Miért szereljünk?

2016.09.13. 05:04 | Írta: Gyökösi Attila

Úgy látszik, vannak olyan témák, amelyeket időről időre érdemes újra elővenni. Lehetnek ezek általános szerelési tanácsok is, de ilyen például az is, hogy miért is szeretünk barkácsolni, vagy miért érezzük úgy, hogy a dolgok saját kezünkkel végzett megjavítása, további használatra alkalmassá tétele fontos dolog.

 kave.jpg

Már megszoktuk, hogy időnként beesik egy-egy hozzászóló, aki nem érti, miért is jó megjavítani valamit, amikor újat is vehetnénk helyette.

Hát, most akkor megint elmondom, mit gondolunk erről. Figyelem, szerteágazó gondolat-cunami következik, lesz itt áltudomány, chemtrail, fogyasztó pirula… merthogy ezek bizony mind összefüggnek a poszt alapgondolatával.

Hogy a társadalom, és az azt alkotó emberek mennyit változtak akár csak 100 év alatt is, jól mutatja az alábbi történet:

Jóbarátom a Leatherman itteni képviseletét ellátó cég vezetője. Ő mesélte, hogy egy fiatal, telekommunikációban utazó menedzserrel volt egy megbeszélése. A fickó rákérdezett, hogy tulajdonképpen mi is a termék amivel a barátomék foglalkoznak. Ő elmondta, hogy ez egy kis méretű, hordozható, amolyan »mindig-velünk-van« multiszerszám-család, és hogy mi mindenre használható. Menedzserünk nem nagyon értette a dolgot, mármint azt, hogy miért fontos, hogy szerszám legyen nálunk, pláne mindig... Barátom mondott pár példát, a meglazult csavarok, kibontani való csomagolások, kipattintani való elemtartók témaköréből, meg olyanokat is, hogy mondjuk egy csöpögő wc tartályt, vagy épp meglazult tengelyű kerékpárt, konyhai gépet, laza elektromos villásdugót, vagy akár egy autó levegő- vagy vízcsövének bilincsét egy ilyen szerszámmal azonnal meg lehet javítani, ahogy észrevesszük a gondot. A fickó nagy szemeket meresztett, hogy ő ilyesmivel bizony nem foglalkozik, ha ilyen gond merül fel, akkor a saját megoldása erre az iPhone, felhív egy szerelőt, aki ezt megoldja.

multiszerszam03.jpg

És hogy ez mennyire így van, azt saját tapasztalatom is megerősíti. Időnként besegítek egy asztalos barátomnak, aki amolyan gyorsszerviz/hibaelhárítás megbízásokat is vállal. És bizony nem ritka, hogy valaki valóban egy lötyögő kilincs, vagy szoruló, nehezen zárható bukó-nyíló ablak miatt hív ki szakembert, miközben ezeket a problémákat az én családomban a 14 éves lányomtól a 70 éves, bankár nagybátyámig bárki meg tudná oldani magának. Ezek a népek meg fizetnek kiszállási díjat, meg óradíjat, néhány csavar kicseréléséért, meghúzásáért. Hát, egészségükre…

Mindenesetre, így talán érthető, honnan jönnek azok a kommentek, akik magát a házilagos szerelést sem értik. Szerintünk viszont az emberi léthez hozzátartozik, hogy értsük, hogyan működnek a dolgok körülöttünk. Az igénynek meg kellene lenni mindenkiben arra, hogy lásson, tanuljon, megértsen. Meggyőződésünk, hogy ez, mármint a megismerés igénye, egy hihetetlenül fontos momentuma az életnek. Kis ugrás: Az, hogy mostanság mekkora teret képesek nyerni a legkülönbözőbb áltudományos tanítások, a rákellenes csodaszerektől a chemtrail agymenésekig, épp ide vezethető vissza. Mert ha tágabban szemléljük a dolgot, és a mechanika, meg a mérnöki tudományok mellé odavesszük a természettudományokat is, a megismerés igénye, a nyitott szem, az utána olvasás mind-mind segítenek abban, hogy ne dőljünk be mindenféle áltudománynak.

