A benzines szegélynyíró vagy fűkasza pompás találmány. Nem hólyagosodik tenyerünk a kaszától vagy sarlótól és alkalmas ferde felületek nyírására. Fontos tanács: soha ne nyírjunk árokpartot vagy gátoldalt tologatós fűnyíróval, mert a kenési rendszere miatt motorja már egy perc múlva besülhet. Természetesen ez a négyütemű - legelterjedtebb - motorokra igaz.

Mivel üzemórákat tekintve keveset használjuk, hosszú évekig szolgál a háztartásban. Tulajdonképpen nem is a használat, hanem a téli-nyári tárolás és a karbantartás hiánya rövidítheti 10-12 éves életciklusát (ez szigorúan kiskerti üzemre értem). Természetesen adódhatnak hibalehetőségek, hiszen üzemanyag-ellátást, gyújtást, levegőszűrést, kenést szolgáló alkatrészeket tartalmaz. A kerti gépeknél mégis leginkább a berántózsinór adja fel elsőként. Egy berántózsinór-károsult példányt szedtem szét a javítás reményében.

Teljesítménytől és a tengely kialakításától függően nevezhetjük fűkaszának, szegélynyírónak, működési elve ugyanaz. Egy magas fordulatszámú motor hosszú tengelyen keresztül forgatja a damilt vagy vágókést befogó dobot. A láncos megoldást már betiltották néhány éve, miután számos horrorbalesetet okoztak az elszabadult láncdarabok.

Lássunk egy átlagos modellt, az alábbi technikai jellemzőkkel találkozhatunk:
Motor: 4-ütemű
Lökettérfogat: 29 cm3
Munkaszélesség damillal: 46 cm
Munkaszélesség késsel: 20 cm
Damil (adagolás): 2.41 mm (koppintós)
Indítás: AST berántós
Motor fordulatszám (ford/perc): 7600 ford./perc
Tank: 0.41 liter
Önsúly: 8 kg

Ez a berendezés a legjobb példa a hobbi- és a profi felhasználás közti különbségre. Otthon havonta kétszer azokat a területeket nyírjuk vele, melyeket nem érünk a tologatóssal, vagy akár 1000 m2 területet kaszálgatunk. Ezzel szemben egy önkormányzati karbantartó vagy hivatásos kertész célokat szolgáló gép akár napi 8 órát is üzemelhet 150-200 munkanapon keresztül.

A megbízhatóság és teljesítményigény különféle típusokat és árakat eredményez. Jelenleg 24-390 ezer forint között vásárolhatunk fűkaszát. Érdekes, hogy hasonló jellemzőkkel, ami a lökettérfogatot és fordulatszámot illeti, de itt nem is +10 köbcentit fizetünk meg, hanem az állandó rendelkezésre állást.

A karbantartás, illetve téli tárolás körülményei sokat javíthatnak ronthatnak működőképesen töltött évei számán. Egy régi dilemma - szinte vallási irányzat - vívja véleményharcát ismerőseim között. Leengedjük télire az üzemanyagot, vagy ne? Ha benne hagyjuk és esetleg fagyos helyen tároljuk, az üzemanyagból kiválik és ülepedik a szennyezés, illetve benzinadalék. Ha leeresztjük, rozsdásodik az üzemanyagtartály. Engedjük le - tanácsolja barátunk, a kisgépjavító szakember, miután kitisztította rotációs kapám porlasztóját egy szép tavaszi napon.

Nos, az én egyszerű, de tartós kis szegélynyíróm 6 éve üzemel meghibásodás nélkül. Korábban komoly igénybevételnek volt kitéve, ahogy 1500 m2 parlagon hagyott területet kaszálgattam vele, de manapság már csak valóban szegélynyírásra használom. A berántózsinórt a gép mélyére vezető alumínium szegély megkopott és elvágta a zsinórt. Természetesen mindez a kéthetes monszun után történt, ahol a gaz félméteresre szökkent az esőzés nyomán. Ahol nagy a baj, közel a ... még nagyobb baj, mondja a kertészbölcsesség.

