákat tekintve keveset használjuk, hosszú évekig szolgál a háztartásban. Tulajdonképpen nem is a használat, hanem a téli-nyári tárolás és a karbantartás hiánya rövidítheti 10-12 éves életciklusát (ez szigorúan kiskerti üzemre értem). Természetesen adódhatnak hibalehetőségek, hiszen üzemanyag-ellátást, gyújtást, levegőszűrést, kenést szolgáló alkatrészeket tartalmaz. A kerti gépeknél mégis leginkább a berántózsinór adja fel elsőként. Egy berántózsinór-károsult példányt szedtem szét a javítás reményében.

Elérkeztünk kompresszorhasználati sorozatunk utolsó írásához. Persze azért még lesz szó ilyen szerszámokról, de az általános bemutató-sorozatként ennyi elég lesz. Adtunk némi ízelítőt abból, miért is lehet célszerű egy kompresszort beállítani az otthoni műhelybe. De hogy némi konkrétumot is mondjunk, ebben a posztban összeszedem, szerintem milyen tevékenységeknél lehet ez igazán célszerű…

A fémipari gyártmányok összeszerelésének általános és leggyakrabban alkalmazott módja a csavarkötés. Ebből következik, hogy a szerelési munkák közül a csavarkötések szerelése fordul elő a leggyakrabban. A csavarkötések szerelésének célja, hogy különböző gépalkatrészeket, szerkezeti elemeket úgy kössünk egymáshoz, hogy azok a gép vagy a szerkezet zavartalan működését biztosítsák, és szétszerelésük roncsolás nélkül elvégezhető legyen.

Úgy látszik, vannak olyan témák, amelyeket időről időre érdemes újra elővenni. Lehetnek ezek általános szerelési tanácsok is, de ilyen például az is, hogy miért is szeretünk barkácsolni, vagy miért érezzük úgy, hogy a dolgok saját kezünkkel végzett megjavítása, további használatra alkalmassá tétele fontos dolog.

Kerámiát készíteni nem gyerekjáték, tanúskodik egy korábbi gigainterjúnk Dudás Emesével, aki azóta is formázza-festi-égeti manóházait, függőit. Nemrégiben egy videósorozattal rukkolt elő, ahol betekintést nyerhetünk a gyakorlati folyamatokba. Ez a művészet-szakma nem lehet sikeres a puszta elméleti- és gyakorlati alapok elsajátításával, számos elrontott égetés és gyakorlati tapasztalat szükséges egy rutinosnak mondható keramikus (ön)képzéséhez. Írásunkat Emese legfrissebb munkáival illusztráltam.

Ismét pihenőre küldjük 3D nyomtatós rovatunkat, mert helyében toporog sok más téma. Bő lére eresztett válogatással búcsúzom, melyek a sorozat hetei alatt készültek, de nem érdemeltek külön írást.

Gombázgatunk? - kérdezhetné Dr. Zacher Gábor toxikológus. A Tim Burton és David Lynch ihlette dioráma kissé zsúfolt lett, de minden részlete a kompozíciónak egy rejtett utalás. A női alak festés után elég csinos lett szerintem. Ember-szkennelésből származik. Persze nem úgy, hogy odatartjuk az embert  a szkenner nyílásához, az behúzza és modellt készít belőle. Inkább olyasmi, mint a reptéri kézi fémszkennerek. Körbe kell tapogatni vele a tárgyat és egy szoftver leképezi modelljét. Kiábrándító eredményekkel találkozni az olcsó szektor gyártmányaival készített tárgyakon.

Kompresszorhasználati minisorozatunkban elérkeztünk azokhoz a szerszámokhoz, amelyek esetében az átlagos barkácsoló számára egyáltalán nem egyértelmű, hogy levegővel is működhetnek. Manapság az elektromos kéziszerszámok már valóban bárki számára elérhetőek, és az akkumulátoros berendezések is egyre olcsóbbak, miközben az akkuk fejlődésének köszönhetően egyre jobban – tovább – használhatóak. Vajon mit tudnak ezzel szembeállítani a pneumatikus szerszámok?