De vissza az alapgondolathoz: Ha valamelyest tisztában vagyunk egy szerkezet működésével, akkor jó eséllyel az is következik majd, hogy érdekelni fog, hogyan lehet azt szükség esetén megjavítani. Itt jegyzem meg gyorsan: természetesen mi sem hisszük azt, hogy mindent meg tudunk oldani magunk. Azért a szaktudás fontos és létező dolog. De kétség nem férhet ahhoz, sok terület van, ahol némi műszaki érdeklődéssel, töprengéssel, utána olvasással magunk is sikereket érhetünk el. És pont ezek a sikerek azok, amelyek hajtóerőként szolgálhatnak a saját javítások elvégzésében. Mert ez jó és hasznos kikapcsolódás is, és persze sikerélmény és tanulság. Egyszerűen vagyunk páran, akiknek élvezet kiismerni egy elsőre bonyolultnak tűnő szerkezetet, majd kitalálni mi is a probléma a működésében, és ezt hogyan is tudjuk megjavítani. 

A másik kifogás azt szokta érinteni, hogy miért érdemes javítani egyáltalán, mikor vehetünk újat is, ami szebb és jobb és modernebb. Azt is szokták mondani, hogy ezzel a javítási mániánkkal maradiak vagyunk, és gátjai a gazdaság működésének és a modern, környezetkímélő technológiák terjedésének.

Ezekből a hozzászólásokból számomra mindig az jön le, hogy írójuk alighanem ellógta a reál tantárgyak óráit, viszont szívesen járt a közgazdaságtannal meg üzleti tudományokkal foglalkozó szakkörre. Egyszóval, magáévá tette a »fogyassz és pazarolj« szlogenjét. Ebben a kérdésben teljes körűen állást foglalni végképp hosszú és kacifántos lenne. De azért annyit talán ideírhatunk, hogy bizony vagyunk páran, akik nem cserélik le a tévéjük pusztán azért, mert az új néhány száz képponttal nagyobb felbontású, vagy minden eddiginél térhatásúbb a hangja. És egy működő mosógépet sem fogunk két plusz jelért (mármint hogy ez nem pusztán „A” hanem mondjuk „A++” hatékonyságú már…) lecserélni. Sőt! Ha ez a tv vagy mosógép elromlik, és javítható, akkor bizony meg fogjuk javítani. Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy régi termék kidobása ÉS egy új legyártása bármilyen számítás szerint, - a környezet és a fenntarthatóság szempontjából - jobb megoldás lehet, mint a régi további használata.

Nem gondolom, hogy ez maradiságot jelentene. Ettől a hozzáállástól még nem leszünk mondjuk amish-ok. Ugyanakkor az igaz, hogy mondjuk egy új mobiltelefon vagy épp egy új háztartási eszköz hirdetését látva, azért az első kérdés az a fejünkben, hogy jó-jó, tényleg szép, de mennyivel is tud többet ez a termék annál amit most használunk? És tényleg jelent-e ez előnyt számunkra?

De mindegy is. Gondolkozni nem könnyű megtanítani másokat, pláne, ha erre – mármint a gondolkozásra - amúgy nincs különösebb indíttatásuk.

A poszt alaptémájára visszatérve, olvastam még gyerekkoromban egy sci-fi novellát, nem tudom már hol, és ki a szerző. A novella egy olyan világban játszódik, ahol törvény tiltja a használati tárgyak és eszközök szétszerelését és javítását. A rendőrség ügynökökkel kutatja, kik azok, akik ezt a törvényt megszegik, és börtönnel sújtja őket. Persze vannak ellenállók, de nagyon érzékletesen írja le a novella, hogy milyen fokú rosszullétet éreznek azok a polgárok, akik előtt mondjuk szétszednek egy karórát. Hasonlót ahhoz, mint amit mi érzünk esetleg egy kifordult belű állat láttán. A novella végén kiderül, hogy erre az egészre azért van szükség, mert az adott társadalomban már olyan fokú a túltermelés, hogy muszáj folyamatosan pazarolni, és mindent cserélni, egyébként szétesik az akkori világ szerkezete... 

Hát, én azért nem biztos, hogy szeretnék egy ilyen világban élni, és talán vagyunk még ezzel így páran itt a blognál, és talán vannak ilyenek az olvasóink között is… 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr6711680593

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anonymouse. 2016.09.13. 14:10:58

Az utolsó előtti bekezdés elgondolkodtatott. Lehet, hogy meg fogjuk érni, ha az erőltetett túltermelés így folytatódik, esetleg valami hasonlót...

Az A++ról egy kis saját történet.