Némi önbizalommal láttam neki megjavítani, hiszen a rotációs kapáknál egyszerű feladatnak bizonyult eddig. Leemeljük a fedelet, kivesszük a rugóval egybeépített zsinórtartót, kicseréljük a madzagot, majd körbetekerve megfeszítjük a rugót és visszatesszük a helyére. Lássunk neki tehát a belső szervek feltárásának. Először a hajlékony tengelyt és kezelőszerveket tartalmazó csövet választom le a motortestről.

Ehhez le kell húznunk a gyújtásvezetékeket és kiakasztani a porlasztóba vezető bowdent.

A spirálisan feltekercselt drótból készült hajlékony tengely egy csoda a laikus szemével, hiszen 6-12 ezres fordulaton több kW teljesítményt közvetít a damil(kés)tartó felé. Azonban korlátai végesek terhelhetőségének. Már egy kicsit vastagabb damil is képes megterhelni nagyobb tömegénél fogva, azonban vágókést semmiképp se tegyünk házibarkáccsal rá - tanácsolja barátunk, a szervizes.

Ekkor a tehetetlenség miatt megállás után visszafelé fordul párat a felcsavarodott tengely és akár kibonthatja a drótszálat. Vágókést végképp ne barkácsoljunk házilag. Ha lábfej-csonkolásra vágyunk, forduljunk szakemberhez. A vágókés fogadására gyárilag alkalmas típusoknak egyenes, merev tengelye van, így komolyabb erőhatásokat is elviselnek.

Ezután következnek a fa- és menetes csavarokkal felerősített takarólapok. Itt található a levegőszűrő szivacs.

A motor és a bowdenvezető cső között bukkanunk rá végre a berántószerkezetre.

A spirálrugós berántó olyan, mint a demokrácia vagy házasság. Sok hibája van, de jobbat még nem találtak fel. Az egyszeri felhasználó elkezdi boncolni és szinte teljes szétszedése után konstatálja, hogy a fűkasza feltalálásakor fogtak egy rugót és körbeépítették fűkaszával.

Igazságtalan (szemben a Dacia korai típusaival, ami hasonlóan készült, csak kuplung bowdennel) elv, hiszen a fűkasza annyira koncentrikus felépítésű, hogy más megvalósítás a természet és logika ellen lenne.

Lassan lebontogatom részeit. A tengelyre alumínium zárógyűrű szorítja rá a műanyag kerekeket, ne hagyjuk elgurulni. Vagy keressük meg.

Nem igaz a mondás, hogy egy rugóra jár az agyunk, mert itt kettőre. Az egyik visszahúzza a kirántott zsinórt, a másik is csinál valamit.

Lefejtve minden alkatrészt, végre új zsinórt fűztem a kerékre, és körbetekerve feszítettem a rugókat. Nehezen, de sikerült visszahelyezni a rugókat, majd összeszerelni a fűnyírót.

Néhány centit kihúzva, majd visszaengedve a berántózsinór fejét, tökéletesen működött. A rugó visszahúzta helyére. Várakozással teli tizedmásodperc következett, mikor berántottam a gépet. Egy rántástól nem indult el, viszont a zsinór teljes hosszában kinn maradt és esze ágában sem volt visszatekercselődni. Szétszedtem még egyszer és összeraktam. Ugyanaz az eredmény.

Hát jó. Megtettem, amit megkívánt a barkácsbecsület. Hívtam kedvenc szerelőmet, aki tisztában volt az utolsó lépés - a rugók megfelelő irányba történő feszítése - helyes módjával és 4 perc alatt helyére rakta az alkatrészt. Nem árulom el, hogyan csinálta, neki is élnie kell valamiből. Fűnyíró-gyógyászat szakma és bár időarányosan többet keresnek művelői, mint (mondjanak egy focistát), de nem minden percben. Nincs végső tanulság. Figyeljenek a zsinórvezető alkatrészre és ha elromlik, hívjanak szerelőt, mert nem ér annyit, hogy órákat matassunk az olajos mocsokban a csak feltételezett siker reményében.

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.