Anyósom venni akart egy egy új korszerű hűtőgépet, ami már a legkorszerűbb A++ kategóriába tartozik. A legfőbb érv a vásárlás mellett az volt, hogy ezzel már sokat tud spórolni, mivel kevesebbet fogyaszt és ez nagyon megéri!
Kérdeztem:
- Csókolom Anyuka, mennyi villanyszámlát is fizet???
- Hát olyan 3.500-3.800 Ft-ot.
- Akkor Anyuka (a mosógép vízmelegítését is számba véve) talán elhasznál hűtésre vagy ezer kemény Forintot. Na már most ha megveszi ezt az új hűtőt, akkor mondjuk leesik ez a fogyasztás 6-500 Forintra és nyer 4-500 Ft-ot, ugye? (Ami közel sem biztos, de legyünk nagyvonalúak.
- Igen, igen.
- Tehát, havonta nyer 4-500 Ft és ezért akar venni egy 90.000-100.000 Ft-os hűtőgépet. Utána számolva azt jelenti, hogy ez majd olyan 15-20 év múlva térül meg feltéve, ha ez új már nem minőségi anyagokból gyártott hűtő, addig többször is el nem romlik. És mivel a jelenlegi hűtője nem is olyan túl öreg és soha nem volt vele semmi gondja, AKKOR ANYUKA MEGÉRI-E???
- Hát,ööööö.....

azzer 2016.09.13. 15:10:03

Én nem teljesen értek egyet ezzel, és le is írom, hogy miért.

A közgazdaságtan tanárom (mindjárt jön majd a népes előítéletes tábor, ahogyan a cikkben is le volt írva...), említette, hogy egy ország gazdasági fejlettségét jól lehet mérni az által, hogy a társadalom tagjai mennyire matatnak otthon. Vagyis mennyire szerelgetnek otthon maguknak, mennyire főznek magukra, mennyire termelik meg az élelmiszert stb. stb. A fejletlenebb országban élők sokat matatnak otthon, a fejlettebbek nem.

A mintaország legyen Amerika. Ott egy átlag ember alig főz otthon, elmegy egy kajáldába, megveszi, megeszi és kész. Otthon nem tölti az idejét főzéssel, miért is töltené? Elkészíteni egy ételt nekem pl. 1-2 óra: megtervezni, bevásárolni, elkészíteni, én nem vagyok szakács, ezért sokkal lassabban, és sokkal rosszabb minőségű ételt készítek így el, mintha attól vásárolnám meg, aki ért hozzá és ezzel foglalkozik. Ez alatt a 2 óra alatt dolgozhattam volna, és sokkal több pénzt kereshettem volna meg, amiből jobb minőségű ételt tudok venni, mintha én készíteném el. És ez gazdaságilag baromira hatékony. Mindenki azt csinál, amihez ért. A szakács főz,a szerelő szerel, a bérszámfejtő pedig bérszámfejt, emellett (és ez a lényeg) KERESLETET alkot, keresletet alkot a szendvicsre és az ételre, ezáltal közvetve MUNKÁT ad az embereknek, nő a fogyasztás, csökken a munkanélküliség a pénzforgalom miatt nőnek az adóbevételek stb. stb. És nem csak hogy fejlődik a gazdaság, én is jobbakat és finomabbakat fogok enni, mint ha én magam készíteném el.

Én nem értek a szereléshez, dolgoztam ilyen helyen anno, és rohadtul nincs hozzá érzékem, én elméleti szakember vagyok, ahhoz jobban értek, mint a gyakorlati dolgokhoz. Inkább nem nyúlok hozzá dolgokhoz, azzal mindenki jobban jár. Kijön a szerelő, elvégzi, dolgozik, kap pénzt. Egy hozzáértő, tapasztalt ember végzi el a munkát, aki nem csak funkcionálisan hozza rendbe a dolgokat, hanem esztétikailag is.

Vidéken nagyon sok otthon machináló embert látni, és ez látszik is a házukon, az autóikon, a tárgyaikon, mert úgy néznek, ki ahogy... igen, szarul.... Természetesen vannak akik ügyesek, de a nagy többség nem az. Aki nem hiszi el menjen el egy átlagos magyar faluba, látni fogja miről beszélek.

Itt vidéken nem rég megnyílt egy cukrászda. Teljesen hülyének néztem az ürgét, mert egy ilyen országban és ilyen helyen, ahol az otthon matató emberek száma hatalmas, nem fognak pénzt kiadni egy sütiért, hanem inkább megcsinálja magának. Igaz ő tud 5 félét sütni, mákos rétes, bejgli, de neki ez jó, nem fog egy jobb marcipán mousse -ért pénzt kiadni. És igazam is lett, fél év után be is zárt, nem volt forgalma.

Egyébként a cikk szellemiségével én is egyetértek, én sem bírom a fogyasztói társadalmat, mert már túlságosan is nagy méreteket ölt. Azzal is egyetértek, hogy egy csavart illene magunktól meghúzni, meg villanykörtét kicserélni, de azt se felejtsük el, hogy ma nagyon sok házban nem hagyományos villanykörte van, hanem előre megtervezett led-és iszonyú modern világítás rendszerek, amit még egy jobb kézügyességgel megáldott emberke sem fog megszerelni (vagy megfog, csak iszonyú nagy mennyiségű idő kell neki, ameddig megérti a rendszerét), ahhoz már szakember kell. Ugyanígy van ez a számítógépekkel, 12 éve a socket 478-as PC-ket könnyen össze lehetett rakni, én magam javítottam, szedtem szét, de a mai miniatűr technológiával már nem fogom tudni megcsinálni.

szazharminchet 2016.09.13. 15:16:29

@anonymouse.: Szüleim hűtőgépe esetében én is kiszámoltam, az jött ki, hogy 3-4 év alatt fog megtérülni az új ára, és még egy kicsit nagyobb is a kinézett új. Lecserélték.

Az új cucc árában benne van valamennyire a készítésekor elhasznált erőforrások mennyisége. Épp ezért van néha olyan érzése az embernek, hogy ha megéri javítani, akkor valószínűleg környezetbarátabb is, mint újat venni. De sokszor időben éri meg: van, hogy valamit 2-3 óra alatt meg tudok javítani. Kinézni az újat ugyanennyi valami komolyabb szerkezetnél, és akkor még el is kell menni megvenni. Ráadásul javítgatni szeretek, vásárolni menni meg nem.

gyongyi70 2016.09.13. 15:20:27

@azzer: a közgazdasági okfejtésed igaz, amíg munkaidőben matat az illető. Csakhogy a magyar társadalom a szabadidejében matat és az túl bonyolult összefüggés számára, hogy a pihenés is érték, mert hozzátesz ahhoz, hogy jobban tudj a munkaidődben teljesíteni.

Amúgy én is olyan családban nőttem fel, ahol ciki csip-csup ügyek miatt szakembert hívni, ezt nehéz levetkőzni. Másrészt, magam is megtapasztaltam, hogy néha jobb, ha az ember kihagyja ezt a dolgot. Ugyanis sokszor volt olyan, hogy jött a szaki, pikk-pakk megcsinálta ugyan, de leverte a csempét, megkarcolta a bútort, leverte a vakolatot. Így inkább nekiállunk, hogy lassabban, de megcsináljuk magunk.
A másik, hogy sokszor csip-csup ügy miatt ki sem jönnek. Most hétvégén épp a kazánházat meszeltük, tettük rendbe a férjemmel, nem mintha nem lenne magasabb az óradíjunk egy festő-mázolóénál, de cakkum-pakk 10 négyzetméter falfelület, körberöhögött volna egy profi festő.

szazharminchet 2016.09.13. 15:22:02

@azzer: Nem kell megijedni. A ledes nyavalyát sem nehezebb cserélni (csak szerencsére ritkábban kell), és egy mai pc-t meg sokszor könnyebb megépíteni, mint a 486-ost (minden az alaplapon van, nincsenek kártyák).

Szerintem pont az is a jó a barkácsolásban, hogy az ember mindig tanul valamit, hogy valami hogy működik. Letöltesz egy leírást, megnézel egy videót a youtube-on, és már megy is.

bonifac · http://vezetek.blog.hu 2016.09.13. 15:23:45

Aki nem érti, annak kár magyarázni. (Akinek ájfónja van, annak meg sem próbálnám.)

Aki meg érti, az pontosan tudja, mit jelent a jól végzett munka öröme, hogy megcsináltam, hogy ÉN csináltam meg. Lehet, hogy lehetne szebb/jobb, de majd a következő...

Természetesen nem árt, ha az ember tisztában van a képességeivel, és nem gányol csakazértis. Ugyanakkor ha meg tudja csinálni, akkor azt tegye a tőle telhető legjobban.

(Amúgy meg a mai magyarországi mesteremberhiányban várjon nyugodtan heteket valaki, míg kijön egy mester, és jó drágán megcsinálja egy óra alatt.)

bonifac · http://vezetek.blog.hu 2016.09.13. 15:40:15

"ő ilyesmivel bizony nem foglalkozik, ha ilyen gond merül fel, akkor a saját megoldása erre az iPhone, felhív egy szerelőt, aki ezt megoldja."

Gondolom egy üveg borhoz is pincért hív. Az ájfónján.

Ez egyenlő azzal a nővel, aki egy rántottát nem bír csinálni. Van amire jó ;-) de asszonynak egyszerűen alkalmatlan.

Én nem azért nem hívok szerelőt, mert nem tudnám kifizetni, hanem mert égő volna. Nekem. De azt hiszem, az említett telekommunikációs szakembertől egy-két generáció választ el.

Serrin 2016.09.13. 15:45:52

Nem álítom, hogy nem igaz az írás, de nem mindenkinek való a szerelés. Nem a csavar meghúzásáról van szó (vaperként ez majdnem minden nap megteszem, meg fűtőszálat is tudok tekerni), hanem pl.: mosógép és egyéb dolgok szereléséről.
Jobb, ha pl.: egy zárhoz már nem nyúlok, mert hiába nézek meg sok YT videót, simán kihagyhatok egy fontos alkatrészt. Ugyanez egy mosógépnél még jobban előjön.

Egyébként informatikusként kértek már meg mosógép javításra, ami akár vicces is lehetne. Eleve mi közöm hozzá és én ráadásul erősen szoftveres vonalon vagyok (tesztelés és fejlesztés), nem hardveres. Egy gépet persze összerakok, ha kell, de nem erőltetem a témát, magamnak is inkább kész notebookot veszek.

Ismerek olyat, aki saját bevallása szerint mindent meg tud szerelni. Viszont jobb, ha nem bízzuk meg vele, mert mindent elvállal és ha fél év múlva kérdezzük meg, akkor sincs még kész. Persze egy kés élezése nem gond, de ennél komolyabbat nem bíznék rá. Inkább egy szerelő, aki végezhet trehány munkát, de legalább foglalkozik vele időben. :)

Serrin 2016.09.13. 15:48:35

Amúgy vidéken a gányolás tényleg el tud búrjánzani. Elég a legtöbb udvarba benézni, hogy lássuk az eredményét.

Nekem munka után a legtöbb esetben eszembe sem jutni még szerelni, inkább a családdal töltöm, meg pihenek.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2016.09.13. 16:08:51

@bonifac: Pedig nekem ezügyben -iPhone tulajdonosként is :-) - elég határozott véleményem van: ha van időm (hétvégén például), akkor szívesen csinálok valami mást, mint a napi levelezés, vagy "bit fucking". Nem azért, mert jobbat csinálok, mint az asztalos mester, a szakács, vagy a pék. Gyorsabb sem vagyok, sőt, ha a "rendes" munkabéremmel számolnám el, drágább is lennék, de ez egy módja a kikapcsolódásnak. Azt hiszem, Mark Twainnél jobban senki nem fogalmazta meg a lényeget:
Minden munka: amit meg kell tenni, és minden szórakozás: amit önként vállal az ember. És ez a fogalmazás hozzásegítette volna annak a megértéséhez, hogy művirágokat csinálni vagy taposómalomban dolgozni bizony kemény munka, de a kuglizás vagy a Mont Blanc megmászása szórakozás. Vannak Angliában gazdag urak, akik komoly anyagi áldozattal szerzik meg azt a kiváltságot, hogy nyáron naponta húsz-harminc mérföldnyi útszakaszon ők hajtsák a postakocsit; de ha nekik kínálnának bért a fáradságért, kedvtelésük munkának minősülne, s így már nem vállalnák.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2016.09.13. 16:20:40

@Serrin: Innen ez már csak gyakorlat kérdése, ne aggódj. (Mint a régi viccben: "Azt, hogy Ön micsoda, kisasszony, már megbeszéltük, most már csak az alku folyik." :-D ) Az ember 5 perces zárbetét cserével kezdi, aztán nincs megállás. Távközlési mérnök kollégám már bármikor esztergál egy új alkatrészt a törött helyett. Én még itt nem tartok (nem is fogok), de azért azt élveztem, amikor úgy nézett rám a bérelt lakásunk tulaja, mint a bantu négerre, amikor mondtam, hogy vízkőtlenítettem a villanybojlert, meg kicseréltem a tömítést, és az anódot, az alkatrész 8500 Ft volt, munkadíjat nem számolok. Nem a spórolásért (ő fizette volna), de tököm vár fél napot otthon egy szerelőre, amikor magam is megcsinálom hétvégén, akkor, amikor nekem megfelelő, akár este tízkor is. És ugyanígy élveztem, amikor a mi bérlőnk felhívott, hogy bedöglött a mosógép, de szétszedte, vett bele egy új ékszíjat, és kész.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2016.09.13. 16:20:42

A poszt nagyon jó.

Természetesen én is szerelek. Nemrég a mosógép ajtajának kilincsében tört le valami. Megnéztem egy új ajtó árát, megnéztem egy megrendelhető kilincs árát, és a szerelést választottam. Időbe és vesződségbe telt, hogy megcsináljam, de megcsináltam. A szabad időmet pénzre váltottam. A pénz drágább. @gyongyi70: "Csakhogy a magyar társadalom a szabadidejében matat és az túl bonyolult összefüggés számára, hogy a pihenés is érték" És a matatás lehet egyfajta pihenés, ahogy ezt sokan tudják magukról vagy ismerősről. Ráadásul jó érzéssel öntheti el az ember lelkét, ha utána az, amit matatott, működni kezd. És a matató ember előállított valamit, ami nem volt. Nem csak iktatta, eladta, leszállította, hanem ő csinálta, a két kezével. Nem csak a terápiás kerámiaszakkör lehet terápiás.

A mindenféle eszközök szerkezetében, ha az ember gondosan megszemléli, gyakran lehet találni egy-két olyan pontot, ami a feladathoz képest túl gyengének látszik. Igaz, hogy aztán nem mindig ott sérül, hanem egy előre nem látható helyen, anyagfáradás vagy egy utána már szemmel láthatóan szemét minőségű öntvény gyengesége miatt. Nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy ez szándékosan betervezett hiba, elévülési pont. Lehet a tervező tévedése is, rendben. Csak kár, hogy ezek ott vannak. Mert nekem nincs sok pénzem, és nem tudok mindig venni egy újat a régi helyett. Akinek fussa rája, az vegyen, mi közöm hozzá. Én inkább megpróbálom megjavítani a régit. Egyre rosszabb a hajszárító? Szétszedem, óvatosan, figyelve a csapdákat. Akik "matatnak", ismerik azt is, hogyan teszik a gyártók néha lehetetlenné a szétszerelést rongálás nélkül, trükkös csavarok, ügyes fülek stb. De ha kell, szétszedem, letakarítom a fűtőszálat, a ventilátort, és megint elműködik egy évig. Ki kellett volna dobnom?

Vannak olyan esetek, amikor az látszik értelmesnek, hogy újat veszek, mégis rossz érzés egy komplex, _majdnem_ működőképes gépet a lomtalanításra félretenni. Abban rengeteg munka van. Aztán látni, hogy valamelyik lomis szabályosan szétver egy tévét azért, hogy kivegye belőle az egyik trafót. Az nemrég még egy tévé volt.

Egyszer a feleségem látott valahol egy kisfilmet, amelyben Kelet-Ázsiában egy néni elvitt egy darabokra tört kerámiatálkát a szerelőhöz. A szerelő nézegette, megmondta, hogy mennyit kér a javításért, megegyeztek. Megjavította a tálkát. Nem ragasztóval, olyan arra felé talán nem is igen szerezhető be. Finom munkával apró lyukakat fúrt az egymás melletti darabokba, nem fúrva át teljesen az anyagot, aztán kapcsokat hajlítgatott, és úgy kapcsolgatta össze az összes darabot. Megcsinálta. Egy kerámiatálka? Mi azonnal a szemetesvödörbe dobnánk, talán bosszúsan, talán nem, és vennénk valami másikat.

Láttam, ahogy Indiában egy utcai kézikocsi tetején egy ember teljesen leharcolt, ősrégi mobiltelefonokat JAVÍTOTT. És utána el is tudja azokat adni. Nálunk a reklámok azt ugatják, hogy a fél éves, szégyenletesen elmaradott, primitív telefonod helyett már holnap vegyél egy újat, mert ez még gyorsabb - na nem annyira, hogy a következőről ne lehetne ugyanezt elmondani -, és a képernyő széle le van gömbölyítve, egyébként is, az árának egy része lebeszélhető. És az emberek mennek és megveszik, aztán ettől érzik királynak magukat. "Korszerűnek", mindig ezt a teljesen kiüresedett, értelmetlen szót ismételgetik.

Tudom, és nagyon nyugtalanít is, hogy ma azért kell új dolgokat gyártani, hogy eladják, ezért a melós is kapjon egy kis pénzt, amin másoktól vesz új dolgokat, hogy az se haljon éhen. Ez egy elmebetegségig elcsúszott rendszer, bár már negyven évvel ezelőtti sci-fikben és sci-valóságokban az USA létformájának egyik oszlopaként írták le.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2016.09.13. 16:21:47

"És egy működő mosógépet sem fogunk két plusz jelért (mármint hogy ez nem pusztán „A” hanem mondjuk „A++” hatékonyságú már…) lecserélni."

Ebbe a gondolatba talán bele lehet kötni egy kicsit. Az a két plusz jel nem elsősorban kisebb villanyszámlát jelentene, hanem kevesebb elégetett földgázt, kevesebb kipöfögött szén-dioxidot és mérget. Ha meg tudjuk fizetni az árát, akkor sem lesz a szén-dioxid kevesebb, a földgáz több. Viszont ezzel a kissé reménytelenül propagált látásmóddal az a baj, hogy az ember egymaga csak jelentéktelen mértékig rontja a Föld állapotát, ezért nehéz a kényelmetlenségre rábeszélni egy homályos, jövőbeli probléma csökkentéséért.

Viszont az is tény, hogy az új hűtő elkészítése nyilvánvalóan több kárt okozott a Földnek, mint amennyit én fogok az áramfogyasztással. Ez a bökkenő a környezetvédelemben.

anonymouse. 2016.09.13. 16:42:14

@szazharminchet: Nem lehet, hogy esetleg elszámoltad a megtérülés idejét? Egy A++-os hűtő fogyaszt mondjuk 240 kWh/év, ami 35 Ft körül számolva évenként 8.400 Forintot jelent. Egy 10 éves hűtő esetén (ami már réginek számít), mondjuk 340 kWh/év fogyasztás van, ami 11.900 Ft. Látható, hogy 3.500 Ft a különbség évenként! Ahhoz, hogy az általad felvázolt helyzetben 3-4 év legyen a megtérülés talán a Rákosi rendszer idejéből kellene hűtőt szerezni, vagy legalább is a hatvanas évek körül szerintem.

bonifac · http://vezetek.blog.hu 2016.09.13. 16:47:32

@Csokis: De ki dönti el, hogy mi az amit meg KELL tenni?

Pl. fel kell-e tenni azt a képet a falra? (Kell-e fúrni neki lyukat, tiplit bele, stb.)
Nyilván nem, jó az a fal úgyis, max. az asszony rágja a fülemet.
Akkor az most szórakozás? Önként sem csinálom.

Autót miért mosunk? Kell? (Egy idő után ja.) Nem, úgyis koszos lesz, de a szemünknek/lelkünknek jólesik. Mégsem nevezném szórakozásnak.

Mark Twain okos ember volt. Azt is ő mondta: "Minden érték viszonylagos. Jobb a fiatal cserebogárnak, mint a vén paradicsommadárnak."

bonifac · http://vezetek.blog.hu 2016.09.13. 16:54:19

@Serrin: Késélezést tanuld meg, nem annyira nehéz. Rendes férfiembernek simán belefér az eszköztárába.

A legtöbb 'szerelés' néven futó dologban azon felül, hogy meg tudom csinálni, a lényeg az, hogy rengeteg időt és pénzt lehet vele spórolni.

Pl: Tápventit cseréltem SFF házas PC-ben. Nekem 15 perc kényelmesen (miután tudtam, hogy 8 centis kell bele). Mennyi lett volna, ha ezt autóval el kell szállítanom egy szervizbe, majd vissza? Költségben és időben? Na ugye. (Már elvállalják eleve, és nem azt mondják, hogy ilyenhez nem értenek.)

Szelid sunmalac 2016.09.13. 17:09:28

Megis mi a jo fenere akarsz celozgatni azzal hogy nem tudunk mindent megjavitani? Minden csak ido, turelem es megfelelo mennyisegu szigszalag illetve wd40 kerdese

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2016.09.13. 17:11:44

@Androsz: Hát, épp a hétvégén olvastam egy aktuális Greenpeace szlogent (addigra ez a poszt már rég kész volt):

"Szeretnéd tudni, melyik a legkörnyezetbarátabb telefon?
Az, amelyiket már most is használod! 2012-ben egyetlen év alatt 48,9 millió új elektronikai hulladék keletkezett. Azaz fejenként 7 kg, a világ összes lakosára.
Keresd a javítható, bővíthető, újrahasznosítható termékeket – válj fogyasztóból szerelővé!'

Szelid sunmalac 2016.09.13. 17:14:05

Megis mi a jo fenere akarsz celozgatni azzal hogy nem tudunk mindent megjavitani? Minden csak ido, turelem es megfelelo mennyisegu szigszalag illetve wd40 kerdese

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2016.09.13. 17:19:32

@Szelid sunmalac: Hát, például tudsz-e szigszalaggal és wd40-el kommentmotort javítani, hogy ne kétszer lássuk a hozzászólásod? :D :D

anonymouse. 2016.09.13. 17:26:02

@Szelid sunmalac: Bocs, a sziloplastot kihagytad! A "jó" szakemberek mindent ezzel és egy kis szigszallaggal javítanak, legyen bármilyen műszaki probléma. :)

Nem működik...???
Vegyél elő egy nagyobb kalapácsot! xd

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2016.09.13. 18:02:01

@Thoreau: Elmebeteg banda, de néha azért van egy-egy jó megjegyzésük, íme.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2016.09.14. 15:16:01

@bonifac: Amit könnyebben megcsinálok, mint a "meg nem csinálás" okozta kellemetlenség. Ha elég soká rágja a fülem, hát felteszem. Legfeljebb -hogy újabb klasszikus idézzek- úgy, mint Podger bácsi a Három ember egy csónakban idevágó történetében, és többet nem kéri. :-) (Erre nincs magyar link sajna: ebooks.adelaide.edu.au/j/jerome/jerome_k/three/chapter3.html)

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2016.09.14. 16:51:13

@Csokis: Podger bácsi! "Az események folyományaként Mária néni szelíden megjegyezte, hogy ha Podger bácsi legközelebb megint szöget készül a falba verni, tudassa vele idejében, hogy egy hétre elutazhassék a mamájához, amíg a bácsi elkészül a dologgal." :)

Untermensch4 2016.09.14. 18:59:46

@bonifac: Őszintén szólva, amikor benne ülök egy autóban csak az ablakok tisztasága tud "jól esni a szememnek", a többi részét nem látom... :)

Blacke 2016.09.30. 16:23:14

@azzer: Ha a barkácsolást, otthon machinálást gazdasági szempontból nézzük.
Példa kedvéért, egy adott iparágban egy adott gyártás beindításához, xy gépekre van szükség.
Xy gép 30-35m forint újjonan. De lelkes barkácsoló kollégánk, addig jár utána xy gép, milyen elven működik amíg egy hibás németet megvesz. Szabadidejében kicseréli a hibás elemeket.
És hipp-hopp 20-25m több pénze jut reklámra, mint csak a gyártással foglalkozó kollégának.
Általában nagy újítások garázsokból- sufnikból, US-ban inkab kickstarter-ről indulnak.

Szóval Machinálásra fel!! :)

Untermensch4 2016.10.01. 09:54:08

@Blacke: Sokkal kisebb léptékű példa: kerékpáros gyerekülés. Használtcikkes boltban (a labancok kidobták vhol tehát újrahasznosított hulladék) megláttam egyet, még 2 évvel a gyerek születése előtt. Egy-két rögzítőelem hiányzott és a konzol-részén hajlítani kellett (a camping váza laposabb szögben áll mint a montié). Később amikor már az ülés oldal/háttámasztó funkciója nem volt nélkülözhetetlen, a kettes számú bringára raktam két vázmerevítésnek látszó lécet, arra a kormány mögé egy normál bringaülést. Az első kerék fölött keletkezett egy csomagtartó-nyúlvány a lécekből *.
Érdekes látni ahogy elkezdik nézni az emberek a kókányolást egyre szélesebben mosolyogva aztán elgondolkozva visszakomolyodnak... mivel eszükbe jut hogy régebben az ilyen, kormány mögé egyedileg épített ülések voltak az elterjedtek és tképp a maiakhoz képest van pár előnyös tulajdonságuk (a gyerek nem egy hátat és segget néz utazás közben, "kéznél van" ha bogarat nyel vagy akármi, látszik ha elkezd kimászni/esni, borulásnál aktívan lehet védeni).
* bónusz: a kormánnyal együtt mozgó csomagtartó okos törvényeink szerint szabálytalan, így ha megjelenik a szándék akkor büntethető. A hátsó kerék tengelye mögötti súlypontú gyerekülés szintén...
Gazdasági szempontból az első gyerekülés 2500HUF alatti költséggel működött, 6 hónapostól 4 éves korig, a második kb 1000HUF-ból több mint egy éve használatban.
süti beállítások módosítása